Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-21 / 34. szám

1927 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 279 a szó teljes értelmében keresztyénnek, és mi­lyen nem. Itt azonban bizonyos kérdések keletkeznek, amelyekről a dolog- közelebb, megvilágositására beszélni kell. Az első kérdés körülbelül igy hangzik: Van Jézus istenségének valami gyakorlati értéke egy­általában? Nem hozhatta-e volna létre Krisz­tus ugyanazt a váltság munkát, ha csak közön­séges, bár egyébként minden tekintetben kiváló ember? A felelet az: Éppen az az ut és mód. aho­gyan a hivő keresztyén az üdvösséget átéli, ve­zet szükségszerüleg egy isteni Megváltóban való hithez. E világ dolgai egy örök körforgásban mozognak s ebbe a körforgásba vagyunk mi emberek a mi Isten utáni vágyainkkal és hitbc'i éhségünkkel beleékelve. Hiába akarunk mi való­ban Istenhez, egy felsőbb élethez fellendülni, a körforgásból ki nem keveredünk. Megtéré­sünk csak önmagunkhoz való megtérés lesz. Hogy egy megtérés előidéz-e Isten szivében valami visszhangot, sohasem tudhatom. És min­den más vallásnál a »megtérés« csak önmegté­rés. Az önmegváltás van előttük, mint végső cél. A keresztyénségben azonban nem úgy van. Itt a hangsúly nem azon van, hogy én megtér­tem, hanem hogy Isten megtérített. Isten maga az, aki az én életembe belenyúlt, hogy az én lelkem újjászületését létrehozhassa úgy, mint ahogy általában Jézus által 0 belenyúl az em­beri világba, hogy lehetővé tegyen mindnyájunk számára egy ilyen újjászületést. De ha Isten nincs Jézusban, akkor az egész váltságmü me­gint visszahull a földre, akkor az megint nem más, mint egy csupán emberi önmegtérési és önmegváltási kísérlet; akkor mi minden kapasz­kodásunk ellenére is e világ dolgainak körforgá­sában maradtunk fogva. Vagy isteni eredetű Jézus, vagy az egész keresztyénség hiábavaló, zavaros álom. De hogy kell képzelnünk ezt az isteni ere­detet? Ez az egyetlen pont, ahol bár nem ellen­tét, de különbség van a mi korunk és azon em­berek közt, akik a niceai hitvallást fogalmazták, amennyiben mi az Isten felől és az isteni lény felöl megszoktuk tartózkodóbban gondolkozni. Nem érezzük szükségét annak, hogy behatoljunk ‘.sten titkába. Aminek reánk nézve jelentősége van, az egyedül Isten lényének az az oldala, amely felénk van fordítva. Ami Istennek a ben- sejében végbement, miközben ö a Megváltót magától elválasztotta, nincs szükség tudnunk s meg úgyis sohasem értenénk. Csak azt az egyet kell tudnunk, még ha meg nem is ért­hetjük, hogy a lényegbeli viszony Isten és az Üdvözítő között valóságos és pedig egész más és sokkal mélyebb értelemben, mint ahogy azt magunkban, mint Isten gyermekeiben szemlél­nünk szabad. (Folytatjuk.) HÍREK. Egyházkerület! közgyűlés. Miként már jelentettük, a dunántúli egyházkerület Kapi Béla püspök és Mesterházy Ernő felügyelő elnöklete alatt szeptember 22 én tartja meg közgyűlését Nagykanizsán. Szeptember 20-ón a főiskolai nugvbizottság, a pénzügyi bizott­ság, a véleményező bizottság és a gyám inté­zeti választmány ülést, a gyám intézet közgy ű­lést tart. Szeptember 21-én a lelkész egyesület, a tanítóegyesület és a Luther Szövetség tart­ják gyűléseiket, délután a népiskolai bizottság ülése és az előkészítő értekezlet lesz, este fél hét órai kezdettel pedig gyámintézeti istentisz­telet, továbbá a gyámintézet és a Luther Szö­vetség közös ünnepsége, előadást tart Molito­ris/ János ostffvasszonvfai lelkész. tiyámintézet. A dunántúli tgyházkerü- leti gyámintézet világi elnökévé egyhangú bi­zalommal virtsologi Rupprecht Olivér nagy­birtokos. főrendiházi t tg választatott meg. Az uj gyámintézeti elnök Nagykanizsán tartja meg székfoglaló beszédét szeptember 21 én. az este iái hét órakor tartandó gyámintézeti ünnepély keretében, amelyen az egyházi be­szédet Pöttschacker István soproni lelkész tartja A hegyaljai ev. egyházmegye közgyű­lését Diósgyőrött tartotta meg augusztus 4 én homrogdi Lichtenstein László nyug. föispáu, felsőházi tag, egyházmegyei felügyelő és Ne­mes Károly esperes, diósgyőri lelkész elnök lete alatt Aug. 3-án a különböző bizottságok üléseztek, előértekezlet és vallásos estély tar­tatott. amelyen Tóth József alesperes felavatta a diósgyőri gyülekezet nagy áldozattal meg­újított orgonáját s amelyen Pazár István. Záholy János, Ügeti Ede és Vietórisz László működtek közre orgona-solóval, műénekkel, szavalattal. Ligeti Ede (Jyóni Gézának állított méltó emléket költői szépségű előadásában. Aug. 4-én reggel a gyámintézeti istentiszteleten Zernan Zoltán tállyai lelkész hirdette az igét, jó szivüségre, áldozatkészségre buzdítván a je­lenlevőket. 9 órakor az esperes buzgó imája után Lichtenstein ehmegyei felügyelő nagy­szabású beszéddel nyitotta meg a közgyűlést; sürgette a 48. XX. végrehajtását, üdvözölte az esperest 40 évet meghaladó lekészi szolgálati jubileuma és a III. o. polg. érdemkereszttel tör­tént legfelsőbb kitüntetése alkalmából, tiltako­zott a miskolci (eperjesi) ev. jogakadémia nyil­vánossági jogának korlátozása és állítólag tervbe vett megszüntetése ellen. Nagy figyelemmel hallgatta meg a közgyűlés az esperes terjedel­mes, nagy gonddal összeállított s az egyház­megye hitéletéről beszámoló jelentését, melyért neki, valamint a megnyitóért a felügyelőnek, köszönetét szavazott s mindketőjükkel szemben

Next

/
Thumbnails
Contents