Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-21 / 34. szám

276. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. napi iskolát. Magánbeszélgetésben pedig kide­rült, hogy az egyházhoz semmi köze. Vagyis Clarkhoz is kevés köze van. Mert Clark az egyházért akart dolgozni. A C. E. munka szép és üdvös. De óvakodni kell ezektől az egocentri­kus titánoktól, akik önmagukkal kezdik és vég­zik. Nekik semmi az, amit mások csinálnak, épúgy mint sok vasárnapi iskola-fanatikusnak semmi az, amit a felekezeti iskola csinál. Min­den ilyen mozgalomnak meg vannak a kelle­metlen mitláuferjei. Baj volna, ha ezek kezébe menne át a vezetés. Lausanne. Brent beszéde. Sweicz ma a konferenciák és különböző értekezletek országa. Politikai és gazdasági ösz- szejövetelek itt sűrűn váltogatják egymást. Ma­gyar lelkünk is hányszor szállt már ide, aggódva és remegve lestük egy-egy politikai értekezlet kimenetelét. Most augusztusban elnémult Lau- sanneban a politikai és helyét elfoglalják az élni akaró keresztyénség nagy problémái. Augusztus 3-án Lausannéban, a hegyen épült hatalmas reif. Catedrálisban vagyok. Az Ur asztalán egy hatalmas nagy arany kereszt. Jegyezzük ezt meg jól. Orgonajáték alatt egy­szerű polgári fekete ruhában felmegy a szó­székre Secretan S. lelkész. Igeolvasás után közli az énekszámot. Majd kezünkbe vesszük a Stock­holmban is már használatban volt 4 nyelvű éne­keskönyvet és ennekfolytán 4 különböző nyel­ven száll fel ajkunkról az Istent dicsérő ének. Az apostoli hitvallásnak anyanyelvűnkön fenn­hangon való elmondása és egy az imádkozásnak szánt csendes perc után a szószékre lép Char­les Brent New-York püspöke (János ev. XVII. 20—23. alapján) tartja meg »Egység utáni kiál­tás« címén ünnepi beszédét, melyben éles lo­gikával szigorúan körvonalozza a konferencia célját és hivatását. Az egység utáni kiáltás — úgymond — az Isten szava az emberhez. Csak az egység utján alakulhat ki az Isten országa itt a földön. Ha ez az egység eltűnt e világ­ból, úgy e körülmény okát az egyetemes ke- resztyénségben kell keresnünk. Az egység új­bóli megteremtése érdekében minden keresz­tyénnek egyformán kell közreműködnie. Az egy­ség utáni kiáltás hasonló egy nagy folyamhoz, mely mindig nagyobb erővel hirdeti a maga igazságát. Most új erővel hangoztatja a maga hivó szavát, melyre válaszadás az egybegyült konferencia. A nyugodt megbeszélés a béke eszköze, a szenvedélyes vita pedig a háborús­kodás fegyvere. Békességre és egységre intett egykor a Megváltó a maga tanításaival és ugyanezt teszi ma a bennünk élő szelleme. Az egység utáni kiáltás az Isten ideálja, viszont az emberiség egység; utáni vágya — életszükséglet. Az egységre elvezető vezérnek csak Jézust ismerjük el és senki mást. Áhítattal hallgattuk a rokonszenves ameri­kai főpásztor felolvasás tormájában tartott ige­hirdetését. Ének és ima után mindenki az anyanyelvű febegte el a Miatyánkot. Mindnyájan éreztünk valamit a pünkösdi szellemből. Majd átvonultunk az egyetem díszes aulá­jába. Pontosan 93 különféle kér. egyház kép­viselőit láttuk itt együtt, kb. 550-en voltak. Főpásztorok, lelkészek, egyetemi professzorok és buzgó világiak. Itt van a múlt évi stockholmi konferencia vezére, Uppsala érseke: Söderbilom, az amerikai küldöttség, élén a magyarbarát Scherer, a keleti egyházak metropolitái, és püspökei, dr. Küry az ó-katholikusok püspöke, itt vannak ref. atyánkfia!: Ravasz, Antal, Boér, Lene, ev. egyházegyetemünk megbizásából egy­házi külügyeink képviselője Raífay püspök, ezen a téren hűséges munkatársa Kaas báró, dr. Pröhle egyet, tanár és mint vendég e sorok Írója. Mint egyszerű szemlélő jóleső érzéssel állapítom meg és közlöm a nagy nyilvánossággal, hogy különösen ev. küldöttségünk vezérét szemmel láthatólag mindenütt megkülönböztetett öröm­mel és tisztelettel fogadják és igy bizonyára bőven van alkalma, hogy egyházunknak és ha­zánknak szerte a nagy világban barátokat sze­rezzen. A konferencia folyamán az angol, német és francia nyelv egyformán érvényesül. Az angol nyelvű elnöki kijelentéseket, a német és francia tolmácsok azonnal lefordítják. E körülmény ter­mészetesen nagyon lassúvá teszi a tárgyalások egész menetét. • Egyhangú óhaj folytán Brent foglalja el az elnöki széket. Szimpatikus egyéniség, kb. 55—56 éves, fáradtnak, betegnek látszik. Rövid elnöki székfoglalójában kijelenti, hogy vallott aállásfogilalásai egy munkás élet kiforrott ered­ményei. De ha a tárgyalások alatt az Isten lelke őt más véleményre fogja vezetni, úgy azt kész­ségigei el fogja ismerni és semmi esetre sem fog ragaszkodni eddigi álláspontjához. Bizony bölcs szavak. Méltóak egy ilyen konferencia elnökéhez. A konferencia céljával az Ev. Lap olvasói már tisztában vannak. Megértést és ha lehet közeledést kezdeményezni a legkülönfélébb kiér. egyházak között. A cél magasztos és csaknem elérhetetlen. Róma távolmaradt. Már e tény is mutatja a nagy nehézségeket. Évszázadok tör­ténelmi tényeit és esetleges hibáit egy rövid konferencia nem tudja eliminálni. Helyesen vi­lágította meg e kérdést Élest a fiatal erlangeni tanár, no de annak előadásáról legközelebb. Lausanne. Farkas Győző. I

Next

/
Thumbnails
Contents