Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-17 / 29. szám
XH1. évfolyam. i°27. julius 17. 29. szám. Szerkesztősig : L E B í N Y (Moson m.) Kiadóhivatal: GYŰR. ev. konvent-épület. Kiadja: A LOTHER-SZŰVETStG. Postatakarékpinztári csekkszámla: 1290. ■lapította: DR. RHFFIY SÍMDOR püspök. Sxarkeaztciért lililói NÉMETH KÁROLY «speres. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 6 P. 40 Ilii., félévre 3 P. 20 (ill., negyedévre 1 P. 60 filU Egy szám 16 fül. Hirdetési árak megegyezés szerint. Reményteljes szenvedés. „Azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk meg jelentetik.“ Róm. fi, Ifi Az apostol Jézussal együtt szenved s reméli, hogy Jézussal együtt dicsőül is meg. Természetesnek találja, hogy ami még hiányzik Jézus szenvedéséből, azt ö is igyekszik a maga részéről pótolni. Ezek a fájdalmak ugyanabba a kategóribá tartoznak, amelyeket Isten rótt ki, amidőn azt mondta Évának: »Fájdalommal szülsz magzatokat.^ A Jézussal együtt szenvedésből születik meg az uj ember és az uj világ, istennek akarata az, hogy a szülő szenvedjen, az uj életnek ára szenvedés legyen. S az Isten akaratának ismerete teszi a szülő szenvedését reményteljessé. A szenvedés ugv az anyagi, mint a szellemi világban hozzátartozik'az élet gazdagításához. Ezt fejezi ki a Zsidókhoz irt levélnek tanítása: »Vérontás nélkül nincsen bocsánat«, s »Krisztusnak vére megtisztítja a ti lelkiisme- reteteket a holt cselekedektól, hogy szolgáljatok az élő Istennek.« A többnek, a jobbnak, az újnak mindig szenvedés az ára. Sírtok és Jajgattok ti«, akik arra rendeltettetek, hogy hirdessétek az Isten országának eljövetelét, »a világ pedig örül«, mert az Istentől elfordult világ rabja a mának, a kilátástalanságnak, a korlátolt horizontnak, a kollaterális erők jövőtlen hánykolódásának. De mihelyt a világ ráeszmél arra, hogy teremtett világ; mihelyt arcával Isten, az örök forrás és örök cél felé fordul, mindjárt kezdődik szenvedése is: »Az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.« Mikor a lélek felébred, szenvedésre ébred. Az egyház tanítása szerint a megértéshez (ez a lélek felébredése) hozzátartozik a bűnnek megismerése és megbánása. Meg kell ismernünk egyéni bűneinket és bűnös voltunkat, úgyhogy felkiáltunk az apostollal: »Óh én nyomorult ember!« de fel kell ismernünk azt is, hogy Isten mindeneket bűn alá rekesztett, hogy az egész világ gonoszságban vesztegel. És amiként egyetemes a bűn, azonképen egyetemleges a bűntől való megszabadulásnak útja is, a szenvedés. A keresztyén élet megszületésével együtt jár az a szenvedés, mely elszakít bennünket a gonosz nemzetségtől, ami jelenti az önmagunktól való elszakadást, önmagunk megtagadását is. Ahogyan Jézus vállalta a keresztet és gyalázatot a dicsőség helyett, mert tudta, hogy ebben a bűnös világban fájdalommal kell magzatokat szülni, úgy a Krisztus igaz követőjének is számot kell vetnie azzal, hogy az uj életnek szenvedés az ára. Valamennyiünknek számot kell vetnünk azzal, hogy egy bűnös, megromlott világban élünk s Istennek akarata az, hogy szenvednünk kell a Jézus nevéért. Nagyon tévednek, akik azt vélik, hogy a keresztyén vallás Istennel kötött biztosítási szerződés a szenvedések el en. Éppen olyan nagyot tévednek, mint azok, akik azt tartják, hogy a keresztyén vallás narkotikum a szenvedések ellen, A tény az, hogy a Krisztussal való együtt- szenvedés nélkül, a keresztnek felvétele nélkül nincs üdvösség. Amint minden kacagó gyermekarc mögött ott van egy szenvedő anyának eltorzult arca, úgy minden üdvözült lélek mögött ott van Krisztusnak töviskoronás feje s ott van Krisztus jó v itézének kemény tusakodása test ellen, vér ellen és a sötétségnek világbiró hatalmasságai ellen. Tévednek azok is, akik azt gondolják, hogy az emberi természetben nem található meg a szenvedések vállalására a hajlandóság. Minden ember hődnek születik és megvan benne a vágy, a hajlam hősi tettekre, hősi szenvedésekre. Az a lelkesedés, amellyel a mai világ, a mi világunk is rivalgva tűzi a babért hőseinek homlokára, azt mutatja, hogy hősöknek születtünk mi is és hivatásunk az lenne, hogy hősi szenvedések és