Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-03 / 27. szám
1927. eVANUELIKUSOK LAPJA 211. dig végeredményben a küzdelemben kifárad s a Tétért vívott harcában az eszközökben is ke- vésbbé válogatós lesz. De hogy áll a lelkész a közös, nagy érdek elismerésével szemben? Mi lehet ez a nagy érdek más, mint az Anyaszentegvház és a Haza? A lelkésznek egyéni érdekeit mindenben ezeknek kell alárendelni tudnia. Az önfegyelmezettséggel párosult önzetlenség erénye követeli ezt igy a tekintélytisztelet elvén. Az összes-ég érdekeinek megsértése súlyosabb következményekkel járhat, mint az egyéni érdek elejtése. Az egyház és a haza érdekeinek ez a felsőbbrendűsége az egyesekre kétségtelenül bizonyos összetartó hatással van, melynek a közös együttműködésben, a közös engedelmességben, vagyis a fegyelemben kell megnyilvánulni. Mivel pedig a fegyelem összetartó hatásának nagysága egyenes arányban áll avval a tisztelettel, melyet minden erömegnyilvánulással szemben önkénytelenül is érzünk, ebből következik, hogy az egyház és Haza iránti tiszteletünk annál erö- velteíjesebb lesz, mennél egyöntetűbben, fegyelmezettebben nyilatkozik az meg. Ennek a főként az egyház iránti t:szteletnek elsősorban a lelkészek a képviselői. Ha a hívek azt látják, hogy ez az összetartó fegyelmezett szellem bennük elevenen él, egész bizonyos, hogy az a szellem reájuk is hatalmas lendítő hatással lesz. Tekintve azonban, hogy az összességet elsősorban mindig a magasabb rangban, illetőleg állásban levő méltóság képviseli, mely már ezen az alapon is a tekintélynek bizonyos magas fokát viseli magán: szükséges, hogy ennek elismeréseképpen éppen olyan fokú tisztelet is adassék meg neki. Az igazság azt követeli ilyenkor, hogy minden személyi érdek háttérbe szoruljon és csak a közös nagy érdek szempontjai legyenek irányadók. Az önfegyelmezés igazi értéke, itt tűnik ki az öngyőzelem magas és helyes értelmezése szerint. Azt pedig senki sem gondolja, hogy az ilyen öngyőzelem bárkinek is a személyi értékét kisebbíteni fogja. Mindebből csak azt látjuk, hogy miként a természetben, azonképpen minden emberi intézmény létesítésénél és vezetésénél is a természeti és isteni igazságok magas szempontjainak a szigorú fegyelem elvei szerint kell érvényesülniük, ba az intézmény élni és fejlődni akar. Ez pedig annál jobban sikerül, mennél fegyelmezettebb gondolkodásúak az illető intézmény képviselői, mennél jobban tudnak azok maguk- tartásával amaz elveknek tiszteletet és tekintélyt szerezni, melyek jegyében munkálkodnak. A fegyelem mustár magját már a lelkésznevelő intézetben (theológián) kell a fogékony ifjú lélekben elvetnünk. Csak rendszeres nevelés utján fejlődhetik az olyan fokra, melyen az Anyaszentegyház és a Haza javára kivívott tisztelet és tekintély révén áldasthozóan tud gyümölcsözni. vitéz Raics Károly altábornagy. Bz uj egyetemes nyugdíjintézet. A tavalyi egyetemes közgyűlés által kibővített nyugdijintézeti bizottság D. Raffay Sándor püspök és dr. Zelenka Lajos tiszai egyház- kerületi felügyelő elnöklete alatt junius 24 én illést tartott, amelynek határozatai után most már szinte bizonyos, hogy az uj nyugdíjintézet 1928. január hó 1-én életbe lép Ez az ülés végleges megál’apodásra jutott a pénzügyi kérdésekben, az alapszabálvtervezet kidolgozására pedig dr. Mikler Károly elnöklete alatt kiküldött egy bizottságot, amelynek tagjai az elnökön kívül Paulik János, Kuthv De/sö, Wágner Ádám és Kirchner Rezső. Ez a szükebb bizottság junius 24-én már megkezdte működését. Az uj nyugdíjintézet mathematikai és pénzügyi részét Lorge Róbert, áll. elism. szakmatematikus, a Gazd. Bizt. Szöv. math, osztályfőnöke dolgozta ki. Tervezetét az alábbiakban ismertetjük: 1. A tagoknak biztosított nyugdíj mérve: a) Lelkészek ötévi várakozási idő után barmikor beálló munkaképtelenség cselén a következő nyugdíjra tarthatnak igényt. Az egyénenként megállapított, általában véve a korábbi megállapítással azonos 100°o-ban betudott fizetésük után, amely az >nban lakbérrel együtt minimálisan 3.ÖU0 pengő: ötödik év után annak 30%-ára és minden évvel későbben beálló munkaképtelenség esetén százalékigény 2°o-VaI növekszik, úgy, hogy negyven évi szolgálat esetén eléri a százszázalékot. Ezen felül az igény hosz- szabb szolgálat után sem emelkedik. b) özvegyek azonnali kezdettel igényjogosultak férjük halála esetén egy élethossziglani járulékra, amelynek évi összege felét teszi ki a férjeik nyugdíjba számított teljes százszázalékos fizetésnek. Vagyis bármikor hal el a férj, az özvegy minimálisan 1800 pengő nyugdijat kap. Ezen kivid kapnak az özvegyek elhalt férjük után 300 pengős betegségi segélyt. c) Az árvák 20 éves korig fejenkint évi 150 pengőt, teljes árvák fejenkint évi 30Í) pengőt. 2. Jövedelmi források: a) Vagyon: az uj nyugdíjintézetnek 1928. január l-ével a következő vagyoni állaga lesz:
