Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-17 / 16. szám
1927. EVANGÉLIKUSUK LAPJA 123. Kötelező házirend biztosítja az otthon csendjét és nyugalmát úgy, hogy mindenki szépen zavartalanul végezheti tanulmányait. Erre egyébként azért is szükség van, mert az otthon lakója csak az lehet, aki egyetemi tanulmányát pontosan elvégzi. A vallásosság ébrentartására minden este áhitat van, amely éneklésből, imából s rövid irásmagyarázatból áll. Minden vasárnap templomba megy az ifjúság. Gyakran tartanak nagyjaink rendkívül érdekes előadásokat az otthon tagjainak. Szabadidőben pedig közös séták, gyűjtemények és nevezetességek megtekintése tarkítja az amúgy se egyhangú életet. Röviden: a Luther Otthonban szép, derűs, egészséges és munkás diákélet folyik. A Luther Otthon régi, kiváló igazgatója, Kermeszky György ny. alezredes, ki 18 évig vezette hűséggel, gonddal az intézetet, véglegesen nyugalomba vonul. Utódjául az egyetemes egyház Vidovszky Kálmán békéscsabai reál- gimn. vallástanárt hivta meg. így folyó évi február hó óta lelkész-tanár vezetése alatt áll az ifjúság. Mindezekből kitűnik, hogy a Luther Otthon jó szellemben tartott, valóban a családi tűzhelyet pótoló otthona a budapesti evang. egyetemi ifjúságnak. Minden evangélikus szülő megnyugvással tudhatja ott fiát, mert a Luther Otthonban nemcsak fegyelem és rend van, hanem vidám, derült diákélet s öntudatos, vallásos, evangéliumi levegő is. Csak egy hiánya van az Otthonnak. Az egyetemes egyház támogatása mellett sem lehet olyan olcsó, hogy legszegényebb ifjaink is elhelyezkedhessenek benne. Nincsenek alapítványai úgy, hogy mindenkinek teljes dijat kell fizetnie s csak kevesen kaphatnak kevés se- a kegyes adományokból rendelkezésre álló csekély összegekből. Azért nagyon kívánatos volna, ha egyházunk érdeklődése szeretettel és támogatással fordulna egyetlen egyetemi internátusunk, a Luther Otthon felé. Akár alapítványok tevésével, akár egyszeri, vagy redszeres adományokkal kellene az otthon segítségére sietnünk. Mert rendkívül fontos egyházi érdek (de nemzeti érdek is!) volna, hogy evang. ifjúságunk itt nevelkedjék a Luther Otthonban, itt készüljön egészséges, evangélikus levegőben jövő hivatására és egyházának szolgálatára. Az anyagi támogatás egyre jobbá, vonzóbbá tenné e hajlékot. Egyházunk egyre több áldását látná az itt folyó munkának. Jó volna, ha minden öntudatos evangélikus ember és főként minden egyházi szervc- zet, (egyházközség, egyházmegye, kerület) szeretettel fordulna a Luther Otthon felé s lehetőleg rendszeres támogatásban részesítené, vagy számára alapítványt tenne. Ezzel nemcsak az intézetet hoznánk még közelebb egyházunk gyülekezeteihez, hanem azokat támogatnánk, akiknek nevelkedéséből, az egyetemi évek alatt magukba szitt szellemétől függ jórészt egyházunk nagyszerű felvirágozása vgy sülyedése. A Luther Otthon ügye iránt érdeklődőknek készséggel nyújt felvilágosítást Vidovszky Kálmán, az intézet igazgatója (Budapest: VIII., Üllói-ut 24). A vallásoktatás módszere. Miként a múlt évben, az idén is tartottak a budapesti vallástanárok u. n. módszeres értekezleteket. Az idei három ilynemű értekezlet különösen sok tanulsággal szolgált és kihatása bizonyára jótékony lesz a fővárosi vallásoktatásra. A bibliai történetek tanításánál eldöntetlen maradhat, hogy vájjon történeti vagy szisztematikus módszert kövessen-e a vallástanár. Itt a három lelki tehetség közül a képzeleten keresztül az érzelmet kell megragadni. A vallásóráról élményt vigyen haza a gyermek, ezért magában a vallástanárban kell meglenni először az élménynek. Gaudy László a theocent- rikus tanítást előnyösöbbnek tartja a christo- centrikusnál. A vaílásórák célja itt az evangélium hirdetése. Az egyháztörténet tanításánál az akaratra kell hatni. Martony Elek szerint abszurdum az, hogy az alsótokon dióhéjba szorított, teljes egyháztörténetet akarnak adni egyesek. Az sem helyes, hogy könyveink, főképpen az üldözőkre irányítják a tanulók figyelmét és igy szenvedélyeket ébresztenek fel a lelkűkben. A figyelmet inkább a szenvedőkre kellene irányítanunk. Lamnek Vilmos arról szól, hogy az egyháznak, mint élő organizmusnak, nemcsak testi, hanem lelki fejlődése is van. Cél: egyéniségek nevelése. A hit- és erkölcstan tanításánál az értelem foglalkoztatását is szemelőtt kell *már tartani. A vallástanár legyen feltétlen tekintély növendéke szemében és tudjon hitet ébreszteni. Pap tFerenc szerint a vallástan két részét nem szabad különválasztani, hanem a régi sablonok helyett lélektani alapon kell az anyagot tárgyalni. Az órák célja itt a megtérés elősegítése, nem szektárius, hanem lutheri és evangéliumi értelmezés szerint. Különösen a felső fokon kell megingathatatlan meggyőződésévé tenni az életbe kilépő ifjúnak, hogy az emberi élet egyedüli kulcsa: Jézus Krisztus. A módszeres értekezleteken a budapesti magyar egyház igazgató lelkésze is részt vett s a környékbeli vallástanárok is élénken érdeklődtek utánuk. Jól esik ez alkalommal megállapítanunk azt a körülményt, hogy a nehéz viszonyok között is a Hegyi Beszéd amaz intése lebeg vallástanáraink szeme előtt: »Keressétek először az Isten országát!« Grammateus.
