Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-04-03 / 14. szám

Í927.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

111.

jelentését általános taps és éljenzés követte. Ezután melegen üdvözölte fáradhatatlan áldásos munkájáért Geőcze Saroltát, aki »Ruskin és korunk« cimen tartott általános feszült figyelem mellett tartalmas és gondolkodásra indító előadást. Vázolta a XIX. század első felének angol társadalmát, annak művészeti, erkölcsi, szociológiai felfogását s vele szemben az esztétikus Ruskin feliepésének hatását. Ruskin a klasszi- cizálással szemben hirdette a természethez való visszatérést művészetben és divatban; Turner a praerafaeliták s a gótika megbecsülését, a/ angol ízlés átalakítását s a szép kultuszának beplántálását az agyon mechanizált angol életbe. Az előadó megrajzolta a géptermelés s a gazdasági szabad verseny folytán elridegült munkásviszonyokat s Ruskin fáradhatatlan közlel- kiismeretébresztö munkáját, tehát Ruskin szociálpolitikáját, a kézi munka megbecsülését; az oktatás megindítását, a szövetkezeti gondolat fejlesztését s magát a ruskini keresztényszocializmust. Végül párhuzamot vont Ruskin kora s a mi korunk közt; rámutat arra, hogy a mai társadalmi elfajulásokra és sebekre is Ruskin folyton uj életre kelő gondolataiban rejlik a leghathatosabb orvosság. Ruskin volt az első modern társadalombölcseló, hogy a művészet csak annyiban méltó nevére, amennyiben az embert nemesíteni és fölemelni képes. A keresztyén vallás volt a legmagasabb rendű művészet sugallója és ihletóje. Ruskin a keresztyén egységes front első igazi harcosa. A műsor nagyértékii kiegészítő része volt Berts Mimi volt operai tag szép művészi éneke (Tosca imája) és Kesztler Edéné szavalata, aki Arany Zách Kláráját s Gyulai Pál egy bájos meséjét adta elő, nagy tanulmányra valló megértő finomsággal. Ä hálás közönség az előadókat lelkes tapssal jutalmazta.

HÍREK.

Lelkészértekezlet. A pestmegyei felsöegy- házmegye lelkész-egyesülete Blatniczky Pál főesperes elnöklete mellett március 25-én Aszódon értekezletet tartott, mely alkalommal Mar- gócsy István em.-i pénztáros az egyházi számadások vezetése és ellenőrzéséről igen értékes felolvasást tartott. Mayer Pál, ikladi lelkész a belmisszió nagy fontosságáról értekezett. Az értekezlet a megüresedett egyházmegyei másodfelügyelői állásra iglói dr. Szontágh Antal min. tanácsost jelölte.

Kitüntetés egy .misszionáriusnak. A prágai egyetem kábelogrammban ajánlotta fel a tiszteletbeli bölcsészeti doktorátust dr. Schwitzer Alfrédnak, aki mint fényes jövő előtt álló filozófus, theológus és zenész itt hagyta Euró- áf és jelenleg mint misszionárius Lambrane- an (Francia Equatoriális Afrika) egy missziói kórházat vezet.

Halálozás. Óriási részvét mellett temettük el március 25-én délután Szilárd János domo- nyi lelkészt, aki életének 75., lelkipás/.torkodá sának 52. és boldog házasságának 50. esztendejében hunyt el. Blatniczky Pál föesperes Jer. sir. 3, 311-32 alapján arról a nagy bánatról beszélt, mely a gyülekezetei és az elárvult családot érte; Margócsy István a liturgiát végezte; Noszkó István rákoskeresztúri lelkész a sírnál búcsúztatta el és Liptai Lajos, galgigyörki lelkész buzgó imában ajánlotta az Ur e hűséges szolgájának lelkét Isten kegyelmébe, özvegye és 7 gyermeke siratja.

A pesti magyar evangélikus egyházközség Kemény Lajos lelkész és Tolnay Kornél felügyelő elnöklete alatt március 25-én tartotta évi rendes közgyűlését. A többszáz főnyi megjelent tagok között ott voltak dr. Zsigmondy Jenő felsőházi tag, egyházkerületi felügyelő, Sárkány Jenő altábornagy, Haberem J. Pál, Németh Ödön és Mikler Károly egyetemi tanárok, dr. Csordás Elemér tiszti főorvos, Elischer Viktor a Pénzintézeti Központ elnöke, Pazár Zoltán kúriai biró, Kéler Gyula közigazgatási biró, Jász Dezső és Zsedényi Béla min. tanácsosok, Landgráf János ny. államtitkár, Hittrich Ödön c. főigazgató, Szontágh Tamás a Földtani int. igazgatója. Tolnay Kornél megnyitójában utalt arra, hogy az evangélikusokat a felsőházi reform önérzetükben és jogaikban sértette meg; rámutatott a felekezetköz helyzet legutóbbi zavaraira és kijelentette/hogy a kultúrharc megindulását csupán a magyarországi protestántiz- mus egészséges önuralma akadályozta meg. Dr. Konkoly Elemér egyházi ügyész javaslata alapján elhatározta a közgyűlés, hogy a felsőházi törvény ügyében feliratot intéznek az egyházmegyéhez.

A vasárnap megszentelése. Lagrange Chi- kágónak egyik külvárosa. Nemrégiben Lagran- geban község: választások voltak. A választók elé vitt kérdés ez volt: »Legyenek-e Lagrange- ban vasárnap mozielőadások?« Érdekes, hogy a város ifjúsága a vasárnapi mozi ellen küzdött a választásokon. És pedig azzal okolták meg álláspontjukat, hogy »a vasárnap: mozielőadások rontanák a város színvonalát és ez lenne az az ék, amelynek nyomában jönne az alkohol- tilalom megszüntetése.« Ennek folytán ezek a fiatalok, többnyire a lagrangei középiskolák felsőbb osztálybeli tanulói, igénybevették szüleik autóit, agitáltak, elszállították a szavazókat az urnákhoz olyan eredménnyel, hogy a szavazatok többsége az újítás ellen volt.

Előadások felsőosztályu leányiskolások részére. A budapesti evangélikus vallástanárok április hó 7-én d. e. 10 órai kezdettel a Deáktéri templomban előadásokat tartanak a Veres Pálné-lyceum, a gimnázium, kereskedelmi, ta- nitónőképző és óvónőképzői tanítványaik részére. Előadásokat tartanak: Gaá^ József (Ma-