Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-21 / 12. szám
94 Evangélikusok lap ja 1926. ellátásban, elhelyezésben részesíteni, akkor mi az oly kis igényekkel rendelkező papnék ne tudnánk ezt a kérdést könnyen megoldani? Aztán a papné ezer és ezer gondja-baja, dolga; anyagi kérdések? Ez mind nem lehet akadály akkor, mikor a mi szeretett egyházunk érdekében, hitei, erőt, bátorítást, tudást, támogatást szerezhetünk magunknak a mi igazi testvéreink körében ! A papnék konferenciáját üdvösnek tartanám már csak azért is, hogy ott összeismerkedjünk, s aztán mindnyájan tudjuk, hogy mily sok a tenni s tudni valónk, amelyeket mindezeken a konferenciákon tárgyalhatnánk meg. Egy pár témát sorolok itt fel a sok közül, amik a konferencia tárgyát képezhetnék pl.: A papné a templomban. A papné a családban. Ai (papné és a szekták. Mit tehet a papné a hazaszeretet ébresztése körül? A papné mini az anyák tanácsadója. A papné mint a lányok vezetője. A papné és a nőegyesület. A papné és a feminizmus. A papné és az egyke. Papné a társadalmi éleiben. Papné és divat. Papné a szegények közt stb. s ezeken kívül még számos olyan kérdés, ami komoly tárgyát képezné megbeszéléseinknek. Ezek után nagyon szeretném, ha az én kedves papné testvérem kilépne a titokzatosság homályából és megtenné az első lépéseket a papnék konferenciájának összehívása körül. Segítse őí s minket a jó Isten, hogy mielőbb lássuk és megismerjük egymást! A székesfehérvári papné. HÍREK. A hátralékok és előfizetési dijak beküldését kéri a kiadóhivatal. A LutherTársaság Jókai ünnepe. A Jókai-centennáriumnak egyik nevezetes ünnepélye volt az, amelyet a Luther-Társaság Budapesten a Deák-téri díszteremben f. hó 11-én rendezett a legnagyobb magyar mesemondó és regényíró emlékére. Rákosi Jenő, mint az országos Jókai-centeniiárium-bizotbág elnöke, ennek az ünnepélynek keretében zárta be a Jókai-évet. Az ünnepélyt Pékár Gyula elnök nyitotta meg. Üdvözölte Rákosi Jenöt, dr. Raffay Sándor püspököt, ifjú Hegedűs Sándort, mint Hegedűs Lóránt és a Jókai-család képviselőjét, valamint Tóth Zsigmond komáromi h. polgármestert. Az elnöki megnyitó után D. Kovács Sándor, a Társaság főtitkára, egyetemi tanár olvasta fel »Jókai lelke és a magyar lélek« cimü értekezését. Jókai a magyar feltámadás munkása volt. A hősök kultuszát ápolta, regényhőséi nagy gondalatok föld- reszállt apostolai. Regénye ben kidombori ja azt a történelmi beolvasztó éröt, amelynek segítségével a magyarság a folytonos vérhullás közben is megnövekedett. A protestáns tanok hatása alatt áll Jókainak az a biblikus felfogása, hogy az egyén a világ kísértéseivel vívott harcokban fejlődik. A budai Luther-énekkar Irsa Béla karnagy vezetésével régi magyar énekeket adott e.ő; Kesztler Ede kir, ügyész Szathmáry István alkalmi költeményét szavalta, Dessewffy Izabella, a magy. kir. Operaház tagja kuruckori énekeket énekelt,, majd Tóth Zsigmond komáromi polgár- mester emlékezett meg Jókairól és köszöntötie az ünneplőket. Rákosi Jenő beszéde következett ezután. — Csak szerencsémnek mondhatom — kezdte Rákosi Jenő —, nekem jutott a tiszt, hogy a Jókai-centennáriumot és ez ünnepet berekesz- szem. Meg kell állanom a mai ünnep mellett, a mely gyönyörűen megkomponált műre emlékeztet. Az elnök megnyitójában kortörténeíi hátteret festett az ünnepnek, Kovács Sándor Jókai méltatásában pedig pompázó lélekkel, szeretettel, megértéssel, éles'átássa! és csillogó ízléssel fe> tette Jókai lelkét. Ez az előadás és Muráközy kecskeméti lelkész beszéde volt a két legszebb előadás a Jókai-ünnepek sorában. Megemlékezett az egyházi áhítattal előadott énekekről, amelyekből — úgymond — a régi magyarság lélegzetét hallottuk, majd megemlítve a műsor többi pontját is, így folytatja: — Leeresztem a függönyt az ünnepek után és elmélázva gondolok arra, hogy kétszer, háromszor és tízszer száz év múlva ki fogja felhúzni ezt a függönyt Jókai ünnepén? Az ünnep közben felmerült előtte — úgymond — egy kép: a pásztorfiu, aki éjszaka a pusztában élesztgeti a tűzet és a csillagokat nézi. A pásztorfiu helyében érzi magát és a magyar ég csillagait vizsgálva Jókait üstökösnek látja. Nem véletlen itt ez a Jókai ünnep, a kálvinista templomban kezdték az ünneplést és az evangélikusok épületében végződik a Jókai ünnepek sora, az Isten közelében. A vég méltó a kezdethez és most már nem is Jókait ünnepli, hanem leborul Isten előtt, mert bár területeket vettek el nemzetünktől, de adott elegendő szellemi fegyvert ezek visszaszerzésére. Isten adjon uj nagyokat, akiknek szelleme fényénél előre mehetünk uj ezer év elé! Rákosi Jenő beszédét hosszantartó taps és éljenzés fogadta, majd Pékár Gyula elnök köszönte meg Rákosi Jenőnek »a nemzet büszkeségének« szavait és kifejezte örömét, hogy Isten kegyelméből van egy Rákosi Jenőnk. A Jókai- évet záró ünnep a Nemzeti Hiszekegy e!éneklésével végződött. Az országos ev. Tanáregyesület választmánya március 7-én igen látogatott ülést tartott Budapesten. Elsőben a zsinati javaslatot tárgyalták és összefoglalták dr. Bravecz Ödön referátuma alapján a középfokú iskolák tanárainak a kívánalmát, melyeket javaslat alakjában fognak a zsinati bizottsághoz felterjeszteni. Majd szóba
