Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-14 / 11. szám

22* EV AN QCUKU60K LAPJA SS. it kincse, kinek beszéde az ő lelkűknek is tápláléka, kinek egyszerű Luther-palástja apái emléke, múltúnk szent gyásza kinek fehér Mózes-tábtája erkölcsi fejlődésünk szimbóluma, kinek becsülete, tisztessége, jóhire olyan féltett, olyan védett mint a jó fiú előtt édes apja neve: akkor lesz eredníéoyes Igehirdetés! • Egy szó, mint száz : evangélikusok, töltsétek meg templomaitokat, különben temetésre kon- duínak a harangjaitok, mert meghal pipjaitok lelke. x. y. Iz oroszországi protestaotizmus. Az orosz nép 1914. óta keresztülment a vi­lágháborún, polgárhál orm ai súlyosbított forra­dalmak sorozatán, éhínségen s a polit kai és gaz­dasági szervezet radikális átalakulásán. Az egy­ház elválasztatott az államtól. Az utóbbi az újabb időkben nem volt túl barátságom az előbbi irá­nyában, talán azért sem, mert az egvház állítólag nem tudott leszokni a politizálásról. Azoknak a hirtelen és erőszakos változásoknak, amelyek Oroszországban az utolsó hét vagy nyolc esz­tendőben végbementek, mélyreható eredményei voltak valamennyi egyházra. A szervezet felbom­lása, zür/avar. elszegényedés és más kedvezőt­len körülmények rettenetesen akadályozták az egyházak életét és működését. Oroszországban nem hiányoznak azok a harcias elemek,'akik abban a nagy országban szeretnék a keresztyén- ség végét megérni. Isten azonban még mindig hatalmas arra, hogy emberek haragja által sze­rezzen magának dicsőséget. Szovjetoroszország görög keleti egyháza vagyonának és sok napja vahmint egyháztagjaj életének elvesztésén kívül is rettenelesen kivette! részét az utolsó évek válságaiból. Magának aj egyháznak körén belül is volt komolv surlódáí é« »zakadás. A jelenlegi kormánv által favorizáll «Élő Egvház - és a régi szervezet közti konflik | tus tulajdonképeni ütköző pontja ma még nem[ áll világosan előttünk Az oroszországi államej; házban megvolt evangéliomi mozgalmakat meg-| gyorsították a világháború óta beállott változá sok és szenvedések. Ugyanakkor a szekták isi tért hódítottak Az 1921, 1922 és 1023 évi nagy éhinség alatt mi. «akik Oroszországban laktunk,I saját szemeinkkel láthattuk az evangéliomi! mozgalmak megnövekedését az orthodox egvház) körén belül, különösen Ukrajnában és Délorosz-j országban. Mi tesz a kihatás a legújabb nagy meg-l próbáltatá9okoak és szenvedéseknek az orosz] orthodox egyház jövőjére? Némelyek úgy lát szik a jelen helyzetet kedvezőnek Ítélik meg] arra, hogy oz orthodox egyháztól elszakasszák az evangéliomi irányzatot és beleolvasszák a kü-, lönbözö szektákba és felekezetekbe De vájjon! az egész keresztvénség Feje nem akama-e ezek­kel a nagy megpróbáltatásokkal egy nagyobb missziót megv alósítani ? Az orthodox egyház kö­rén belül felmerült evangéliomi mozgalmak nem volnának-e alkalmasak arra, hogy ennek a tör­ténelem folyamán a maga síjátosságában kiala­kult nagy egyháznak konzervatív reformációját eredményezzék ? Ha a/ orosz történelmi egy­háznak egés/e eljutna a Jé/us Krisztu-ban meg­jelent üdvösség igazságának melyebb felisme­résére és megragadására, ez mindenesetre na­gyobb nyereség volna a keresztyénség orosz részére, mint a tagoknak, pártoknak és mozgal­maknak szektákba és felekezetekhe való levál­tása és elszakadása A nyugati keresztyénség- nek ebben a kérdésben előbb utóbb állást kell foglalnia. A római katholikus egyház a tizen­hatodik században megtagadta és kiátkozta az evangéliomi mozgalom híveit Ez volt a római hierarchiának nagy aposztáziája nz őskeresztyén- ség evangéliomi jellegétől. Milyen e’járást fog végeredményben az orosz ortho ’ox egvhá' kö­vetni ? Az amerikai és európai protestáns egy­házakban sokan vannak, akik komolyan imád­koznak és türelemmel várják, hogy Istennek ha­talma nyilatkozzék meg az oroszországi ortho­dox egyház evangéliomszerü reformációjában. Szovjetoroszors/ágnak körülbelül 160 mil­lió lakosa van. Az orthodox egyház, cs a külön­féle szekták és felekezetik mellett vannak még milliónyi tagot számláló zsidó, mohamedán és buddhista csoporok. Jeltnleg természetszerűleg lehetetlen megállapítani a k mondotlan atheis- táknak számát. Az orthodox egyház kötén belül élő evan­gélikuson a nyugati protestánsokhoz hasonlítha­tók. Csekély számban vannak mcnno.iiták és adventisták. A baptisták száma 1922-ben 100- J200.000 volt, azóta a baptisták ál i.ása szerint (számban nagyon meggyarapodtak de számada­tok nem álluaK rendelkezésre. A protestantiz- Imus nagy történelmi egyház i : a lutheránus és la református egyházak Nagy Ki'alin cámó ideje lúti vaun k képviselve Oroszországban a skan­dináv, német, finn. lelt, es/t és más protestáns Kivándorlás eredmények'pen. A protestantiz- [mus erejének zömét az evangélikus luthcránu- Isok adják. A statisztikusok S/ovjetoroszország Imái területén a világháború e’ött a iuíheránu- |sok számát kétmillióötszázezerre becsülték. izámuk az utóbbi években leapadt és most 1 (millió 500.000-re tehető. A tvagy kiterjedésű or­szágban a lutheránus gyülekezetek töinegeseb- |ben találhatók áz iái Szibériában. Leningrad- jban, Moszkvában, a Volga völgyében. Ukrajná­iban, Krimiában. a Kaukázusban, habár apróbb (gyülekezetek szétszórtan egész Oroszországban (találhatók. A cári uralom alatt törvényesen el­ismert egyház volt, de a forradalom teljesen el­őválasztotta az egyházat az államtól. A forradal­mat követéi politikai viharok és az éhinség ki- [merülést, elszegényedést és bajokat hozott.

Next

/
Thumbnails
Contents