Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-06 / 10. szám

1V96.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

77.

szíveskedjenek az alább megadott dm re vagy az Evangélikusok Lapja kiadóhivatalának küldeni.

Sopron, Temp!om-u. 3. I.

Dr. Deák János.

I sajtórái általában, az egyházi sajtórái különösen.

ha az újkori felfedezéseknek szinte véget nem éró sora felett szemlét tartunk, érett megfontolás alapján a sajtó, a könyvnyomtatás feltalálása és elterjedése tűnik fel olyannak, amelv az uj világ képének átformálásánál a legnagyobb jelentőségű volt. Amikor a XV. derekán az egyszerű main/i polgár, Guttenberg, a maga bükkfa pálcikáit (Buchenstab, Buchstabe), amelyeknek alsó végén az »a b c«'betűinek fordított másai voltak, bele tette primitiv kézisajtójába, az a recsegés-ropogás, amely a betűk leszorítását kisérte, valójában égzengés, föld indulás volt; a régi világ szűette tarló oszlopainak recsegése és az újnak világzengés közt való megszületése. Az arab költészet dzsineit a késő zsidó hit világformáló demiurgos angyalait s került ezzel engedelmességre kényszeríteni, hogy az emberi szellem ereje előtt meghajolva segítsenek annak a világkép újra átrajzolásánál.

De ft megfékezett és engedelmességre kény- szeritett sajtószellem csak kedvetlenül engedelmeskedik és nehezen vár az alkalomra, hogy mikor s hogy an törhet ki fogságából. És bizony a szellem idézők sokszor nem tudtak úrrá lenni az álmukból felkeltett szellemek felett, s azok építés helyett rombolták az alig felépített uj világ templomát Mert bizony kettős arcú a sajtó szelleme. Ha urat ismer maga felett, alázatos és engedelmes. De érezze csak rövid időre a gyeplő lazulását, már kitör, s pusztítva tombol.

Ama glédába sorakoztatott ólomkatonák az óránként ezernyi kész sajtópéldánvt nyomó hatalmas gépek az Ezeréjszaka jó vagy rossz szellemeit szabadítják fel. Lehetnek angvali üzenet hírnökei, de lehetnek a sátán fullajtárjai. Megmérhetetlen áldás fakadhat nyomukban, de pes- tises dögvészt is terjeszthetnek. Kultusz, tudó mánv, felvilágosodo‘tság, népnevelés egyfelől jelzi áldásos, igazi hivatásukat de a szellemi áfiummal generációkat mérgezhetnek meg s dönthetnek romlásba. A helvesen működő sajtó nyomán országok boldogsága fakadhat, de népek pusztulását eredménvezi a hivatásáról megfeledkezett, vagv altól szántszándékkal eltávozott saitó munkája.

Sókkal jobban él emlékezetünkben az utolsó tíz esztendő története, hogv sem ezt részletesen kellene bizonyítani. Ellenfeleink a háborút nem a csatamezőn nyerték meg. véres ütközetekben, hanem ólomkatonáink seregével, a papiros háborúban; és győzelmes csaták után visszavonulót azért kellett hivatnunk, mert a sajtó által megmérgezett néplélek nem akart többé harcolni. Arról sem kell bővebben beszélni, hogy a kettős forradalom alatt mit vétetlek, ártottak a nemzet legdrágább kincsében, szellemi-lelki értékeiben ezen sátán szolgálatában álló síjtó termékek. Az is ismeretes előttünk, hogy az utolsó hetek nehéz megpróbáltatásait is milyen szívesen használták volna fel újabb felforgatásokra.

Hogy miben rejlik a sajtónak ez a nagy hatalma, az nem lehet kérdéses. Két körülményre kell csak utalnunk. A sajtó, különösen mai fejlett formájában tette lehetővé, hogy amit ma elgondolok holnap, sőt már néhány óra múlva ezernyi példányban kinyomatva lásson napvilágot, s olvassák ezren meg ezren azt, a mi röviddel előbb került toliam hegyéről papírra. S már ez magában véve is óriási jelentőségű. Ehhez járul még egy. Az ember szellem- világának sajátos berendezettsége, amelyre a nyomtatott szövegnek szokatlan hatása van. Verba volant, scripta manent. Kritika nélküli emberre a nyomtatott betű szinte a szent írás jellegével hat. Már pedig az emberek kilenctized része nem szeret, nem tud, vagy nincsen ideje gondolkodni. Megteszi ezt helvette a sajtó. Kingondoija, lenyomatja, helyébe viszi, szájába rágja mondani valóját. És itt kezdődik a sajtó nagy jelentősége mellett annak veszedelmessége Mivel az emberek nagy része maga rest gondolkozni, eseményeket értékelni, eszméket termelni, azért készpénz gy anánt veszi azt, amit az újság mond számára. Igv válik a sajtó az emberek százezrei számára irányító hatalommá. Az újság lassanként a maga képére formálja az embert s amit egy nagv olvasóközönséggel rendelkező lap mond. azt százezer ember mondja. Amit követel, vagy t:|t, azt egy hadsereg igenlése vagy tagadása erősíti.

így érthető meg, hogy micsoda diktátori hatalom van a sajtó kezében. Igv érthető meg, hogy micsoda végzetes mulasztást követtünk el akkor, amikor ezt a nagv hatalmat nem a magunk céljainak szolgáltába állítottuk, hanem megengedtük, hogy egv nemzeti érdekeinktől és eszményeinktől idegen érdekcsoport sajátítsa ki azt és nap-nap után a maga céljainak szolgálatában állítva egvik e-zmét a mask után duruzsolja a fülünkbe s hitesse el ve’ünk, hogy közérdek az ö érdeke, s nemzeti kár az ő hátránya. Megái lapítható ténv. hogy a nép^k szellemi irányítása jórészt azért került nálunk is, másutt is egv idegen és mégis otthonosan terjedő faj kezébe, mert éles szemmel a kellő időben ismerte fel a sajtó jelentőségét, megfogadván egy nagv emberének tanácsát: »szerezzétek meg a sajtót Addig bába való a munkátok, a mig a sajtó a kezetekben nincsen«. Ez az a szilárd pout, amelven állva kivethető sarkaiból a vi*ág. faj azért annak a népnek, amelv a sajtó e jelentőségéről megfeledkezik s azt könnyelműéit idegin érdekek szolgálatába engedi, ós