Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-31 / 5. szám

192b.

evangélikusok lapja

got. Készen van az ideiglenes imaház összes berendezése sas. lelkész lakása. Az 1926. évben akarják felépíteni azt a templomot, amelyet ezelőtt HK) évvel 700 ev. hívünknek már rég fel kellett volna építeni, hogy most 150 pótolja a 700 mulasztását. Nemesszalók leánygyülekezet uj iskolát és tanitólakást akar építeni a f. évben. Oly sok a hiány, annyi a javítani való épületeinken, hogy amikor elgondolkozunk azon, hogy mindez hogy is lesz meg, fáradt agyunk már azt duruzsolja: hagyd abha! - elég! De mikor este lepihenünk, ezer lelki feladat állja körül ágyunkat és altató daluk refrainje, hogy' nekünk még álmunkkal is: »Sietni, sietni, sieini muszáj!« — a lelkek építésére, s akkor majd láthatatlan kezek emelnek iskolát, templomot, diakonissza házat, ifjúsági otlhont minden evang. faluban s akkor, de csak is akkor mondhatja a lelkész élete végén, hogy — elég! — de persze utána meg ö szól nekünk is, mint Pálnak: »Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik e|!«

Egy fejedelmi adomány, mely önmagát dicséri. A tállyai »Kossuth« egyház, mely Hegyalja nehéz gazdasági viszonyai miatt válságos napjait éli, az áldozatkészség csodálatos megnyilvánulásaként templomába, hol 1802 ben Kossuth Lajost keresztelték, a villanyt vezetteti be. A »Miskolci Takarékpénztár« megértve ez egyház nehéz helyzetét, hogy e vállalkozásában is segítségére legyen, az egyháznak egy hatalmas, a templom díszére váló, kb. 30 -40 millió korona értékű, művészies villanycsillárt adományozott. íme ma, amikor lámpással kell keresni az áldozatkész, ingyen áldozó lelkeket, egy bank egész igazgatósága muta példát erre, és megmutatja azi is, hogy a Bankok is hogyan szolgálhatják a nemzeti és egyházi testvéri közösséget

Felhívás. A soproni evang. tanítóképző intézetből az 1874 -75. és az 1875—76. tanév végén kikerült tanitótársakhoz! Az elmúlt év junius havának végén volt, illetőleg a f. év junius havának végén lesz ö t v e n éve annak, hogy a fönt jelzett években tanítói oklevelet nyert tanítók a soproni ev. tanítóképző intézetet elhagyták, s a négy világtáj irányában apostolok módjára elszéledtek. Ugyancsak a löm irt években végzett alulirt kartársakat az az eszme foglalkoztatja, hogy nem volna-e cél — és időszerű egy ötven éves találkozóra összejönni az idei nyár folyamán, mondjuk: junius végén, vagy julius elején Sopronban azoknak a még életben levő kartársaknak, akik velük együtt hagyták el a soproni alma matert. Azért óhajtanánk a két évfolyam együttes csatlakozását, mivel édes kevesen vagyunk már — sajnos - élók, s mivel különben is a két évfolyam

39.

hallgatói olyan benső viszonyban éltek egymással, mintha egy osztályba tartozók lettek volna. Nagyon szeretnénk, ha eszménk megvalósulna. Akiket a jó Isten áldó kegyelme eleddig életben megtartott, még egyszer összejővén, megláthatnánk egymást, s felidézhetnénk az ifjúkor boldog emlékeit és a diákélet tavas/álmait. Ki tudja, hogy a Párkák meddig sodorgatják életünk fonalát. Ki tudja, nem ez lesz-e e földi téteken utolsó találkozásunk! Akik, mint mi is, enervált erejű veteránok, életünknek alkonyához jutottunk, s magunkat a nyugovóra fordult életnap visszaverődött sugaraival melengetjük, vájjon mit ígérhetünk magunknak! A kéi évfolyamban együttjártak névsora kezünk közt van, de nem tudjuk, hogy a névsorban szereplők közül kik vannak még életben, s kik vettek búcsút e földi élettől? Csak egy-kettő azoknak száma, akiknek életbenlétéről és tartózkodási helyéről tudomásunk van. Eszménk közlésére azért ezt az utat gondoltuk célravezetőbbnek. Úgy hisz- szük, hogy egyházi lapjainkat olvassák kartársaink, s igy ezeknek revén tudomást fognak venni a felvetett eszméről. Mivel föttehetó, hogy igy is lesznek olyanok, akik nem vesznek tudomást e felhívásról, azokat, akik azi tényleg olvassák, arra kérjük, hogy esetleges összejövetelek, találkozások alkalmával hozzák szóba a szándékot, hogy a tervezett találkozón részt vegyenek lehetőleg mindazok az együti végzett élők, akiknek a Gondviselés az úgynevezett kegyeleméveket megérniük engedte. Akik hajlandók ez évben ilyen találkozón részt venni, szíveskedjenek készségüket az alulirot'ak bármelyikénél bejelenteni, hogy a továbbiakban ahhoz képest intézkedhessünk. A bejelentést mielőbb, de legkésőbb április hó végéig kérjük Gyór- Debrecen. 1926. január havában. Benedek Vince, ny. igazgato-tan. Győr, Petöfi-tér 1. Horetzky Béla, ny. igazgató-tan. Debrecen. Teleki-u. 88.

A győri ev. egyházközség uj orgona beszerzései határozta el. A 3 manualos 32 változatú orgonát Angster és Fia pécsi orgonaépitő cég épiti s 380 millióba kerül.

Uj „Preludiumos zsebkönyv“. Fenti címen egy praktikus, gazdag tartalmú, Ízléses kiállítású, hiányt pótló zeneműi jelent meg Lus- pay Kálmán országosan előnyösen ismert róm. kath. kántorlanitó, zeneszerző szerkesztésében Dejtáron, Nóg rád megyében. A zsebkönyv 112 oldalon 162 orgonadarabot tartalmaz valameny- nyi dur hangnemben. Ára bekötve 75 ezer K. Kedves orgonista kartársaimnak, de minden zenekedvelőnek a legmelegebben ajánlhatom ezt. Napjainkban ez a mű a komoly, értékes muzsikáért lelkesedőknek valóságos kincsesbánya s mint ilyen, nélkülözhetetlen is; teljes meggyőződésből vallom ezt, mert a műnek minden so-