Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-31 / 44. szám
1926 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 355 Isten lelke. Az orgona feladata Istendicsöités és lélekmentés; ez csak akkor valósulhat meg, ha Isten lelke lesz azok felett is, akik játszanak rajta s akik hallgatják csodálatos hanghullámait. Az orgona beszédét — amely hangos felhívás az örökkévaló Isten dicsőítésére — az élet pusztaságában bolyongók közül csak az érti meg, aki maga is áthangolja a lelkét Isten szolgálatára, Isten dicsőítésére. Az orgona felavatása és megáldása után Fodor Kálmán, a gyűl. agilis karnagya játszotta művészi előadásban: »Miatyánk« szonátát, majd ugyancsak az ö vezetésével énekelte a gvül. vegyeskara: az »Erős Várunkeat Bach letétjében és Arokháthy Imáját. Istentisztelet végeztével díszközgyűlés volt, amelynek tárgyát az uj orgona átvételének jegyzőkönyvi megörökítése alkotta. A közgyűlés keretében meleg szeretet és tiszteletteljes szavakkal üdvözölte dr. Dukavits Vilmos a gyűl. felügyelője a püspök urat és a gyűlés vendégeit. A Baldácsy-alapitvány ünnepies közgyűlése. A protestáns egyházak kedden este fényes keretek közt ünnepelték báró Baldácsy Antal tízezer holdas alapítványának félszázados évfordulóját. Az ünnepen a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében dr. Tóth István miniszteri tanácsos vett részt, ott volt többek közt Hegedűs Lóránt, báró Szterényi József, Darányi Ignác, Bemáth Géza, Szászy Béla, Szász Károly és sok más előkelőség, Baltazár Dezső, Antal Géza, Ravasz László református, Gedulv Henrik, Kapi Béla, Raftay Sándor és Kiss István evangélikus püspökök, meg Józan Miklós unitárius helynök, báró Radvánszky Albert és Zsigmondy Jenő ültek az elnöki emelvényen, ahol állványon helyezték el Baldácsy Antal aranykeretes, babérral díszített arcképét. Zsigmondy Jenő megnyitó szavai után zsoltárt énekeltek, majd Geduly Henrik püspök imádkozott. Ezután Ravasz László püspök mondott nagyobb beszédet. Méltatta Baldácsy nemeslelküségét és ismertette az alapítvány történetét. Ezután báró Radvánszky Albert javaslatára jegyzőkönyvben örökítették meg e nap emlékét. A díszközgyűlés Baltazár püspök imájával és zsoltárénekléssel ért véget. A Zeneművészeti Főiskolán az egyházi zenében való kiképzés céljából két évfolyamból álló s római katholikus és protestáns fakultásra oszló ág nyílt meg. Az évfolyamok elvégzése után a hallgatok oklevelet kapnak, amely egyenlő a zenetanári oklevéllel. Az evangélikus egyházközség törvényalkotta testület. Lapunk 1925. évi 50-ik számában Krayzell Miklós kir. büntető törvsz. tanácselnök a budapesti kir. büntetőtörvényszék Tö- reky-tanácsának azon ítéletével szemben, amely- lyel egy újságírót azon az alapon Ítélt el, hogy az evang. egyház közgyűlése nem törvény által alkotott testület, állást foglalt. F. hó Í8-án az újságíró perét az Ítélőtábla tárgyalta, s miután Kéler Béla főügyészhelyettes is kifejezte azt a nézetét, hogy az evangélikus egyházközség törvény által alkotott testület, s mivel Kőszegi Imre újságíró a budapesti egyházközségi közgyűlésen elmondottakat hiven közölte le, ezért a sajtótörvény értelmében felelősségre nem vonható: az ítélőtábla Kőszegi Imrét a vád és következményei alól felmentette. Ambrózfalva. Magasztos és kegyeletes ünnepség keretében áldozott Ambrózfalva község lakossága a világháborúban hősi halált halt 54 hőse emlékének október hó 17-én. Úgy az egyházi, mint a polgári község vezetősége a járás főszolgabírójával a falu határán üdvözölte és fogadta a kormányzó képviselőjét, a vármegye fő- és alispánját, akik bandérium-kísérettel vonultak be a faluba. A 10 órakor kezdődő ünnepi istentiszteletet dr. Szlávik Mátyás ny. cv. theol. akad. dékántanár végezte, aki a templomot teljesen megtöltő hallgatóságot tartalmas és szép beszédében Isten, felebaráti és hazasze- szeretetre buzdította. Az emlékszobor előtt megtartott ünnepélyt a helybeli dalárda nyitotta meg. Majd Tarnay Ivor, a vármegye alispánja, tartotta meg magas szárnyalást!, magvas, ünnepi beszédét. Az emlékszobor leleplezése után a kormányzó képviseletében megjelent tábornok tolmácsolta a magyar nemzet legkiválóbb vezérének üzenetét. A dalárda éneke és egy árva gyermek szavalata után a helyi lelkész áldotta meg az emlékszobrot. A tömérdek koszorú elhelyezése után a roppant nagy számban cgybegyült közönség a Szózat eléneklése után oszlott szét. 12 órakor a helyi lelkész az egyházközség tagjai élén tisztelgett a csanád—csongrádi egyházmegye elnöksége előtt s a főispán, mint egyház- megyei felügyelő, szívből jövő, szívhez szóló szavakkal köszönte meg a küldöttség tisztelgését. A 150 terítékes közebéden a főispán a kormányzót, dr. Szlávik Mátyás a vármegye főispánját, a helyi lelkész az alispánt méltatta és éltette, az alispán dr. Szlávik Mátyást üdvözölte melegen, Ságuly János főesperes az. ambróz- falvai nép áldozatkészségéről, a jelenlevő se- gédtanfeliigyelö pedig a lelkészek és tanítók közös, együttes, egyházépitő és honmcntö munkásságáról emlékezett meg, stb. A falu kellő közepén felállított szép szobor, amely a világ Üdvözítőjét ábrázolja, amiként egy súlyosan sebesült katonát vigasztal, Martinelly Jenő budapesti szobrászművész remek alkotása. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem evangélikus hittudományi kara 1926. évi október hó 24-én (vasárnap) az 1926—27. tanév kezdete alkalmából ünnepélyt tartott. Az ünnepély sorrendje: D. e. 11-kor ünnepi istentisztelet a helybeli evang. templomban. Tartotta dr. Deák helybeli evang. templomban. Tartja dr. Deák János egyetemi ny. r. tanár. Délelőtt 3/412 órakor ünnepély a városháza nagy üléstermében: 1. Magyar Hiszekegy. Énekelte a hittudományi kar hallgatóinak énnekkara. 2. D. dr. Pröhle Károly egyetemi ny. r. tanár, e. i. dékán megnyitotta az
