Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-24 / 43. szám

Kelenföldi Evang. leik. hivat ni

I., Villányi-ut 1. Napest :«ber 24.

_______________________43. szám.

E

VANGÉLIKUSOK LAPJA

Szsrkesztőség: L í B t N Y (Mosen ■.) Kiadóhivatal: GYÚR. tv. konvent-épület. Riadja:! LUTHER*SZÖVETSÉG.

Alapította : DR. RAFFIY SáNDOR püspök.

SitrktuMiirl ItltlAa

Megjelenik hetonkAnt egyszer. vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 80. félévre 40 negyedévre 20. egyes szám 2 ezer I.

Pestatakarékpénztárlcsekkszámla: 1290.

NÉMETH KÁROLY enpcre».

Hirdetési árak megegyezés szerint.

A németországi Gusztáv Adolf egyesület közgyűlése.

1832-ben vetette fel D. Grossmann lipcsei superintendens oly egyesület alapításának eszméjét, amely Gusztáv Adolf szellemében a szórványbeli evangélikus hívek gondját telveszi. A felvetett eszme testet öLött az 1842-ben megalakult Gusztáv Adolf egyesületben. Azóta ez az egész világra kiható egyesület néhány háborús, vagy más különösen nehéz esztendőtől eltekintve, majdnem minden évben egy-egy nagyobb németországi városban közgyűlést tartott. A/ ezidei 71. közgyűlés f. évi október 3—6-ig a Rajna melletti Düsseldorfban zajlott le, ahol a

135.000 evangélikus lelket számláló hívók serege 15 templomban hallgatja 31 lelkésznek s több segédlclkésznek igehirdetését.

A közgyűlést megelőzőleg Düsseldorfban és annak vidékén vasárnap reggel Gusztáv Adolf egyesületi istentiszteleteket tartottak felnőttek s gyermekek számára. Ezen istentiszteleteken legtöbbnyire messze vidékről s más országokból jött lelkészek prédikáltak.

E sorok írója egy esztlandi lelkésznek Lukács 19. 1 — 10. felett tartott igehirdetését hallgatta meg a düsseldorfi szép Johanneskirche- ben.

Istentisztelet után y212 órakor a városnak nagy parkjában (Hofgarten) vonult tel az ünneplő közönség s ott harsonakar kísérete mellett zsolozsmákat énekelt és meghallgatta a düsseldorfi superintendens D. Meinberg és a gráci lelkész Ulrich üdvözlő szavait.

Délután a düsseldorfi kiállítás egy óriási termében, amelyben máskor a csillagos eget és annak forgását mutatták be csodálatraméltó módon a közönségnek, a Planetáriumban gyűlt ösz- sze a több ezer főre rugó ünnepi gyülekezet. Itt a rajnavidéki Gusztáv Adolf fóeg>let elnöke, a közkedvelt elberfeldi lelkész, Niemöüer nyitotta meg az üdvözletek és beszédek sorozatát, kiindulva egy szép rajnai dalból, amelyet egyik honfitársunk hamar magyarra fordított s amely igy szól:

Fekszik a zöldvizü Rajnában alant,

Bűvös elefántcsont s aranyszegélyü fant és ha valaki ezt a mélyből felhozza,

Nevét lelkesült dal szájról szájra adja,

A halhatatlanság övezi hozlokát,

Köszöntve a jövő: a Rajna dalnokát.

Ezt a lantot szeretné — úgy mond — kicmjlni a Rajnából s ennek hangái mellett köszönteni itt a német folyó partján összegyülekezett ünnepi közönséget, amely az aposto.lal együtt azt tartja: »Azért most megmarad a hit, a reménység, a szeretet, ez a három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet.« •

Különösen megható volt a lengyelországi lissai lelkésznek beszéde, aki arról szó.t, hogy mint éhezi és szomjuhozza a lengyelországi német nép az Isten igéjét. A hívek 7jo/o-a rendesen látogatja az istentiszteletet és 100<>/o él az űr- vacsorájával. Lengyelországba nem engednek már be német lelkészt és tanítót és igy a lelkészek és tanítók száma évről évre fogy s rendkívüli módon (vándorlelkészek, édesanyák iskolája, magániskolák, konfirmációi iskolák s alum- neumok segélyével) kell gondoskodni arról, hogy a felnőttek s kicsinyek vallási követelményeit kielégíthessék.

Szép németséget és alapos theológiai készültséget árult el Öeyer Teofil burgenlandi superintendens komoly, értékes beszéde is. Csak egyet nélkülöztünk mi magyarok, sőt a németek is, t. i. hogy a gondjaira bízott nép régi hazájának nevét egyetlen szóval sem említette meg. Pedig szép németségét s alapos theológiai készültségét s a »Morgengabe -t, a morin- got, amint a most Ausztriához került felsőlóvői intézeteket nevezte, nem a mostohának, hanem az édesanyának köszönheti, annak a Magyarországnak, amely néki is egy fél századon át hazája volt.

Október 4-én, hétfőn, a korai reggeli órákban D. Geissler a Gusztáv Adolf egylet főtitkárának elnöklete alatt az evangélikus sajtó képviselői tartottak igen fontos megbeszéléseket. Utána a lengyel, orosz, napkeleti, tengerentúli s németalföldi diasporák s a Gusztáv Adolf nőegyletek küldöttei, valamint a Gusztáv Adolf egyesület központi választmánya tanácskoztak. Aznap délután pedig az ifjúság gyülekezett ösz- sze, hogy meghallgassa Lembert müncheni dékánnak megszívlelendő szavait.

Este 8 órakor délszaki növényekkel szépen díszített óriási konzertteremben (Kaisersaal der Tonhalle) vagy 3—4000 ember jelenlétében a helyi és rajnavidéki egyházi és világi natóságok, a bonni egyetem theol. fakultása, a német és porosz egyházi hatóság feje, D. dr. Kapler, majd a svédek, magyarok, svájciak, estországi ík, lengyelek és a jeruzsálemi evangélikusok kiküldőt-