Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-17 / 42. szám
1926 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 337. szony alapján való elbírálása. Gyűléseink napirendjén mindig szerepel néhány pont, amely ennek a kérdésnek körébe vág. Három fogaimat kell helyesen disztingválni: a hit, a vallás és az egyház fogalmát. Más az állam viszonya a hithez, más a valláshoz, más az egyházhoz, mint szervezethez, mint társadalmi alakulathoz. A hitnek államjogi megítélése ma igv fejezhető ki: a hit és annak szabadsága abszolút. Voltak idők, amikor az állam nem így gondolkozott a hit felöl; Deák Ferenc volt az első, aki ki merte mondani, hogy a szív rejtelmeit vizsgálni nem lehet, mert a hit érzés, tehát láthatatlan, mindenkinek privatissimuma. Más az állam viszonya a valláshoz, a vallás gyakorlathoz, mert ez nem érzésfolyamat, hanem annak külső kifejezésre juttatása, tehát látható cselekményekből áll. Itt tehát az államnak nem lehet a hitszabadság abszolút álláspontjára helyezkedni. Az állam kötelessége önmagával szemben és a felekezetek közti béke érdekében is kimondani, hogy a hitnek megváltása is szabad, de csak ha közerkölcsbe és törvénybe nem ütközik. Az egyház megint más, mint a hit és a vallás. Az egyház társadalmi szervezet jogi létre ébredt egvesülete azoknak, akik ugyanazon vallásuak. Kétségkívül hatalmi tényező, amely miután olyan erőkkel is operál (pl. vallási miszticizmus), amelyekkel még az állam hatalmi erői sem versenyezhetnek, ennélfogva az államnak az egyházzal szemben már még to- vábbmenő óvatosságra van oka. s ezt meg is teszi, de nem teszi meg azokkal szemben akik kulturális hivatásukat már századok óta töltik be. A történelmi egyházak impériumát az állam még a saját erejével is alátámasztja. Megállapította az előadó, akinek gyönyörűen felépített fejtegetését a közönség feszült figyelemmel hallgatta, hogv az állam anyagi támogatása, amelyben az egyházat részesíti, nem segély, nem is támogatás, hanem köteles hozzájárulás. Ezt a köteles hozzájárulást az egvik egyház megkapta, a másik nem. Innen ered a felekezeti viszájykodás. Ha a vagvonkérdés fundációs alapon rendeztetik. megszűnnek az autonómiai sérelmek is. Befejező szavaiban az egyház u. n. politizálását jogosultnak és szükségesnek mondja, de ez mindig legyen az igazság érvényre juttatásának fegyvere. GY ÁMINTÉZET. A bányai egyházkerületi gyámintéz.et október 6-án tartotta idei közgyűlését Budapesten. A Kruttschnitt Antal és dr. Lehotzky Antal elnöklete alatt tartott közgyűlésnek kiváló jelentőséget kölcsönzött Pesthy Pál igazságügy- miniszternek, a kerületi gyámintézet világi elnöki székébe iktatása. Az egyhangúlag megválasztott világi elnököt, aki dr. Lehotzky Antal, Sárkánv Ri'la p« Rla+tiip-/tv Dói — 1 — Í pett a terembe, a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Kruttschnitt Antal egyházi elnök üdvözölte a világi elnököt, akiben csonka hazánk jobb révbe siető hajójának örállóját, a jog és törvény őrét látja. A gyámintézet törvényének csak egy szakasza van: a szeretet. A gyámintézet már hatvanhat éve áll fenn; mindeneknek útját állja, hogy mindeneknek utat mutasson; összeszedi a szegények és gazdagok filléreit; olajat és bort önt a sebekbe; templomokat, iskolákat, oltárokat épit. Azután D. Raffay Sándor püspök üdvözlő szavaihan azt mondta, hogy szeretné, ha a gyám intézet uj elnökének lelke megtelnék azzal a gondolattal, hogy evang. anvaszentegyházunknak nem azok a legfontosabb teendői, amelyekkel az egyház életét irányítja, hanem azok, amelyekkel a Krisztus utján haladva az egyház életét megtölti szeretettel, testvériséggel és békességgel. A gyámintézet a mi egyházunknak szive és ebben a szívben nincs más, mint a Krisztusnak boldogítani vágyó tiszta szeretete. A gyámintézet nem a hatalom jogarával jár a hívek közt, hanem csupán csak a szeretet jóakaratával, a Krisztus mo- filsolygásával. Az uj elnökben a szív emberét keresték és meg van győződve, hogy meg is találták. Kovács Andor az egyházkerületi lelkész- egyesület nevében üdvözölte az elnököt. — Pesthy Pál az üdvözlésekre válaszolva, igy szólt: Végtelen hálával és megtiszteltetéssel köszönöm azt a bizalmat, amellyel elhívtak a szeretetteljes munkára. Én nekem szent meggvózódé- sem, hogy egyetemes és tökéletes dolog a világon csak egy’ van: az Ur Jézus Krisztus tanítása. Ez a meggyőződésem késztet arra, hogy ennek a tanításnak a követője legvek s ennek a tanításnak és ennek az iránynak segítségére legvek minden utón, minden szerény tehetségemmel. Ennek a tanításnak az alaptétele, egyetlen törvénye a szeretet. Földi ember nem cselekedheti helyesebben, mint ha ennek a szeretetnek a szolgálatába szegődik és ennek a munkáját végzi ott, ahol éri. Én valóban elfoglalt ember vagyok és valóban gondot okoz az, hogv annak a nagy megbízatásnak, amelyet reám ruháztak, miként fogok eledet tenni. De igyekezem eleget tenni minden irányban. Abban az irányban, hogy mindazokat az intézményeket, szerveket, amelyek az Ur útját egyengetik, támogassam. Igyekszem a magam részéről a magam szeretetéve! odahatni, hogv ennek a tanításnak hű követője legvek. A legnagyobb boldogság lesz számomra, ha Pten áldást ad erre a munkámra, mert ezzel az én lelkemet is megáldja. Szerénv tehetségemmé1, elhatározott lélekkel foglalom el ezt a széket és kérem a közgyűlés bizalmát és ígérem, hogv ennek az intézménynek céliát hiven és becsülettel fogom végezni. — Ezek után Kruttccbnitt Antal egyházi elnök terjesztette e’ő évi jelentését. Kegyelettel omléké'- zett meg GVőrv Lóránd helyettes világfi elnöknek
