Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-10 / 41. szám
1026 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 331. egyházi lapokból, miután Kuthy Dezső egyetemes főtitkár Németországban tartózkodott és csak most referálta, illetve nyújtotta át nekem a közben beérkezett ügyeket, csak most értesültem arról az örvendetes tényről, hogy Méltóságod óO-ik életévének és püspöki működése 1 S-ik esztendejének betöltése alkalmából bensőséges ünneplés tárgya volt a Kerületi közgyűlésen. őszintén sajnálom, hogy erről nem volt előzetes tudomásom, amint Kapi püspök ur O- méltósága jubileumáról Mesterházy Ernő O- méltósága híradásából előre értesültem, mert különben kedves kötelességemnek ismertem volna a közgyűlésen résztvenni és ott juttatni kifejezésre az egyetemes egyház és a magam őszinte együttérzését és szívből fakadó áldás- kivánságait. Méltóztassék megengedni, hogy ezúton teljesítsem ezt a kötelességet, amelyet nem a társadalmi szokás, hanem szivem őszinte indítása ir elő. Méltóságod úgy, mint egyház- kerületenek föpásztora, de úgy is. mint az egyetemes egyház egyházi elnöke, egyházunk kormányzásában őszintén nagyrabecsiilt elnöktársam, lelkének mélységes hitével és egvházpoliti- kájának bölcsességével, szivének szeretetével és lelkének harmóniára igyekvésével beleirta nevét nemcsak egyházkerülete, de egyetemes egyházunk történetébe is. Ami engem különös hálára kötelez és amit hangsúlyozottan kiemelni számomra lelki szükséglet, az a megértés, megbecsülés és mindig magasabb szempontok által megszabott irány, amely Méltóságodat az egyetemes egyházkormányzásban s a velem való harmonikus együttműködésben mindeddig vezérelte. Amidőn Méltóságodat jubileuma alkalmából üdvözölni szerencsém van, az Istent arra kérem, tartsa meg Méltóságodat erőinek teljességében még számos esztendőn át, Méltóságodat pedig, hogy szentelje erőinek legjavát továbbra is evangélikus egyházunk szent ügyének s munkatársi bizalmát és támogatását ne vonja meg tólem a jövőben se. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását, amellyel maradtam készséges hive: báró Rad- vánsdcy Albert sk., egyetemes felügyelő.« — Vajha a jubiláló püspökök további működéséből és abból a harmóniából, amely köztük és az egyetemes felügyelő között fennáll, minél több áldás fakadna evangéliumi egyházunk számára. Eucken Rudolf +• Folyó hó 15-én hunyt el Jénában korunk egyik legnagyobb idealista gondolkodója és a németek Kant, Sichte és Hegel után legismertebb nevű filozófusa, Eucken Rudolf, a jénai egyetem évtizedeken át egyik világraszóló ékessége. 1874—1922-ig volt nevezett egyetem tanára. Az etikai ideálizmus kiváló képviselője, aki Platon, Arisztotelész, A keresztyénség, Leibniz, Kant, Fichte és Hegel örökérvényű nagy gondolatait ritka átlátszósággal tudta rendszerbe foglalni és mai zord világunkba is átültetni. Legnagyobb, ma már 20 kiadást ért müvével, a »Nagy gondolkodók élet- fe!fogásá«-val 1908-ban megnyerte az irodalmi Nobel-dijat. A nevét méltán viselő szövetség külön gyászjelentést adott ki és az október hó elejére tervezett évi nagygyűlést is, amelyen a fő- előadást ő tartotta volna, elhalasztotta. Meghatározni az élet értelmét és célját, kibékíteni az embert önmagával és a világgal, kiragadni a materializmus, az inte’.lektualizmus és a többi sivár és vigasztalan »izmus« útvesztőiből, ezt a célt tűzte ki Eucken filozófiai kutátásaban és egy egész könyvtárt kitevő müveiben. Nagy súlyt helyezett a keresztyénségre, a Krisztus evangéliomában rejlő erők és elévülhetetlen értékekre is, sőt a keresztyén vallásban még többet is látott, mint amit a mai egyházak tanítanak. Mélységesen hitt a keresztyénség diadalában és Jézus evang. vallását fölébe emelte a mai pozitív kér. vallásfelekezeteknek. Eucken a szónak legnemesebb értelmében egyéni, személyes gondolkodó, de nem mint volt bázeli kollégája: Nietzsche-fé!e Übirmensch-fkét akart nevelni, hanem egymás jogait, hivatását, méltóságát kölcsönösen tisztelő, öntudatos emberi lényeket, akik az élet értelmét és célját Leibniz szellemében, a folytonos tökéletesedésben látják. A háború alatt egyik előadásával öpes- ten is megfordult, egyik müve magyar fordításban is megjelent és többünkkel élénk levelezésben és irodalmi összeköttetésben állott. El- hunytával, volt tanártársához: Hase egyház- történeti róhoz hasonlóan, egy rendkívül gazdag, munkás, áldásos és kedves élet zárult le, de akinek már e földi létében is megnyílt a halhatatlanság kapuja és megharcolt nemes harcainál fogva eltétetett az igazság koronája. Részünkről is áldassék boldogító és igen tanulságos emlékezete! Sz. M. Felügyelőválasztás. Az abaujszántói evangélikus egyházközség szeptember hó 28-án tartott rendkívüli közgyűlésében dr. Rozmann Dezső helybeli földbirtokost választotta meg a már régebben üresedésben iévö felügyelői állásra. Az újonnan megválasztott felügyelő édesapja csaknem huszonöt évig viselte ezt a tisztséget ugyanabhan az egyházközségben, teljes buzgalommal és odaadással s fiában azért is hü vezért kapott az egyházközség, mert már az elmúlt nehéz esztendők alatt is, mikor az egyház- község tornyot építtetett, derekasan kivette részét úgy a szellemi, mint az. anyagi irányításban is. A többi tisztviselői állásokat is ebben az évben töltötte be újonnan az egyházközség s ugyancsak ebben az évben újította meg presbitériumát is, akiknek ünnepélyes beiktatása még az ősz folyamán fog végbemenni Nemes Károly hegyaljai főesperes, egyházközségünk szülötte által.
