Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-03 / 40. szám

1926. got s amig a protestántizmust legjobban re­prezentáló Németbirodalom nem nyeri vissza régi hatalmát és nemzetközi befolyását, addig mi sem fogunk elérni semmit, sem a kormány- intézkedések, sem a világszövetségek utján. Persze mi sem könnyebb, mint a kormány­hoz fordulni segítségért, vagy az u. n. Evan­géliumi Világszövetséggel hozatni tiltakozó ha­tározatot. Azzal tisztában kell lennünk, liogv ha a róm. kath. egy ház a nem előtte kötött vegyes­házasságot érvénytelennek tartja, arra feltétle­nül joga van, csakhogy elfelejti azt, hogy’ az előtte kötött minden házasság semmis, mert ne­künk e tekintetben egy edül a magyar házas­sági törvény lehet az irányadó; az 1894: XXXI. t.-c. 30. §-a, mely szerint oly házasságkötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vonatkozás­ban sem tekintetik házasságnak.« Erre az álláspontra helyezkedve azt kell vallanunk, hogy a házasságkötés a polgári ha­tóság előtt történik, s ami ezenfelül akár a protestáns, akár a katholikus templomban megy végbe, az már nem házasságkötés, hanem csak a megkötött házasság megáldása. Ilyen nézőpontból tekintve nem kell a Co­dex Juris Canonici rendelkezéseinek sok jelen­tőséget tulajdonítani, mert egvházunk a ma­gyar törvénnyel egyezően már régen bölcsen belátta, hogv a házasságot mint a társadalom alapját, az állam és nem az egvház van hivatva szabályozni s hogv a házasság áldásossága nem attól függ. hogv a templomban a pap je­lenti-e ki. vagv a politikai hatóság, miszerint a házasság megköttetett, hanem függ a telek lelki megértésétől, a felfogás és érzés nemes­ségétől. Dr. L. Kéler Bertalan egvházmegvei II. felügyelő. Evangélikus Gazdasági Központ. Ha a gvermekmesék tündére evnng. egy­házunknak három kérése teljesítését igémé, a Lutheránia egvik kérése bizonyára igv hangza- nék: Pénzt adj nekem jóságos tündér, hogv kőidus-állapotom véget éren Milyen szegények vagyunk mi anyagiakban! Hogv váriák egvik- másik paróchián, tisztes tanítói -akásban a Ral- dácsvánumot. a missziói segélvt. Nem lehet ezen a szegénységen segíteni? Vaiion a sze­génység örökidőkre hozzáköttet’t^ sorsunkhoz? Nem Csak rajtunk áll akanmk-e becsületes esz­közökkel koldusnyomorunkon segíteni9 Ezeknek a gondosoknak mühelvében szü­letett meg az Evangélikus Gazdasági Központ eszméié. A’mgondolata az a meggyőződés volt, hogv ha tudtuk a Lutheránia gazdasági-keres­kedelmi életét abba a mederbe terelni amelyet mi ástunk, ebből, ha ma nem is, holnap már biztosan egyházunk anyagi jóléte fog származni. Kiinduló pontunk az volt : ne riadjon vissza a tehetetlenséggel megvádolt Luther- Szövtség, az élet anyagi oldalától. Ellen­kezőleg: nyúljon népünk hóna alá gazdaságilag és a népszerűtlen Luther-Szövetség mindjárt népszerűvé lesz. Az Evangélikus Gazdasági Központ Szarvason lépett először a nyilvánosság elé a tavaszi lelkészkonferencián. Mi tagadás benne,' vegyes érzelmekkel fogadták. Nem is csoda, hi­szen olyan uj, olyan megiepetésszerü volt ^nindaz, ami a Gazdasági Központtal kapcsolat­ban ott elhangzott. Ne csodálkozzunk a hűvös fogadtatáson, hiszen az Evang. Gazdasági Köz­pont Szarvason a Magyar Köztisztviselök Fo­gyasztási Szövetkezetét cipelte a hátán, mint a kikelt csibe a tojáshéjat. Azóta sok minden történt e téren. A legfontosabb az, hogy a reformátusok megelőztek. Amig a mi püspö­keink, felügyelőink s a lelkészegyesület elnö­kének bevonásával tanácskoztunk: hogyan, mi­képen fogjuk meg a dolgot? a kálvinista lele­ményesség elénk vágott; ők kötötték meg a paktumot a Köztisztviselők Szövetkezetével, amely azóta kálvinista kereskedelmi politikát« csinál. Hogv a lutheránus érdekek ilv körül­mények közt háttérbe szorultak, azon nincs mit csodálkozni. Tehát lemaradtunk. Ámde az a néhány lelkes ember, aki az Ev. Gazdasági Központ körül tömörült, nem csüggedt el, hanem nálunk egészen szokat­lan szívóssággal kitartott az eszme mellett. Áll­hatatos munkájukat siker koronázta. Egvházi és világi vezéreink megértő támogatása folytán a nvár folyamán az Evangélikus Gazdasági Köz­pont. mint a gazdaság kere kede'mi élet terére kilépett Luther-Szövetség megk“zdte működé­sét. Munkásságát egv országos tűzifa és szén­akcióval vezette be. Ezt az akciót — Istennek legven érte hála — a legteljesebb siker koronázta. Alig van nap, hogv a Deák-téri ősi épii'etben elhelye­zett Gazdasági Központba 8—10 vagon tűzifa és szénrendelés be ne futna. A szegény nap­számos hittestvér és a dúsgazdag ur egymás­nak adja a kilincset. Minek köszönheti az egvelóre csak tüzelő­anyag eladással fog’alkozó Gazdasági Központ nagv népszerűségét? E’sősorban annak, hogv Gazdasági Központunkban a szén métermázsája átlag 20 000 K-va! olcsóbb, mint bárhol másutt. (Mennyire rucz ez a difference egv nagvobb rendelésnél) Másfelől annak, hogv le’kiismere- tes kiszolgálás mellett csak a legjobb árut hozza forgalomba. Vegvünk ceruzát a kezünkbe és számít­sunk. milv nagv összegek azok amiket a Luthe­ránia. különösen a fában olv szegénv Alföld tüzelőanyagra évenként kiad. Hánv szegény gvü- lekez^tet segélvezhe^ a közegvház, ha az ebből eredő üzleti haszon a Lutherániának fog jutni? És ne feledjük el, a tüzelőanyaggal való eilá­317. EVANOELIKUSOK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents