Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-26 / 39. szám
Budapest Lcäri/irV’iur.'js 30-án. jtember 26. 39. szám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA SzcrfcpsztAség: L í B í IT (Moson ■.) Kiadóhivatal: GYÚR. av. honvont-épület. Kiadta: I LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztárt csekkszámla: 1290. ■lapította : DR. RIFFIY SáMOOR püspök. SitfkMtliiérl I*ltl6i NÉMETH KÁROLY esperes. Meiltienik halanként agvszer. vasárnap. Elófizalési ár: Egész évre 80. félévre 40 negiadévre 20. egyes szám 2 ezer K. Hirdetési árak megegyezés szerint. A Lélek egysége. „Igyekezzetek megtartani a Leiek egységet a békességnek kötelében.“ Ef. 4, 3. Az egyház Isten Szemléikének alkotása. O az egész keresztyénséget hívja, gyűjti, meg- világositja, megszenteli és a Jézus Krisztusban megtartja egy Igaz hitben. Az apostol és a reformátor egyaránt vallják és hirdetik: A Szentlélek hivott engemet az evangéliom által. A kegyelmi ajándékok és szolgálatok különbözősége mellett is egy marat! az anyaszentegyház, amely ugyanazon Léleknek elhívásán alapszik. A Szentiélekben való egység azonban nem megbonthatatlan. Miként az Atya-Isten által teremtett természet-viiágnak összhangja (»E9 Játá Isten, hogy' minden, amit teremtett vala, ime igen jó.«) sem volt feldulhatatlan. A természet világának épen úgy', mint az Egyháznak egységét szétroncsolja a bűn. Vallásunknak egyik nagy antinómiája az, hogy a mindenható és szent Isten által teremtett világban és az Istennek Szentlelke által összegyűjtött egyházban is romboló munkát vihetnek végbe istenellenes titokzatos erők. A világteremtésnél is ott van már a Lélek: »Az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.« Sem a teremtett világ, sem az Egyház nem mechanizmusok, amelyeken kívülről jövő erőszakos behatásokkal lehet csak kárt tenni, ügy' a világ, mint az Egyház lényegileg szellemi, lelki, spirituális valóságok és igy már lényegükben hordják azt a lehetőséget, hogy megromolhatnak a belső, láthatatlan és titokzatos ellenségek munkálkodása következtében. »Valamely ellenségem mivelte ezt.« Azért a világmindenség minden teremtménye és az Egyháznak minden tagja, mint az isteni Léleknek kisebb-nagyobb mértékben birtokosa, magában hordja azt a lehetőséget, hogy megszomoritja Istennek Lelkét, hogy káromolja a Szentleiket. Mert a Léleknek birtokosai szabadságra hivattak el s a szabadság magában hordja a szabadsággal való visszaélés lehetőségét. Sót éppen a szabadság tudata involválja azt a csábítást, hogy kipróbáljuk és dokumentáljuk, fellázadunk, letépjük magunkról az engedelmesség láncait. A fiú él jogával, elhagyja az atyai házat, nem tudva, hogy visszaél. Ahol tehát nem mechanikus, hanem lelki egység van, ott mindig fennforog annak a lehetősége, sót azon lehetőségnek csábitó és kívánatos volta, hogy az egységet olyan erők, amelyek szintén »nem test és vér«, megbontják. Onnan belülről, a szivból támadnak a gonosz érzések, gondolatok és cselekedetek. Az ujabbkori lélektan és ennék alapján a neveléstan és orvosi tudomány igen nagy figyelmet fordít az ember belső, ielki világának arra a részére, amely a tudatküszöb alatt él. Tanulmányozza azokat a szépségeket és borzalmakat, amelyek a tudat alatti óceán hullámaiból fel-felmerülnek. Vallásunknak az eredendő bűnről szóló tanítása ezt a tudatalatti lelki világot már régen hirdeti. Tanítván egyúttal azt is, hogy’ innen jönnek elő a bűnös érzelmek, szavak, cselekedetek. Egy embernek! bűne igy származhatott át a tudatalatti világ öröklési törvényeinél fogva az egész emberiségre. De vallásunk egyúttal tanítja azt is, hogy ezen öröklött terheltség ellen lehet eredménynyel küzdeni. Az újabb nyelvhasználat kitalálta erre a küzdelemre a szuggesztió divatos elnevezését. Az elnevezés nem változtat a dolog lényegén. Tény az, hogy a keresztyén vallás az evangéliomi időtől kezdve nem szűnt meg hangoztatni a »belső«, a »lelki« ember spirituális gondozásának szükségességét. »Vigyázzatok és imádkozzatok.« S mikor az apostol arra int, hogy igyekezzünk a Léleknek egységét megtartani, amikor egyfelől kivánja a komoly és benső keresztyén életnek ápolását, másfelől rámutat az egyház egységének, hogy úgy mondjuk láthatatlan alapjára, a Szentiélekre. De figyelmeztet arra
