Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-15 / 33. szám
260. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. S ha most egyházegyetemüniknek azt a, nem egészen széles rétegét veszem, amely még törődik a le lkészme velőssel, az vagy egyáltalán nem tartja szükségesnek az Otthont, vagy — mondjuk meg ezt is nyíltan — nem tartják annak megépítését szükségesnek, vagy megengedhetőnek Sopronban. Igen kevesen vannak olyanok, akik azt vallják, hogy Otthon föltétlenül kell s mivel egyetemes egyházunk a facultást Soproniban helyeztette el, igy hát az Otthont Sopronban egyetemes egyházi érdekből mielőbb föl kell építeni. A többit pedig bízzuk a jó Istenre! Azoknak, akik azt vallják ma is, hogy nem kell theologus együttlakás, mert hiszen ők maguk se laktak internátusbán, — azt üzenem, hogy Otthon ma mégis kell, mert ma a viszonyok is mások, mint régebben. Természetes az Otthoninak nemcsak az a hivatása, hogy lakást nyújtson a theologusoknak — mert ha csak ez, és semmi más, akkor igazán kár felépíteni; de ha az az Otthon igazi családi otthon, egyházunk szeretetintézménye, mely testvéri közösségben neveli, közös munkára szoktatja az ifjúságot, segítséget nyújt neki a tanulmányi idő gondo- dosabb kihasználására is, stb., — akkor semmiféle áldozat nem lehet drága ennek a kiépi- tésére. Mi olyanformán képzeljük el a dolgot, hogy azt a szerepet tölthetné be a Theol. Otthon a theol. facultas mellett, mint az Eöt- vös-Koflégium a tanárképzési tekintetében a budapesti philos. facultas mellett. De ne mondja azért senki, hogy ilyen theol. Otthonra nincs szükség. Egyházunk létérdeke kívánja meg azt. Bárcsak megvolna, bárcsak működhetne már a jövő tanévtől kezdve! Kérdezzük meg, szavaztassuk meg csak thepilógusainkat: mit szólnak ők maguk ehhez?... Érzik-e ők ennek a szükségét s vágynak-e utána? De tegyük fel, hogy a mondottak után mindenki az Otthon mellett foglalva állást s fel is akarná azt építeni Sopronban, a legtöbben azt mondják: szép lenne, jó is lenne, de nem lehet, mert nincsen hozzá pénz! Szegén vek lettünk s oly nagv összeget nem tudunk előteremteni! Föntebb láttuk, hogy hiányoznak a lelki föltételek a Theol. Otthon építésében s most ismételten azt látjuk, hogy ha a lelki föltételek meglesznek, meglesz az anyagi készség is. Vannak gvülekezetink nagv számban, mélyek 50—80—120—/00—400 millió koronát is tudnak áldozni harangokra! Hát kérem, ugyanezek a gyülekezetek nem á’dodiatnának-e egv-két öt- tizmiTó koronát azoknak aj neveltetésére1 akik maid a harangok hívására összeseregtett híveknek fogják hirdetni az élő Isten üzenetét!?... Igaz, nagy összeg, mondjuk egv mi Tárd korona, de ha meggondoljuk, hogy annak a kétszázötven gyülekezetnek a puszta Ígérete is elegendő ahhoz, hopy ezt az összeget bárhol is fölvehessük — akkor is olyan fantasztikus-e ez a terve? A kérdés tehát csak azon múlik, hogy igy állitjuk-e a Theol. Otthon ügyét a gyülekezetek közgyűlése s a tehetős hívek lelki- ismerete elé. Nagy örömömre szolgált, hogy mikor a közelmúltban erről a kérdésről egy nagyon is »gyakorlati« gondolkozásu lelkésztestvé- remtnel beszéltem, azt mondotta nekem: »hisz ez ilyenformán bármikor, rögtön megvalósítható, csak akarni kell! .. . Ezt vallom én is, azért írtam le itt e sorokat is. Egyházkerületeink, esperességeink megkapták segélytkérő folyamodványainkat; a gyámintézetéknek külön nem küldöttünk, mert hisszük — ha lehet, adnak kérés nélkül is! Az egyes egyházközségeket azonban, meyeknek küldöttünk már kérő iveket, külön is kérjük: ajánljanak meg, mondjuk, öt évre szólóan oly összeget, amilyet az ügyhöz méltóan jónak látnak. A nagyobbak talán ajánljanak meg egy-egty szobát, a kicsinyek egy-egy ajtót, ablakot. De kérve-kérem: tegye egy rövid időre minden gyülekezet a maga egyéni gon diját egy kissé hátrább, várjon egy kissé, majd sorra kerül az is. Ma ez van soron. Ma ezt a kérdést oldjuk meg! Holnap talán már lekéstünk vele. De igy legyen ! Dr. Deák János. A Biblia Magyarországon. A Brit és Külföldi Bibia-Társulat magyarországi működéséről a következőket jelenti: Az utóbbi években Magyarországon a forgalom örvendetes emelkedést mutat. ,Nagy hálával említjük meg, hogy a református Konvent elhatározta, hogy magyarországi munkánk támogatására évenként Biblia-vasárnapot tart. Lehetővé vált az is, hogy az Embervédelmi Kiállításon Társaságunk egy külön tkiállítással szerepeljen, amely képet tár Társaságunk munkájáról az egész világon s reméljük, hogy ez a 'kiállítás is hozzájárul a Biblia Magyarországon való terjesztésének előmozdításához. Ezen örvendetes jelenségek ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy Magyarországon az eladott Bibliák száma még mindig sokkal alatta marad a háború előtti éveikben elért eredményeknek; és néhány jegyzet Társaságunk magyarországi történetéből szolgáljon bizonyítékául annak, hogy milyen fontos és sürgősen szükséges munkánk kiterjesztése és a forgalomnak növelése. Társaságunk Magyarországon 1811-ben kezdte meg működését, azzal, hogy egy magyar Biblia-intézet »céljaira 500 font sterling alapot létesített. Sajnos, a pápa közbelépésére ezt az intézetet néhány évre rá meg kellett szüntetni. Az 1837—1848 években Wimmér lelkész Vezetése alatt (Wimmer Ágost felsőlövői lelkész Szerk.) 337.960 Biblia és Uj-testamentom kelt el Magyarországon. Ezen kiadások nagy részét Kő-
