Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-08 / 32. szám
254. evangélikusok lapja 1926. hogy a klérus azon belátásra jut, 1hogy a szentségek megvonása jó politikai fegyver, amely- lyel már Henrik császárt is Canossába lehetett kényszeríteni. A szülők tehát azért siettek, nehogy a pap megvonja a keresztség szentségét a gyermeküktől politikai érdekek szolgálatában. Hogy a gyermek keresztség nélkül nem üdvö- zül, az bagatell ügy, amikor az Egyház vagyonáról van szó. Jézus ugyan másként tanított, de ez sem lényeges. * Nincs azon semmi csodá1 kozni való, ha egy katonai püspök a keresztyén felekezetekről szólva, lovakról, szamarakról és öszvérekről beszél, mert hiszen először is a huszár a világ első katonája s a huszár lova nélkül nem huszár; másodszor a magyar lóra termett nemzet, még ha Zadravetznek hívják is; harmadszor Krisztus Urunk is szamárháton vonult be Jeruzsálembe. Azon sincsen csodálkozni való, ha a kalocsai praepositus zenekari hasonlattal élve — habár itt a bökkenő az, hogy a prépost nem éneklő kanonok — primhegedün alul nem adja, mert hiszen a prépost szó már magában véve olyan egyént jelent, aki valaminek élére van állítva. Éppen úgy nem csodálkozhatunk azon sem, ha Magyarországon egy Mikes leveleket ir. És pedig nem Rákóczinak Íródeákja, hanem szombathelyi római katholikus püspök lévén, nem Törökországi Leveleket az ő Kedves Néniéhez, hanem pásztori eve! eket híveihez. Nem Rodostóból, hanem Szombathelyről. És mint olyan ember, aki Transsilvániából könnyebben eljutott Ultiamontániába, mint annak idején ama másik Mikes Zágonból Rodostóba, lát egy halovány csillagot, amely nem Zágon, nem Erdély, hanem Róma felé mutat. A szombathelyi római katholikus püspök pásztorlevelében a mexikói inter- diktum ellenére is kimondja, hogy az egyház az örök isteni igazságokat nem keveri össze politikai vonatkozású motivumokkal és múló felfogásokkal. Ebből kifolvólag tehát nem engedhető meg, hogy bármiféle nemzeti vonatkozású ünnepélynél ugyanazon helyen legyen egymásután vagy együttesen katholikus, vagv más val- lásu istentisztelet, vagy hogv zászlók és hasonló jel vén vek megáldásánál a katholikus pappal együtt más vallásu lelkészek is közremüköd- ienek. A vándor-áldás, hogy'bizonyos jelvényeket egyik hitvallású temolombó1 a másikba hordozzanak megáldásra egyáltalában nem egyeztethető össze az egyháznak a szentelmén vekről való felfogásával.« A Pesti Hírlap tudósítása szerint az egvházi főhatóságok véleménve szerint ez a pásztorié vél nem általános hatállyal, hanem csak a szombathelyi papságra érvényes erővel, csuhán gróf Mikes János püspök felfogását tükrözi errő1 a kérdésről. Tudomásul szolgál. Ebből a tükröződő felfogásbó1 kitűnik az isi, hogy az erdélyi gróf és szombathelvi püspök a katolikusoknak csupán azt engedi meg, hogv bizonyos jelvények alatt a kathöhkusokkal együtt vérezzeneík és küzdjenek a püspöki latifundiumok megtartásáért is, de azt már nem, hogy a katolikusokkal együtt ünnepeljenek. A popokatepetli és citlaltepeíli ormokat túlszárnyaló keresztény etika. HÍREK. Kitüntetés. A kormányzó ur őfőméltósága dr. Rásó Lajos, a pesti magyar egyházközség buzgó prcsbyterének, egyetemes egyházunk agilis ügyészének a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Rásó dr. nemcsak egyházunkban fejtett ki éli smerésrem éltó tevékenységet, hanem mint Budapest Székesfőváros Törvényhatóságának tagja, egyházunknak érdekeit hathatósan képviseli és támogatja. Egyházkerületi közgyűlés. A bányai egyházkerület ez évi rendes közgyűlése október 7-én, Budapesten lesz. Halálozás. Ginever Arturné Győry Ilona, a nagynevű Győry Vilmos budapesti lelkésznek leánya, julius 27-én Londonban meghalt. Orosházán született 1868-ban,. Kiváló műforditásai- vai, s egyébb irodalmi működésével (a Pesti Divatlapot is szerkesztette) már jóhangzásu nevet szerzett magának, amikor 1903-ban férjhez ment Ginever Artur londoni tanárhoz. Angliában szóval és tollal munkálta hazánk érdekeit. — Győry Lóránt volt földmivelésüigyi miniszter, Győri Ilona testvére, amikor nővérének haláláról értesült, eszméletlenül összeesett az utcáin; súlyos idegrohammal szállították a budai János- szanatóriumba, ahol julius 31-re virradó éjjel meghalt. 1871-ben született Orosházán. Egyházi életünkben is buzgó és tevékeny részt vett. Világi elnöke volt a bányai egyházkerületi bel- missziói egy eshetnek, a Luther—Szövetség ünnepélyein is többször tartott előadásokat s az egyházi sajtónak is munkása volt. A két halottat özv. Győry Vilmosné és nővérük, Kompol- thayné Győry Margit tanárnő gyászolják. — Özv. Nagy Lajosné szül. pusztafödémesi Cse- mez Lóra életének 76-ik évében Téten elhalt. Scholtz Ödön esperes, a Misszióegyesület elnöke tudomására hozta az egyesületi tanács tagjainak, hogy az egyesület idei közgyűlésén erőinek megfogyatkozása miatt elnöki tisztéről véglegesen lemond. Scho’tz Ödön nagy érdemeket szerzett magának a külmisszió körül. Éveken át szerkesztette a Külmisszió cimü folyóiratot. A Lipcsei Misszió közgyűlésein évről- évre képviselte Misszióegyesületünket s a külföldi, nevezetesen német egyházi vezető körökben szerzett összeköttetéseit értékesíteni tudta egyetemes egyházunk javára. Őszinte sajnálattal látnánk az egyesület éléről való eltávozását és reméljük, hogy lemondási szándékát megváltoztatja.
