Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-17 / 3. szám
m áay ut 1. ■BUN If» a. H/Juu. tVUNUtLIHÜSOK LAPJA Szertesztöséi: LÉBlNY (Mossa ■.) RlaHfelTitAl: GTÖR. ev. honvent-lplllet. Kisdia: I LUTHER-SZÖTETSÉG. PostatakArÉkpéoztáricsskkszámia: 1290. Hasította : OR. RIFFIT SálDOR püspök. Si«rk*.iU«4rt Ulclflt NÉMETH KÁROLY esperes* Msoialsnlk ksteokiat sívszsr. vasárnap. ElOtlzsttsl ár: Egész évre 80, félévre 40 netvsdévre 20, e«ies szén 2 szar L Hirdetési árak sisiegvszés szerint. A stockholmi mű folytatása. ii. A fajoknak és nemzeteknek egymáshoz való viszonya és annak szabályozása nemcsak a magas diplomáciának kérdése. Jézus missziói parancsa: »Elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket (Máté 18, 19. Márk ló, 15. 16. Ap. Csel. 1, 8.) a keresztyén egyház ez irányú kötelességeit a legfélrcismerhetlenebbul fejezi ki. Tudjuk* hogy ennek a kérdésnek megoldása korunkban égetően szükségessé vált. A/ államférfiak evvel a nehéz, bökós, de elodázhatlan problémával foglalkoznak, és az evangé liom terjesztésének feladata az egyházjt is napról napra belevonja a nemzetközi klrdések szövevényébe. Evangélikus egyházunk, amely a külmissziói munkából — sajnos — eddig nem vette ki a részét, ezen a réven talán nem érzi a megoldandó kérdések súlyát, de megérzi más vonatkozásban. Például az elszakított területiken élő hitsorsosainkkal való érintkezésben, a thcoló- giai tudományos működés terén, a külföldi ev. lutheránus egyházakkal való kapcsolatok kiépítésében stb. A keresztyénség történelmének folyamán rendkívül sokat tett és rendkívül nagy eredményeket ért el az emberiség életközössegének kiépítésében. Ez a nemes munkája szakadatlanul tart az első pünkösdtől máig. A világ minden tájékán iskolákat és kórházakat állított fe\ soksok népnek nyelvét a keresztyén misszionáriusok foglalták írásba. A keresztyénség sok nyomort enyhített és sok tudatlanságot eloszlatott. Mi volna a magyarság a keresztyénség és a protestantizmus nélkül? Mi volna Ész-kamerika a protestáns puritanizmus nélkül? Azonban a világtörténelem menete most a keresztyén séget olyan fejlett nemzeti kultúrájú népekkel hozza viszonylatba és szoros érintkezésbe, amilyenek a japánok, a kínaiak, az indiaiak. A mohamedán világ itt zörget az ajtónk előtt. Az a nemzeti kultúrát leromboló barbarizmus, amellyel a pápás egyház dolgozott valamikor Középeurópában, nem ismétlődhetik meg. A keresztyénségnek a protestantizmus hatása következtében megtisztult lelkiismerete visz- s/aborzad azoktól a szörnyűségektől. De az a kérdés, hog> magában a keresztyén világban nem kerekedik-e felül az a keresztén te len, istentelen irányzat, amely a keresztyén nemzeteket a barbarizmus és vandalizmus szolgálatába kényszeríti. A nem-ke reszt vén világ előtt a keresztyénség iszonytatóan sokat veszített presztízséből a világháború miatt. A különböző frázisok átlátszó leplébe burkolt emberinészárlás, a kegyetlenségek, pusztítások, embvrkin/ásolv, rablások, fajtalanságok válogatott nemeinek sorozata, a h. zugságoknak és erkölcstelenségeknek halmaza annyi piszkot kent a keresztyénségre, hogy a legnagyobb erőfeszítések mellett is idő kell, a inig mindez feledségbe megy. Tény az, hogy India, Kina, japán, Afrika lázong, forrong és mindent elkövet, hogy a keresztyén népek igáját lerázza magáról. Nem kétségbeejtő dolog-e, hogy amikor keresztyén nemzetek kerülnek szembe egymással, vagy más nemzetekkel, körülbelül ugyanaz a helyzetkép alakul ki, mint amikor a legkegyetlcnebb indiánus, vagy afrikai törzsek viseltek egymással háborút? Hogy a világi érdekek összeütközésében a keresztyén nemzetek semmivel sem mutatnak több szerc- tetet, igazságérzetet, méltányosságot, békevágyat és békeakaratot, mint a többiek? Persze, ügyetlen apológiával azt mondjuk, hogy mindez csak onnan ered, mert a keresztyén nemzetek sem eléggé keresztyének. Ámde a népek azt fogják tőlünk kérdezni, sőt kérdezik is: /De hát miért nem keresztyének?« Még képtelenebb az a védekezés, hogy a keresztyénség nem mondhatott csődöt, mert ki sem lett próbálva! Micsoda argumentumokkal ajánljuk a nem-keresztyén nemzeteknek a magunk kérész-
