Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-11 / 28. szám
220. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. Borhidai Miklós. Magasztosan szép ünnep keretében leplezte le a soproni alsó ev. egyházmegye junius 29-én Borhidai Miklós volt szentandrási gályarab-lel- kész emléktábláját Rábaszentandráson. E napra még az ég1 is megváltoztatta komor arculatát s már kora reggel ragyogó napsugár üdvözölte az ünnepre sietőkei s köszöntötte a közel és távolról össze se reglett híveket. Az ünnepély, mely a templom előtti téren folyt le, Glatz Lajos rábaszentandrási kántorta- nitó szakavatott vezetése mellett az ez alkalomra összeállított énekkar által precízen előadott remek szép karénekkel vette kezdetét. Majd az emelvényre lépett Kapi Béla, a dunántúli egyházkerület fáradhatatlan püspöke, ki egyházlátogatás közben is szakított időt, hogy a kegyele- tes ünnepélyen megjelenhessen és leilkekbe markoló, szivet, lelket elragadó beszédben rajzolta meg a hallgatóság előtt Borhidai Miklós és gálya rabtársai alakját, kik boldogok voltak, miikor hitükért, egyházukért, hazájukéit szenveditek, mert a szenvedés legmagasabb fokon boldogság. A főpásztor imája s az emléktábla leleplezése után még egyszer gyönyörködtette az énekkar a hívek seregét, majd dr. Mihályi Kálmán, a rábaszentandrási gyülekezet felügyelője vette át lelkes szavak kíséretében az emléktáblát, fogadalmat téve, hogly a rábaszentandrási gyülekezet múltjához, dicső hithőséhez a jövőben is méltó fog maradni. Az ünnepély a Himnusz-szál végződött. Az ünnepély után a hívek serege a templomba vonult istentiszteletre, hol dr. Kovács Sándor soproni egyetemi theol. tanár Mt. 823—2i alapján tartott tartalmas, szép szónoklatot, a templomból kümnrekedtek részére pedig Puskás Jenő befedi ev. lekész tartott istentiszteletet Jel. 2*0 alapján, megemlékezvén dicső hithőseinkről. Az istentiszteletek végeztével offertorium tartatott az emléktábla javára. A soproni Mechle-cég által készített díszes emléktábla a templom bejárata fölé van helyezve, rajta a következő felírással: Borhidai Miklós szentandrási ev. lelkész meghalt Nápolyban 16.75. aug. havában. »Kinek nevét kemény kőbe vésték itten Isten szolgája volt, nagy, erős a hitben, Szenvedett hitéért gyötre’mes rabságot, De halálig hiven rendületlen állott. Földi porsátora roskadott csak össze, Lelke példát adva él köztünk örökre!« Mt. 1028 E találó verssorokat Lampérth Géza irta ez alkalomra. Vajha e kegyeletes szép ünnep hatása a jelenvoltak lelkében maradandó lenne s gályarabjaink lelke példát adva örökkön-örökké élne közöttünk! Puskás Jenő. Könyvismertetés. Viktor Gabriella dr. ifjúsági regénye. A magyar szellem az őskeresztyénség szellemével csak a XVI—XVII. században; jutott érintkezésbe. A boldog találkozásból fakadt hajnal üde- séigét és erőteljességiét máig sem élte át a magyarság elég mély lélekzettel. Pedig minden valóban nagy esemény az emberiség életfolyásá- ban kétszer is végbe szokott menni, egyszer az érzéki, másodszor a szellemi valóság szférájában. A magyar reformáció ideális általélésével különben még el nem késtünk; 400—300 év nem nagy idő Annak a dolgaiban, kinél ezer esztendő annyi, mint a tegnapi nap. Talán a legjobbkor érkezett »A pataki vár gyöngye« c. regény. A műben Lorántfy Mihály főúri és Szán- tay Pál papi családjának az életfonalai fonódnak össze, hogy közbefqglalják a főmotivumot, az eszményi Lorántfy Zsuzsánna fejlődését kisded korától kezdve Rákóczi Györggyel kötött valóban isten rendelte házasságáig. A széles alap, melyen a képek játszódnak, természetesen történelmi terület. A nagy történelmi események azonban nem mint ilyenek vonulnak el az olvasó előtt, hanem a szereplő családok és a főalak személyes élményeként. Az egri ostromot a rokka mellett a saját dédanyjától, Dobó Annától tudja meg Zsuzsanna, tehát látja a kezeket, melyek a szurkot öntötték. Bocskai a hadjárat téli szünete alatt betér Lorántfiékhez és Zsuzsánna láthatta, mikor Mária hugocskája a nagy vezér bácsi sza- kállát meghuzogatta. — A mű felől valószínűleg sokan úgy fognak nyilatkozni, hogy mesterpélda az egyháztörténet nevelő erőinek a kiaknázására, mert azok az évtizedek, melyeket ez a rriű plasztikusan kiábrázol, kétségtelenül élménnyé lesznek az olvasóban és szemlélőben. De a hit legnehezebb problémáit is művészi pedagógia szivárogtatja át az olvasó leikébe. Szabó István káplán megdöbbentő lelki halála, Zsuzsánna többnapos urvacsorai élménye és választása a széles ut és a szoros kapu közt, ugyancsak Zsuzsánna imádkozásának kézzelfogható gyümölcsei, anyjának, Borbála asszonynak Istenben való megnyugovása stb., mind olyan tartalmai a regénynek, melyektől a fejbe beleiskolíázott és száradásnak indult »káté fogalmak« zöld virul ásnak indulnak. A műnek összes értékei röviden össze nem foglalhatók; az bizonyos, hogy Krisztus erői rezegnek benne. N. G. Hastings: A mintakép. For d i tóttá: I nez e Gábor. A pedagógiának azt a törekvését, hogy a növendéket teljes egészében vegye kezelésbe, tehát lelkének és testének minden erejét mozgásba hozza, a vallásos nevelés sem mellőzheti. Hastings 50 gyermekprédikációjában erővonalakat bocsát a gyermek leikébe egyfelől magából a gyermekből, annak úgyszólván minden porcikájából, másfelől az ószövetség első könyveiből. A két ellenkező sarokról eredő vonalak révén úgy akar a gyermek lelkében szellemi
