Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-27 / 26. szám
1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 205 sokat tett a főispánnál, polgármesternél, az egyetemen, a dandárparancsnokságon, a ref. és ev. egyház vezetőségénél. Délután a Kass s/álló ban 50 terítékes bankett volt, amelyen Kovács Andor a kormányzóra ürítette poharát. Még vagy 10 szebbnél szebb felszólalás hangzott el. Közebéd után a szegedi Múzeumot látogattuk meg, ahol is Móra Ferenc igazgató kalauzolt bennünket. A Luther Társaság szegedi ünnepségei kétségtelenül sikert értek el. Mi, szegediek nagyon szerettük volna látni és hallani Kapi Béla püspököt és Pékár Gyula világi elnököt. Azoknak a lelkészeknek és világi uraknak, akik messze földről elfáradtak hozzánk, köszönetét mondok. Köszönet illeti az előadókat, a szereplő művészeket is. Adja Isten, hogy a Luther Társaság ünnepségei a szegedi gyülekezetben el nem múló lelki hatásokként éljenek tovább. Tátrai Károly. Jegyzetek. A chikágói eucharisztikus kongressnissal kapcsolatban a római katholikus sajtópropa- ganda, amelynek jólszervezettségérő! egyébként a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk, — rendes szokása szerint szuverén könnyedséggel dohálódzik a számokkal és bejelenti, hogy az utolsó encmü kongresszusnál eppen tízszer lesz nagyobb a chikágói. Vedercino. Addig is hadd álljon itt a Semainc Religieuse ezen közleménye: »Tudva van, hogy’ o'asz kathoükusok igen nagy’ számban vándorolnak ki Amerikába. Talán kevésbé ismeretes, hogy a kivándoroltak • közül sokan áttérnek a protestáns egyházakba. Tény az, hogy magában New-York városában több mint 60 protestáns olasz templom és misz- szió van, holott 35 évvel ezelőtt csak egyetlen egy volt. Nemrégiben egyik ilyen gyülekezet egyszerre 95 olaszt vett fel kebelébe, akik kiléptek a római katho'ikus egyházbó1. Ncw-Yorkban egy theológiai főiskola 4f) volt római katholikus lelkészt, illetve szerzetest vett fel. akik lelkészi pályára készülnek Az Egyesült Államokban ma 304 olasz protestáns gyülekezet van, ezelőtt 15 esztendővel pedig csak 215 volt.« • " Felhívom az olvasó szives figyelmét Schaefer misszionáriusnak az Allgem. Ev.-Luth Kirchenzeitung junius 11-i számából átvett cikkére: »A mohamedánizmus mai világhelyzete.« Sok minden gondolat ébredt bennem, mikor a cikket olvastam és fordítottam. Gondoltam a tanyai magyarság helyzetére, ahova a Falu-Szövetség előadása szerint kéthetenkint egyszer megv a posta, ahol nincsenek iskolák, templomok, nics orvos, nincs gyógyszertár. Gondoltam a magyar tu ran izmusra. Gondo'tam a magyarság felekezeti harcaira, erre a rettenetes és átkos ön- fertözésre. Gondoltam arra. hogy Nubiában isko- lákat építenek, a Szaharában autók száguldanak, Bagdad felett repülőgépek szállnak, én pedig tavasszal és ősszel alig tudok kimászni a faluból a sár miatt s tőlem néhány kilométerre vannak falvak, ahova hetenként kétszer megy a posta — Gyű miegyében. S gondoltam an a, hogy ilyen »kurzus« (vagyismagyarul »futás«) mellett kultur- fölénvünknek mesterségesen táplált hiede me i> végkép odalesz. Ki fogja ezt a nemzetet álmából felrázni? Jöjj cl Uram Jézus! • Junius 11-én, déli 12 óra után, mikor arra várakoztam, hogy ebédhez hívjanak, bekapcsoltam a budapesti rádiót. A beszélő már beszélt. Mielőtt azt adta volna tudtomra, hogy a Szent István-hetet Budapesten különösen nagyszabásúvá fogja tenni az is, hogy hazánk fővárosa a városligeti Mezőgazdasági Muzeum tájékán elengedi a borfogyasztási adót. valami riportot olvasott fel egy kínai kirándulásról, amelynek célpontja Mukden volt. A riporter megemlékezett arról, hogy járt egy buddhista templomban, ahol a tömjénfüst könnyeket facsart a szeméből (ne felejtsük, hogy buddhista tömjénről van szó) s ahol 500 buddhista bálvány között ott van Marco Pólónak a szobra is. Ezután következett az a szellemes mondás, amelynek kedvéért ezeket a sorokat irom. Azt olvasta fel ezután a rádió beszélője, hogy a szegény buddhisták nem tudják, vagy elfeledték, mit köszönhetnek Marco Po’o- nak: a puskát, az alkoholt, az angol ópiumot és az amerikai- bibliát. Ilyen szellemes felsorakoztatására a kínai importinak csak az a rádióleadóállomás képes, amely a magyar kulturfölényt van hivatva istápo'ni a Budapest és Csonkama- gvarország körül terpeszkedő ku!turál t anság- bán. 1 Angliában egy római katholikus lap: The Universe, plakátot adott ki ezzel a szöveggel: »A kathoükusok vallásszabadságot követelnek.« Akinek van történelmi érzéke, vagy vau valamelyes érzéke a humor ira'nt. az tudia értékelni ennek a plakátnak zamatát. Hogy a római katolikusok milyen vallásszabadságot követelnek, azt meg lehet tudni a római kathol kus államokban, például Itáliában, Spanvolországban. A római katholikus módra értelmezett vallásszabadság valószínűleg ugv értendő, hegy Ang’iában is az utkaparótól kezdve a miniszterelnökig minden közalkalmazott római katolikus vTásu legyen. Azon alul ezek az urak nem aduik. Addig hevíti őket a szabadságvágy, am g minden nemrómal- katholikust ki nem túrnak állásából és meg nem fosztanak a bo'dog dári. sát megélhetési lehetőségétől. S ezt nevezik kato’ic'zmusnák keresztény kurzusnak é-- va^á^szabadságnak. Aki nem tagja a szakszervezetnek, az pusztuljon. Az angol protest ín okn^k rende’k‘zé^ér? álhnak legalább a Gyarmatok arra az időre, amikorra a római katolikus vallásszabadság fája te!je«en kivirul. De hová menüink mi, magyar protestánsok? Erre feleljen Jászi Oszkár.
