Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-27 / 26. szám
1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 203, a sivatagon át verető ut ma csak 19 órát vesz igénybe a korábbi fáradságos, nyo'cnapi teveháton való utazás helyett. Milyen meglepetéseket fog még hozni a légi közlekedés! A Kairó— Bagdad Pcrzsa-öböli légvonal már ma is tetemesen megrövidíti a postajáratot Európa és India között. Ha azonban a/ iz!ám világa térbeliieg anv- nyira közelségünkbe kei ült. hogy a legfélie- esőbb helyeken is találunk nyugati turistákat, tudósokat, kutatókat kereskedőket, má-felöl pedig a keleti országok fia is nyugatra utazik. — már ma is egy évben több mohamedán látogatja meg Parist, mint ahányan a politikailag békés időkben Mekkába zarándokoltak — akkor elmaradhatatlan a nyugati kultúrának és civilizációnak roppant lökése és hatása. Ha már a háborúban is a világ különböző tájairól jövő mohamedán katonák idegen országot láttak és idegen környezet hatása alatt állottak, viszont ma ez a mozgalom más vonalban tovább folytatódik, mert hiszen nyolc mohamedán közül hét keresztyén felsóbbségnek van alárendelve s így a mohamedán országok geográfiai gazdasági és szellemi feltárásának tempóját nem ők szabják meg, hanem az rájuk van kényszerítve. Itt is, mint mindenütt, különösen termékeny talajra talált a népek önrendelkezés! jogának gondolata, amelyet a háború befejeztével minden oldalról belekiáltottak a vi'ágba és most apránként olvan hatásai mutatkoznak, hogy a felidézett szellemektől rém egy*z r szeretnének megszabadulni. Ezt a mozgómat, amelv még a nubiaiakat is magával sodorta, feltartóztatni immár nem lehet; további fejleményei a gyarmati és mandatárius ham’makat egyre megújuló éles összeütközéseknek teszik ki. Azonban, ha a faj, a nyelv, a népiség foglalják el az első helyet, akkor az izlám szolidaritásának és erkölcsi egv- ségének egv darabja Icmorz^oVSdik. Az ilyen irányú fejlődésnek Törökország valóságos iskolapéldáját szolgáltatja: ellenben Indiának 68 millió mohamedánja, jóllehet a szellemi mozgolódás ott nagyon e’even, megőrizte az izlám másik világával való összetartozásának érzetét, a- mint az a kalifa elűzésében spontán kifejezésre jutott és a mohamedán népek belső egységének álmából még nem ocsúdott fel. Ha a nemzeti momentum erősebben érvényesül, akkor mindegyik nemzeti c-onort számára magától adódik az a kényszerű következmény, hogy a nyugat eszméiből és intézményeiből átveszi azokat, amelyekről azt gondolja, hogy azok tették napgvá és viragoztatták fel a nyugati országokat. Kényte’enek az álamban működő eszméket és erőket összehasonlítani a nyugattal és felismerik, hogy az iz*am a nemzeti,' szociális és mélyebb szivbeli igényeket és követelményeket nem tudja k:e!égiteni. Innen ered az erős vágv a nyugati müveltcég után modern iskolák és modem irodalom által. Az indiai mohamedánok közül 30 évvel ezelőtt 3°/o, ma 13"o jár iskolába. Egyiptomban egy kormányrendelet értelmében minden falu, még a távol Nubiában is, köteles iskolát építeni, egyelőre fiuk részére. Kairóban 217 nyomda van, Bagdadban egy tucatnyi napilap cs folyóirat jelenik meg. Egyiptom félreeső falvaiban látni, amint fiatalok és öregek összeülnek és feszült figyelemmel hallgatják, amit az olvasáshoz értő társuk a legaljább kairói újságból felo!va\ Ez azután alkalmat ád nekik arra. hogy országuknak és a világpolitikának napi kérdéseit behatóan megbeszéljék. Hogy a nyugat szellemét megérthessék és gazdaságilag felvehessék a versenyt, világnyelveket tanulnak és idegen nyelvű könyveket vásárolnak. így Bagdadban kél év alatt 36 péklányban tudták eladni arab vevőknek a több kötetes britt Enciklopédiát. — A nők világa is mozgásba jött. Mindenfelé nyílnak meg leányiskolák. Pekingben mohamedán nők számára három iskola van. Követelik az egynejüsé- get és még a Koránnal is alá akarják ezt a követelést támasztani. Igiz hogy a Korári megengedi a férfiúnak, hogy két, három vagy' négy felesége legyen, de csak igaznak. Mive! azonban a Koránban van egy mondás, amely szerint senki sem lehet igaz, ennélfogva a tobbn jiiség nincs megengedve; így lesz az egynejüség a Korán parancsa. Természetesen visszafejlődés is mutatkozik, például Délafrikában. Vagy például Indiában az asszonyok nem fogadják el fenntartás nélkül a nyugati eszméket, nem vetik le a fátyolt. azonban mégis ha’adás és műveltség révén jobb hitvesek és anyák kivannak lenni. Ránk nézve különös fontossággal bir az, hogy az izlam milyen álláspontot fogta’ el a jelenkor irányában. E tekintetben a legnagyobb különbségek mutatkoznak. A jámbor öreg muzulmánnak, aki mélységes rezignációval vallására semmi jót nem vár, mert a materializmus áradata mindent elsöpör, bizonvára igaza van, ha világának bizonvo; m d'm Vöre t viz gál a Másfelől, különösen Indiában, emelkedő vallásos öntudatot találunk. Az uj eszméket uj emelkedés eszközeivé akarják tenni. Az iz.lamot a tradíció elvetésével akariák megérteni. Vbsza Mohamedhez. és a Koránhoz: ez a jelszavuk. Igv az izlam modern értelemben szinkretiszt kusan kitágitta- tik — Snouck Rurgronje joggal beszélt az izlam egyetemes ösztönéről — s éppen Ind’ából kiindulva modern missziói módszerekkel terjesztik a mohamedánizmust, mint az emberiség vallását. Mekkora fokozatbcli különbség az extremista vehabitáktól a mozgékony indiai ahmedijeig! Ilyen körülmények közt nem csodálkozhatunk azon, hogy egy konstantinápolyi újság hét hónapon át folytatott diszkussziót Krisztus személyéről. Milyen lehetőségek nvi'n ’k me^ a ldü'misz- sziő előtt egy ilyen minden hatásnak hozzáférhető, alapokig megrázkódott világban! R:zonyos az, hogy a jelenlegi helyzet megszüntette azt a