Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-05-23 / 21. szám
1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 163 élénk, színes, gazdag, élettapasztalatokkal, nagy erkölcsi erőre valló s bátorhangu rá- utalásokkal átszőtt s minden szónoki keresettségtől mentes, természetes hangon előadott igehirdetésének követére a lélek hitének épülésével, az Ur zsámolyához való átszellemült felemelkedésével járt. Gyülekezetét, amely vasárnapról-vasárnapra megtöltötte templomát, állandóan a maga igehirdetésének ellenállhatatlan szellemhatárai alatt tartotta. Kisebb diákkorunkban még megengedtük magunknak a figyelem némi hiánvát, vagy ellenkndas.il. ám a magasabb osztályokban, amikor már félig-meddig követni "tudtuk beszédei szárnyalását, nem tudtuk róla levenni tekintetünket s mindig áhítatban, vallásos emelkedettségben gazdagabban hagytuk ott a templomot, mint a hogy rányitottunk. Szónoki hatásának a titka a közvetlenség, a meggyőződés egész átszellemült lényéből kisugárzó ereje és melegsége volt. Nem betanult, mesterkélt formák, erőltetett szóképek, hangzatos szólamok, hanem a Krisztus megváltó és megszentelő igazságaiban gyökerező s mindig azokból táplálkozó lélek belső életének a nyílt és‘keresetlen feltárása ragadta meg mindannyiunk lelkét kitörölhetetlen mély hatással. És meggyőződésének ez a keresetlen, Ilii feltárása, az őszinteség, nyíltság, egyenesség jellemezte öt úgy a magán, mint a közéletben. Ez a magyarázata annak, hogy csakhamar keresett szónoka lett a közélet mozgató eseményei ünnepi alkalmainak. hire ment messze földre, meghívták a budapesti német, majd a soproni egyházba is. de noha mindkét helyütt az ö Selmecbányán élvezett 800 forintos szerény fizetéséhez képest kecsegtető, fényesnek mondható javadalom várt volna reá, a meghívást nem fogadta el, megmaradt az ö szerény javadalma, de megszeretett. öt híven követő gyülekezete szolgálatában. Egész lényén bizonyos puritán erkölcsi szigor ömlött el s mert önmaga puritán (gondolkodású és életű volt, ugyanazt követelte meg másoktól. Mindamellett tudott elnéző is lenni; a mcglérőknck készséggel megbocsátott, hosszuállást nem ismert, az elhagyottak, nehéz sorba jutottak iránt sokszor eléggé meg nem hálálható támogató készségben tanúsított igaz evangéliumi sze- retetet. A külső szigor takarója alatt melegen érző szív dobogott! Férfias, egyenes, nyílt és határozott volt a fellépése az egyházi közélet magasabb fórumain is, de mindig úgy. hogy fellépésén, modorán bizonyos disztingvált szellemi és erkölcsi előkelőség ömlött el, soha senkinek a jogos önérzetét meg nem bántotta, a személyeskedő éltől, alaptalan ráfogásoktól stb egyházi közéletünk ez ujabhkori kul mérgezésé tői, magát mindig távol tartotta. Kiváló személyi vonásai nemcsak szőkébb környezetében szerezték meg számára a népszerűséget, bizalmas szeretetet, hanem egyre szélesebb körökből fordult feléje a bizalom és tiszteletnyilváni- tás. Egyházmegyéje főesperessé, kerülete főjegyzőjévé, majd maga az egyházegyetem is főjegyzőjévé választotta meg öt. És vezetésre hivatott szelleme az ő nagy' tudása, élettapasztalatai és munkaereje segítségével minden munkakörben maradandó nyomokat ha- gvott hátra És teljes bizonyossággal merem állítani, ha a legutolsó aikotmányozó zsinatot megelőzőleg a legnagvobbfoku önmegtagadással nemzeti közérdekből ő maga is nem ragadja kezébe azt a zászlót, amely az egyházkerületek uj területi beosztását, az ö egyházmegyéjének a dunáninneni kerület kötelékébe való átcsatolását tűzte ki célul, de megmarad a régi beosztás: a bányai kerületben elébb. vagy utóbb, de ö nyerte volna el a püspöki széket Páratlan puritán Lelkű- letére. önzetlenségére vall. hogy noha ennek tudatában lehetett és bizonyára volt is, mégis a Pulszky Ágoston által kibontott zászló alá állott és az átcsatolásnak leglelkesebb szóvivőjévé vált. Egyházmegyéjét kitűnő munkatársainak. Sembcry Imrének, Hreznyik Jánosnak, Jezsovits K ár oly na k, lleintz Hugónak. Soltz Gyulának, Earbaky Istvánnak segítségével a legnagyobb lelkiismeretességgel és buzgalommal igazgatta. Példás közéleti munkássága tanügyi téren is maradandó sikerekre vezette. Az egyháza iskoláiban vezetése alatt kifejlődött mintaszerű rend és elsőrangú eredmények a politikai hatóság figyelmét is reá terel lék s már fiatal lelkész korában megkínálták öt a királyi tanfelügyelőséggel, de ő, mint Urának lángoló buzgalom szolgája, elhárította magától e tisztet. Annál lelkesebben látta el azonban lyceumi tanári szolgálatát. Az éles- szemű Hreznyik János igazgató korán felismerte ritka tudását és nagyszerű előadó, de-egyben példás ifjuságnevelő képességeit, s felkérte őt, hogy iássa el a lyceum egyik tanárának a teendőit. És ő a legnagyobb önzetlenséggel, minden számbajöhető anyagi ellenszolgáltatás nélkül, s egyben a legnagyobb odaadással vállalta a gyönyörűséges terhet és lett évtizedeken keresztül egyik, az ifjúság állal legtiszteltebb, legszeretettebb tanára a lyceumnak. A milyen izig-vérig pap, olyan lelkes tanár is volt. A vallástanon kivid a görög nyelvet, a logicál és psichologiát adta elő csaknem négy teljes évtizeden keresztül. 0 maga főtan tárgyául az egyháztörténetet tekintette. Különösen is gazdag, kiterjedt irodalmi működése során Haase és Ilagenbach nyomán 1877-ben megírta és kiadta. a főgimnázium felsőbb osztályai számára szerkesztett, tömör, magvas összefoglalásban megirt »Keresztyén egyháztörténetét«. Az ifjúságra oly közvetlen és meggyőző hatást gyakorolt és a nemesebb ielkeknen