Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-02 / 18. szám

1926.

143.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

mint az est biborja s sötétség marad utánuk, tanácstalanságban hagyva a remegő lelket.

A/ iránt pedig semmi kétségünk sem lehet, hogy a gyakorlati életben a/ a világnézet, amelyet a keresztyénség képvisel tudományos alapon a vallás igazságaira felépítve, állja meg egyedül a helyet. Egy tekintet a keresztyénség közel kétezeréves történetére, a hitvallók, mártírok végtelen seregére egyfe'.ó', a kik nem rettennek vissza még életük letevésétől sem az általuk megismert igazság mellett való vallástéte! céljából és egy tekintet a/on pusztításokra és rombolásokra másfelől, a melyet a keresztyén- séggel ellentétes világnézetek eredményeznek, eredményezett nálunk a közelmúltban s eredményez a körülfekvő országokban még napjainkban is, — Oroszország szomorú példájára hivatkozunk csak, és könnyű a felelet. A gyakorlati téren a kér. világnézet nyeri meg a küzdelmet, a mely elméleti téren végleg nem vívható meg.

Oss/ehasonlitó fejtegetéseink végére értünk. Az eredményt röviden összegezzük. Tudomány és vallás egymásnak nem ellenfelei, nem is kerülhetnek egymással szemben tételeik, tárgykörük különbözősége miatt. Világnézeti harc az, a melyet a tudomány és vallás harcának állítanak oda. Világnézeti harc véglegesen nem az elméleti, hanem a gyakorlati téren dől el s pedig, a keresztyén világnézet javára. Tudomány és vallás a keresztyén világnézeten át nyújtanak egymásnak baráti kezet, mert a kér. világnézet az, a mely mind a kettő alapigazságait fölhasználva, szivet-lelket megnyugtató, a gyakorlati életben is helyt álló, sőt egyedül helytálló megoldást ád az élet nagy problémáira.

Nincs hát okunk a csüggedésre, vagy aggodalomra. Felemelt fővel a siker biztos reményében állhatjuk a harcot. Az a győzelem, a mely meggyőzte a világot, a mi hitünk ! I. Já. 5. 4.

HÍREK.

PUspökválasztá«. Az erdélyi református egyházkerület Makkai Sándort, a kolozsvári theológiai akadémia tanárát választotta meg püspöknek.

Halálozás. Petrovics Soma, a csanád- csongrádi egy házmegyének 25 éven át volt esperese, tb. esperes, április 20-án, életének 83-ik papi működésének 58-ik évében elhunyt. Teme- metése április 21-én volt Szentesen.

Báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő ur a Theo!. Otthon javára lapunk utján 3,000.000 K-t adományozott azzal az óhaj fással, vajha Isten a szép tervet sikerrel koronázná és a lelkészképzés céljainak mindenben megfelelő otthon létesítését mielőbb lehetővé tenné.

Halálozás. Kring Miklós nyug. lelkész 70 éves korában Kaposvárott április 10-én meghalt. Dr. Kring Jenő és dr. Iftzés Zsigmondné az elhunytban édesapjukat gyászolják. A jó gyermekek legyenek vigaszul a férjétől megfosztott özvegynek.

Magyar Gályarabok emlékünnepe Kelen- földön. A husvét utáni második vasárnapot a kelenföldi evang. egyházközség egészen a gályarabok emlékének szentelte. A délelőtti istentiszteleten a közönség, a most még templomul szolgáló tornatermet zsúfolásig megtöltötte s ez alkalommal Máté ev. 23. 34—30. alapján Szüts Gábor lelkész prédiká.t arról, hogy az Isten különös kegyelme az, hogy a mai zilált lelkű s eszményeit elhanyagoló nemzedék előtt 250 év távolságából felíobog hitünk csodá'atraméltó héroszainak emléke. Ugyanaz nap este 7 órakor pedig vallásos estélyt rendezett a Kelenföldi Evangélikus Leányegyesület, amelynek műsorán D. Kovács Sándor egyetemi tanár tartott előadást. Bevezetésében néhány markáns vonással vázolta annak a kornak a képét, amelyben a gályarabok szenvedtek. Abban a korban úgymond — nagy vezérlő egyéniségek nincsenek. A/. autokrata dcspotismus kora ez, s a mi XIV. Lajos Franciaországában történik, azt másolja s/olgailag a Habsburg Lipót önkényura ma, kinek még nálánál is korlátoltabb és rossz lelkübb tanácsosai a magyar prédikátorok gályákra való hurcolásában is mindössze annyi egyéni vonást tudtak belevinni, hogy fejenként 50.000 aranyért adták el őket a nápolyi gályákra. Szinte áhi atos érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú közönség mindazt, amit kiváló történettudósunk a gályarabok szenvedéseiről elmondott, a végén pedig megható csöndben állva hallgatta végig a gályarabságot szenvedett praediká orok névsorát. Az előadás — mint ahogy egyik jelenlevő megjegyezte talán soha el nem múló hiterősitö hullámverést keltett a hallgatóságban. Az ünnepély műsorán Szent-Istvány Juliska országszerte ismert evangélikus énekmíivésznőnk XVI. és XVIII. századbeli magyar dalokat énekelt, ki épugv, mint Petry Kató a in. kir. Operaház szinte gyermek megjelenésű művésznője, elragadó énekével emelte az estély összhangzó sikerét, amit Pálmai Kálmán székesfővárosi igazgató megrázó szavalata s Mikus-Csák István orgonaművész és Bruck Ferenc gordonkaművész zene- játéka tettek teljessé.

A délelőtti istentisztelet végeztével az egész