Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-04 / 14. szám
1936. 111. EVANGÉLIKUSOK LAPJA A Bethlen-Szövetség sorsjegyakciója. A Bethlen-Szövetség, amely programúiba vette Budapesten a Bethlen-Ház megépítését, a cél megvalósítása érdekében sorsjegyeket bocsátott ki. A lelkészi hivatalok utján minden protestánsnak módjában fog állani hozzájutni ezen sorsjegyekhez. A Bethlen-Ház egy olyan közös protestáns intézmény lenne, amely nagyban hozzájárulhatna a hazai két protestáns egyház viszonyának elmélyítéséhez, mert falai között együtt nevelődnék a budapesti egyetemet láto- togató protestáns ifjak egy része. Felhívjuk e sorsjegyakcióra olvasóink figyelmét és azt hathatós pártfogásukba melegen ajánljuk. (K. D.) Megjegyzés a „Társadalmi bajaink diagnózisa1* cimü cikkhez irt Észrevételekre. Az Észrevételek írója tévedésben leledzik, mikor a közismert Rousscau-féle axiómának korunkra való alkalmazásából a németalföldi művészetnek s a reformáció által teremteti kultúrának a szükségképeni erkölcsi dekadenciáját és kár- hoztatását igyekszik a rovásomra kimagyarázni. Ha külön nem mondanám is kritizált cikkemcio-teie Kultúrára gonaoioK; ae tarsauaimi eie- tünk amorális és immorális jelenségeinek a vázolása kapcsán világosan és határozottan meg is mondom, hogy milyenre, mikor szó szerint ezt irom: »Beteges jelenségek, kóros állapotok biz ezek! Következményei és járulékai korunk büszkén hirdetett felvilágosodottságának, i s- tentagadó, egyoldalú műveltségének«. Egyes szavaknak a kiragadásával sok mindent bele lehet magyarázni valamely cikkbe, vagy könyvbe. Hogy csak egy eklatáns példát említsek, ilyen módon magával a bibliával lehetne bizonyítani, hogy — »nincsen Isten«. (Zsolt. 14, 1. b.; 53, 2. b.) Sapienti sat! Kiss Samu. Kurucok csillaga. A Magyar Nemzeti Szövetség kiadásában Lampérth Géza tollából Kurucok csillaga címen jelent meg egy füzet, amely Rákóczi életének és szabadságharcának ismertetésén kívül szavalásra alkalmas költeményeket is foglal magában. A Rákóczi-jubilleumi ünnepélyeken jól felhasználható. Levél a szerkesztőhöz. Nagybecsű lapjuk március 28-iki keltezéssel megjelent 13. számában mély megilletodéssel olvastam a Horváth Sándor emlékezetének szentelt cikket, mert én is egykori tanáromat gyászolom benne. Szepesi fiú létemre ugyanis 1877. őszén mint II. oszt. gimnazista »cserébe« kerültem Miskolcra »magyar szóra«, mint ahogyan 31 évvel előbb (1846- ban) édes atyám is. Az evangélikus algimnáziumnak akkoriban még az öreg »Szánthó bácsi« volt az igazgatója, aki 1846-ban édes atyámnak is tanára volt. Szántó igazgató uron kívül tanáraim voltak Honéczy István (latin), Hrabély Viktor (számtan, mértan) és a most elhalálozott Horváth Sándor (magyar nyelv és történelem) mig tornára Czékus tanár, az akkori superintendens egyik fia, zongorán pedig Wolfgang Lajos, a leányiskola zenetanára tanított; az egyház akkori lelkésze Zelenka Pál, a későbbi püspök volt, kinek fia Lajos, jelenleg törvényszéki elnök Nyíregyházán, velem ^gy osztályba járt. Jól emlékszem még Horváth tanár urnák magas, szikár alakjára, feketebajuszos, szakálas, komoly arcára, de arra is, hogy mi mindnyájan szerettük jó szivéért és méltányosságáért. Emlékét ime félszázada szeretettel őriztem és tovább is logom kegy elet esen őrizni halálomig. Budapest, 1926. évi március hó 28-án. Krompecher Jenő, Ifj. Beim. Egyesülete f. hó 20-án intézeti vallásos estélyt tartott. Várailyay János, az intézeti vallástanár Luthernek »A német mise és isten- tisztelet rendje« c. munkáját ismertette. Az énekkar Kapinak »Mi Atyánk« c. szerzeményét adta elő. Énekelt Czuppon B. V. é., szavalt Seebach A. IV. é. n., A kart Glatz L. IV. é., a két közéneket Kristóf Kálmán V. é. n. kisérték. A Hit és Rend (Faith and Order) Világ- konferenciája jövő év augusztusában jön ösz- sze Lausanneban A keresztyén egyházaknak ötszáz képviselője ád ott találkozót egymásnak. A Konferencia keletkezése 1910-re vihető visz- sza, amikor az amerikai episzkopális egyház nagytanácsa bizottságot küldött ki ennek a konferenciának előkészítésére. Az előkészületek befejezése előtt közbejött a világháború. A különböző nemzeti bizottságok tagjai 1920-ban konferenciáztak Genfben. Beállítottak egy állandó bizottságot. Ez a bizottság tavaly Stockholmban ülésezett az Elet és Munka konferencia idején. A Christian Union Foundation szárnyai alatt New-Yorkban tartott összejövetelen az állandó bizottság elnöke, Brent püspök, körvonalazta a genfi konferencia előkészületeit.
