Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-04 / 14. szám
1926. EVANOÉUKUSOK LAPJA meghallgatása után avagy a felettes hatóság előterjesztésére és az iskola fenntartó meghallgatása mellett csakis, egyetemes közgyűlési határozattal történhetik. A 17. §., mely az iskolai tanácsokról szól, úgy lenne módosítandó, hogy a kar minden 6 tag után egy képviselőt küldhessen, másrészt oly helyen, ahol közélelmezést nyújtó ahim- neum, avagy intemátus van — annak vezető tanára is tagja legyen az iskolai tanácsnak. Hivatalból legyen tagja az intézet pénztárosa is. A 22. §. az egyházmegyei tanügyi bizottságból kihagyja a zsinati törvénnyel szemben az espe- resség területén lévő középiskola igazgatóját s annak egy tanárát, mely jogosultság visszaállítandó a közös munka érdeKében, hiszen az ily iskola növendékei elsősorban az ill. egyházmegye iskoláiból kerülnek ki. A 25. §. az egyházkerületi tanügyi bizottságból kihagyja minden középfokú iskola tel- ügyelőjét ill. igazgatóját s csupán 1 választottról beszél. A régi viszony fenntartandó volna továbbra is, sót lehetőség szerint a tanári karok változó képviselete is kívánatos lenne. A 28. §-ban megalkotott összetétele az egyetem es tanügyi bizottságnak a középfokú iskolák képviseletére elég sérelmes, mert számuknak és fontosságuknak arányában nem jutnak képviselethez. Ezen azért könnyen lehetne segíteni, mert hiszen v~’'*\'v **' rgyházkerületi tanfelügyelóségek megszűnése. A 39. §. utolsó szakasza az állam által középfokú iskolákhoz kinevezhető rendes tanárokról szól. Itt is felállítandó ez a kikötés, hogy csak evang. vallásu nevezhető ki. Eredete az állami jog másképeni értelmezésének az, hogy az első ily szerződés tervezője Szász Károly volt a rozsnyói ev. főgimnáziummal szemben, ki ott 9 állás közül 4-et kötött ki, melyre államilag protestáns nevezhető ki. A 43. §. kimondja, hogy »A tanerők díjazása a megfelelő állású állami tanerők díjazásánál kisebb nem lehet«... Itt az »évi díjazás« után beszúrandó lenne ez: — »tekintetbe véve minden fizetés természetű járandóságot, megváltást, pótlékot és lakáspénzt is«. A 76. §-ban az igazgató választásnál a tanári-kar ajánlási joga jobban volna kiemelendő, másrészt az igazgatót az igazgató tanács csak egy teljes hat évi ciklus után választhassa meg véglegesnek, mi ne legyen az egyházkerületi közgyűlés hozzájárulásához kötve. A 85. §. utolsó szakaszában ez áll: »Fiú- gimnáziumokhoz, reáliskolákhoz és reálgimnáziumokhoz rendszerint csak férfiak alkalmazhatók tanárokul«. A rendszerint szó, mely félre értésre és félre magyarázásra adhat alkalmat, törlendő lenne. (Szívesen vesszük egyesek és tantestületek hozzászólását.) 107. flz Ur Jézus feltámadott! Áldjuk áldva, összetett kezekkel, A mai szép, drága, szent napot! Velük érez még a kis virág is, Velünk örvend még a kis madár is, Mert e napnál nincsen nagyobb, Értünk az Ur — feltámadott! Boruljunk le áhitatos szívvel! Legyünk tiszták, mint az angyalok! Legyen fehér a fekete lélek, Hisz’ enélkül oly borús az élet! Mert e napnál nincsen nagyobb. Értünk az Ur — feltámadott! Feledjük el a múltak keservét! Egymásnak szánt tenger bánatot! Ellenségből legy en jó barát ma. Hogy ne égjen gyülölségünk lángja! Mert e napnál nincsen nagyobb, Értünk az Ur — feltámadott! Legyen béke mindenütt e földön! Adjon e nap jóakaratot! Nemes szivet és felemelt lelket S hivatásunk méltóan betellett! Mert e napnál nincsen nagyobb, . Értünk az Ur — feltámadott! Tartsuk is be mindörökre hiven, Mit egymásnak szivünk fogadott! S legyen sorsunk mostoha, kegyetlen. Bizva-bizzunk Benne rendületlen! Mert e napnál nincsen nagyobb, Értünk az Ur — feltámadott! Az ö lelke lebegjen fölöttünk, Ki a sorstól csak ostort kapott! Ki e földön mindig egy volt, nem más, A szenvedés s a néma megadás! Ki értünk tűrt gyalázatot ! S dicsőséggel — feltámadott! Olasz! Liszkay Miklós.
