Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-04-19 / 15. szám

6 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925 Mihály esperesnek és egyházi költőnek Simonyi- ból 1707. az istenkáromló Rózsa Benedek alsósági ifjú ellen irt igen érdekes fenyitő levele. (Lásd Payr, Ehtört, Emlékek 280.) Horváth, a szerkesztő maga bevallja, hogy a protestáns munkatársak szorgalmasabbak, mint a katholikusok. 1822-ben irta épen Verseghynek: ,;A protestánsok darabjai, melyeket az Egyházi Értekezésekbe küldenek, szinte egymást érik, a katholikus pap urak pedig szinte elmerültek az álomba és henyélésbe“. (Madarász é. h.) Verseghy erre meglepő feleletet adott: hogy a r. kath. pap­ság nem eléggé tevékeny, annak első sorban a coelibátus az oka. Feltűnő, hogy Kőszegi Fabchich József tudós exjezsuita is, a rajongó, lelkes nagy magyar, mint győri tanár (s itt Kis János jó ba­rátja) ugyanekkor Írja paptársairól: „ Feleséget lehet ígérni azon papoknak, kik. jó<:magyarok és magyar könyveket Írnak“. Fabchich ennél tovább is megy: a breviárium és a misekönyv megmagyarositását is kívánja. „Nemzeti misemondás kell nekünk, tegyünk szert egy konkordátumra vagy válasszunk magyar pápát.“ (Takáts S. Péteri ^Takács J. 9. 1.) Ez az elhidegülés Romától már a jozefiniz­mus idején is megvolt. Bajzáth József veszprémi és Nagy Ignác fehérvári püspökök Batthyány prímás hívására nem mentek fel. Bécsbe Ví. Pius előtt tisztelkedni. v Nagy,,;Ignác meg akarta törni a római centralizációt és fékezni a pápaság hatalmát. Pázmándi Horváth Endre téti plébános, ez a ki­váló költő és lelkes magyar, aki Zircz Emlékeze­tében az egyház múltját dicséri és Theodul Est- véiben a vallási egyesülés eszméjét szolgálja, titokban a pápa és az érzékies tunya szerzetesek ellen csípős verseket irt s a Vatikánt kigunyoló Blumauer exjezsuítának travestált Aeneisét fordí­totta. (Irodtört. Közi. 1894. 428.) A magyar hazafiasság által ; tüzelt'.főpapok mindig közlékenyebbek voltak a protestánsok iránt. Haynald érsek' és ^Schlauch püspök báró Prónay Gábor egyetemes felügyelőnk házi bálján is megjelentek farsang utolsó napján. (A nem régi­ben megjelent Emlékezésekben a 87. lapon olvassuk, hogy az éjfélutáni vacsorán — tehát már böjtben — a két főpap aggodalom nélkül fogyasztotta a sült fácánt. Bizonyára nem üres külsőségekbe és betü- szolgálatba helyezték a keresztyénség lényegét). A hazafias szabadelvű főpapok sorából való volt Horváth János kanonok is, ki az első magyar theol folyóiratban a protestánsokat is munkatársul fogadta. S ez a merénylet nem akasztotta meg őt a fényes pályán. A merész szavú Nagy Ignácnak ő lett a püspöki utódja 1831. Székesfehérvárott s mint az Akadémia tiszteletbeli tagja Pozsonyban halt meg 1835. (íme, két ilyen előde volt Pro- hászkának !) Más’1 idők, más embereké;Az evang. sajtó mai ünnepnapján ne feledkezzünk meg a Horváth Jánosokról. A korszakos nagy országgyűlésen 1825. (most száz éve) Horváth volt a veszprémi káptalan követe. Utólag a szent évben talán már nem lehet exkom­munikálni vagy nevét indexre vetni. payr Sándor. HÍREK. Mikola Sándor budapesti ev. főgimnáziumi tanárt, a Magyar Tud. Akadémia levelező tagját a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Tan­könyvügyi Bizottságba előadóul kinevezte. Öröksirhelyen nyugszik Papp-Váry Ele­mérné. A főváros tanácsa a MANSz kérelmére Papp-Váry Elemérnének, a Magyar Hiszekegy költőjének a kerepesi temetőben levő sírhelyét örök- simák minősítette s igy a sírhelyet a temető be­zárása után, illetve a parcellák kiürítése során sem fogják megbolygatni. Az első magyar evangélikus nagypén­teki istentisztelet Párisban. A magyarhoni ágos­tai hitvallású evangélikus egyház most először tar­tott Párisban nagypénteki istentiszteletet. Az oltári szolgálatot Gunesch Károly dr. missionárius vé­gezte, aki szentbeszédet is tartott; Somogyi Jó­zsef dr., hittudománykari szakelőadó orgonáit, Halász Anna dr. szólót énekelt. Husvét vasárnap­ján délután 6 órakor ugyancsak magyar istentisz­teletet tartottak. Jelenleg tárgyalások folynak az itteni egyházakkal, hogy Párisban és Franciaor­szágban magyar misszionáriusi állásokat szer­vezzenek. Jókai ünnepély Sopronban. A theol. fakul­tás Ifjúsági Köre márc. 15-én hazafias ünnepélyt rendezett, amelyet a 100 éves Jókai emlékének szentelt. A műsor fénypontja D. Kovács Sándor előadása volt az örökifjú idealista mesemondóról. Nagyszámú közönség zsúfolásig megtöltötte az Ev. Ifj. Egyesület termét és azzal az érzéssel tá­vozhatott a változatos és gazdag tartalmú ünne­pélyről, hggy a magyar Sopron magyar kultúrája hatalmas erősséget kapott az odakerült theologiai professorokban és az egész Afa^ymagyarországról odasereglő theologus ifjúságban. — A soproni lyceum vallásos ünnepélyt tartott március 22-én. Hetvényi Lajos, az intézet ifjulelkü, hatalmas ter­vekkel teliiett vallástanára nagy beszédben muta­tott a jobb, krisztusibb magyar jövendő útjára, Németh Sámuel tanár — elrablóit felsőlövői gim­náziumunk volt igazgatója — pedig Kis János superintendensről, a inegujhodó magyar költészet nagy evangélikus úttörőjéről tartott igen érdekes felolvasást. (Reméljük, hogy tanulmányát valame­lyik lapunk hasábjain viszont láthatjuk.) — Az iskola vegyeskara és iskolázott vonós quartettje emelték a szépszámú közönség előtt lefolyt ünne­pély hatását. A protestáns vallásu katonák egyházi adója tárgyában a ref. egyetemes konvent el­nöki tanácsa kimondotta, hogy mivel a hivatásos és tényleges katonák, azoknak felesége és gyer­mekei nem a polgári lelkész, hanem a tábori püspök joghatósága alá tartoznak, ennélfogva a polgári egyházközségnek nem tagjai s ennek foly­tán adó reájuk ki nem vethető.

Next

/
Thumbnails
Contents