Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-04-19 / 15. szám

1926

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

8

A „Könyvek Könyve“.

Az evangélikus sajtónap megünneplése hiányos lenne, ha nem emlékeznénk meg a sajtónak legáldásosabb és egyúttal legelterjedtebb termékéről a Bibliáról.

ügy számítják, hogy azok a különböző vállalatok, amelyek a Biblia árusításával toglalkoznak a világ minden országában, tavaly nem kevesebb, mint 30,000,000 példányt adtak el belőle. Ritka dolog, ha egy-egy rendkívül népszerű és hires regény 100,00Ú példányra felviszi. Az olyan könyv, amelyikből 50.000 példány elfogy, nagy sikert ért.

Az a panasz, hogy a nyomdák nem tudják kielégiteni a keresletet, amely a Biblia iránt mutatkozik.

Érdekes és jellemző tünet ez abban a korban, amelyet szeretnek anyagiasnak nevezni. Mert akármivel vádolják meg a Bibliát, azt semmiképpen sem lehet ráfogni, hogy kedvez a niaterialisz- tikus világnézetnek, vagy gondolkodásnak.

Az Amerikai Bibha-Társulal 1923-ban 5 millió példányt adott ki. Óránként a nyomda, hogy a megrendelésnek eleget tegyen, 10,000 példányt nyomott.

Kínában 1921-ben 2,300 000 példányt adtak el, s emellett egy egész nagy kínai tartomány nem kaphatott egyetlen példányt sem, mert nem állott rendelkezésre.

A Bibliát ma 770 különböző nyelven nyomatják. Magában Kínában huszonötféle fordításra van szükség. A világ egyetlen könyve sem adott annyi dolgot a tudósoknak, mint a „Könyvek Könyve“. Fordítók, szövegkritikusok, magyarázók dolgoztak és dolgoznak rajta közel kétezer éve, s fognak rajta dolozni a világ végezetéig.

Magyar nyelven az 1924. évben az UjtestaReformátorainknak figyelme először is a biblia felé fordult. A legelső Írott bibliafordítások is az előreformáció, a husziták és Erasmus hatása alatt készültek. Azután gyors egymásutánban jelennek meg Sylvester, Heltai, Károlyi és a többi biblia- forditók müvei több kiadásban is. Mig az egyetlen Káldy-féle r. kath. fordítás csak 1626. látott napvilágot. Ebben a szent könyvben adta a protestantizmus a magyarság kezébe a könyvek könyvét az igazi nevelő és népmivelő eszközt, amelynek erkölcsi hatása felmérhetetlen.

De még a bibliafordítás előtt szükségét érezte Dévai és Sylvester, hogy a magyar nyelv sajátságait tanulmányozzák és szabályait megállapítsák. A reformáció szüli meg az első olvasókönyveket és a magyar grammatikát, amelynek művelésében később is a protestánsok vezetnek. Szintén az ifjúság és a nép számára készülnek az első káték és énekeskönyvek. Különösen az egyházi énekekkel ezeknek eredeti magyar s majd a németektől és a francia hugenottáktól átvett dallamaival gyakorolt a reformáció nagy hatást a magyar nép kedélyvilágára. A legelső magyar énekeskönyv töredékén (Gálszécsi Istvánná 1536-ból) az egyedül megmentumnak uj magyar fordítása jelent meg Czeg- lédy Sándor ref. lelkésztől. Az idén jelenik meg szintén uj magyar fordítása dr. Masznyik Endre ev. theol. akad. igazgatótól. A magyar protestantizmus tehát most is kiveszi részét ebből a nagy munkából, amely soha meg nem szűnik.

Visszaérve arra a kérdésre, hogy milyen jelentőséget tulajdoníthatunk ezeknek az adatoknak, bizonyára helytálló érvelés az, amely azzal argumentál, hogy kell lenni ebben a Könyvben valami megragadó és vonzó erőnek, amely olyan erővel markol bele a szivekbe, mint a világ egyetlen más könyve sem. Ez a megragadó és vonzó hatalom nem csupán a tartalom súlyosságában rejlik; nem is egyedül bölcs mondásaiban. Mindez feltalálható benne. De rajtuk kívül van még valami. És ezt ami mindezeknél és ezek kombinációjánál is több, a világ legnagyobb lángelméi sem tudták irodalmi remekeikbe úgy belevinni, ahogy ezt megtették a Biblia emberi szerzői.

Ez a többlet az ihlet, az inspiráció, a Szentlélek. Az a páratlan jelenség, hogy egy könyvgyűjtemény, amelynek részei évezredeket ölelnek fel, amelynek szerzői a műveltségnek legkülönbözőbb fokán állnak, királyok, papok, pásztorok, halászok, hivatalnokok, hogy egy ilyen könyvgyűjtemény évezredeken át a legkülönbözőbb fajú, nyelvű, raultu és kultúrájú népeket és egyéneket úgy lebilincseli, hogy annak hatása alól szabadulni nem tudnak és évröl-évre százezrekkel szaporodnak olvasói: ez a jelenség nem magyarázható másként, mint abból, hogy ennek a Könyvnek lapjairól a teremtő Isten valami olyan különleges módon beszél az emberekhez, mint semmi más közvetitő által; és az emberek a Bibliában elismerik azt az isteni tekintélyt, amely a lelket feltétlen hódolatra kényszeríti.

mentett első ivén Luthernek három énekét találjuk s Luther énekei, az Erős várunk, Mennyből jövök, Jövel Szentlélek sat. kedvelt énekei maradtak mind a két protestáns egyháznak mind e mai napig. Sőt ezek a kiátkozott énekek az ismételt szigorú tilalom ellenére is utat törtek a r. kath. templomokba is. A Cantus Catholici cimü r. kath énekeskönyv kiadásaiban 1651 óta Luthernek, Sztáraynak és más protestáns költőknek énekeit találjuk. Ilyen énekeink is benne vannak, mint: Erős várunk, Mennyből jövök most hozzátok, Jövel Szentlélek Úristen, Mint a szép hives patakra, Dicsőült helyeken. Kájoni János csiksomlyói franciskápus pedig 1676. kiadott Cantionale Catholicum könyvében Luther, Batizi, Sztárai, Huszár Gál, Szegedi, Skaricza és más protestáns énekirók müveiből több mint 150-et vett át. Emiatt eretnekséggel is megvádolták s Balás Ágoston nevű rendtársát bízták meg, hogy az uj kiadásból hagyja ki az eretnek énekeket. De még Illyés István 1693. évi r. kath. énekeskönyvében is benne volt Luther Erős vára. És ilyen hódítást tett Luther kátéja is. Dietenberger r. k. pap 1537. egész tételeket vett át Luthertől s Canisius jezsuita is kis és nagy kátéjával Luthert utánozta.