Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-01-11 / 1-2. szám

lü

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1984

fiatal emberekhez szóljanak. A vezetők részére valamely más útmutatóról kell gondoskodni. A javaslatokax a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetségének intéző szerve, a „Nemzeti Bizottság“ a legközelebbi gyűlésén fogja tárgyalni és minden valószínűség szerint a magáévá fogja tenni, annyival is inkább, mert a júniusi konferenciára az ókécskei, az augusztusira a kisújszállási, a vezetői tanfolyamra a mezőtúri Keresztyén Ifjúsági Egyesületek már meg is hívták a szövetséget. Igen kívánatos lenne, ha a gyülekezetek lelkészei és presbitérumai már most elkezdenének foglalkozni ezekkel a kérdésekkel és keresnék az utakat és módokat, hogy a konferenciákra minél több 16 éven felüli ifjút és -fiatalembert, a tanfolyamra minél több vezetőnek alkalmas személyiséget küldhessenek és a januárban meginduló „Magyar Ifju- ság“-ot minél nagyobb számban terjeszthessék.

Raffay Sándor Imakönyvének elterjedtségét bizonyítja, hogy immár 3-ik kiadás rendezésére van szükség, mivel az előző kiadások utolsó példányig elfogytak. Ezt az uj kiadást az illusztris szerző kibővitette, az imák számát majdnem megkétszerezte, úgy hogy az Imakönyv ezentúl kétszeres terjedelemben (vastagságban) kerül használatba. A nyomtatást Hornyánszky Viktor végzi elsőrangú kivitelben, kétféle formátumban. Az egyik formátum az eddigi zsebalaknak fog megfelelni, mivel a városi közönség igy kedveli, a másik az elfogyott Gyurátz, Lelki vezér cimti imakönyve alakjában. Ez utóbbi a szedés körül minden lapon finom színes kerettel lesz diszitive. Népies olcsó kötésekről gondoskodva van, s a főelárusitó Kókai Lajos cég úgy tervezi, hogy lelkészeinknek békebeli kedvezménnyel bizományba is szállítja.

Eljegyzés. A békési egyházmegye esperesének, Kovács .Andornak leányát, Jolit dec. 22-én eljegyezte dr. Czirbusz Endre, a salgótarjáni bányatársulati főgimnázium tanára. Az Ur áldása legyen e frigvkötésen.

Karácsonyfa-ünnepet rendezett a kondorosi evang. nöegylet. A szegény iskolásoknak fehérneműt, több szegény özvegynek élelmiszert osztottak ki ünnepi keretben, a templomban, hol a lelkész buzgó imája után Ruttkav Méklián Gyula „ünnepi“ segédlelkész megható beszédet mondott a megjelenteknek. A gazdag adomány gyűjtés utján jött össze s ebben az egylet tagjai buzgólkodtak özv. Micsinay Pálné nőegyleti elnök által lelkesítve, aki sokat fáradott a siker érdekében.

Helyreigazítás. „Sik Sándor Kölcsey breváriuma a protestantizmusról“ c. cikkünkbe több sajnálatos, értelemzavaró sajtóhiba csúszott be, melyek közül főleg annak kiigazítását kérjük, mely az első kikezdés utolsó mondatában maradt állva. A mondat helyesen igy hangzik:

. . . kor még egy nagyon bájos költői beszélyre, a kódexiró apáca, Ráskay Lea, életének költői feldolgozására is ihlette.“

Lelkipásztor cím alatt a magyarbolyi lelkész, Vértesi Zoltán, több érdehies lelkész közremüködésével, egy magyarhoni evangélikus gyakorlati havi folyóiratot in ditoitt útnak lutherániánk sorai közé. Merész vállalkozás. Köszöntjük érte, mert szükségünk van erre. A füzet kiállítása formás. Dicséri a Dunántúl könyvkiadó- és nyomda-részvénvtársaság (Pécs) ízlését és lelkiismeretességét. De drága, mert 25.000 korona. Miután még csak kéziratnak, próbafüzetnek kell tekintetni, melyet elnézéssel és jóindulattal kell fogadni, fentartjuík magunknak a későbbi hozzászólás jogát. Addig is csak annyit, hogy a folyóirat anyagi támogatása szükséges. De szükséges annak szellemi támogatása is. (—z—).

Két evang. költő. Értjük Vietórisz József nyíregyházai és Szigethy Lajos budapesti evang. főgimnáziumi tanárt, Előbbinek „Senki Pál“ cimü, az Akadémia Nádasdy- pályadijával jutalmazott kötött költői elbeszélése jelent meg a karácsonyi könyvpiacon a Franklin-társulat bizo- mányában (84 lap), utóbbinak „őszi Virágok“ cimü versei és fordításai (122 lap) saját kiadásában a békéscsabai „Kőrösvidék“ nyomdájában. A Senki Pálról zengő ének „nem Toldiról vagy Zrínyiről“, hanem saját magáról, életpályájáról, küzdelmeiről, családjáról s ideális lelkének haza-, vallás- és emberszeretetéről szól, ki hozzánk hasonlóan a világháborúnak és az azt követő „sáskahad“ megszállásnak áldozta fel házát és igazságát akkor, amikor más társaink megszállót^ és meg nem szállott területen egyaránt tülekedésükkel, tolakodásukkal és alkalmazkodásukkal milliárdos házakat vettek és vagyont szereztek. Gyönyörű csengésű, lángolóan hazafias, mély vallásos és erkölcsi tisztaságú énekeinek címe: „Képek kergetője, Álmok álmodója, Élet élvezője, Harcok harcolója és Sorsok siratója.“ Mai magyarságunkat gyalázatában is bár ostorozza, de mindvégig imádja és szereti. Költészete barátja: Sajó Sándoréval találkozik. Reméljük, hogy —mert megérdemli — Orgonazugásával együtt helye jut neki Pintér irodalomtörténete és a Mai magyar költők közelebbi kiadásában. A másik: Szigethy Lajos történettanár „lelke akácfája késő őszi virágait“ (de hála Istennek még nem „őszi harmat utain“) és azoknak szép csokrát a budapesti evang. főgimnázium hősi halott tanítványainak emlékoltárára tette le és pedig úgy, hogy a történeti hűséget is követve, eredeti verseiben megénekeljen hazát, szerelmet, eszményeket, vidéket és sikerült fordításaiban megszólaltassa zengzetes magyar nyelvünkön Goethét, Schillert-, Meyert, Lenaut és a világirodalom költészetének más kiválóbb remekeit. Különösen Goethének és Meyernek sok ismert szép költeményét ültette át szép kötött formában gyönyöiü nyelvünkre. Magyar haza- és evang. vallásszeretet e szinte az imádságos könyvek közé sorozza szép kötetét. Mindkét evang. költőnk müvét melegen ajánljuk főleg mindkét nemű ifjúságunk szives figyelmébe. A mi két dicsekedésünk és büszkeségünk: Gyóni és Reményik mellett is megállják helyüket. Sz. M.

„Christlicher Hausfreund“ elmen a pécsi lelkész, Baldauf Gusztáv, Dormer Frigyes és Zukuf Henrik társszerfoesztése mellett, egy hazafias német nyelvű vallásos néplapot indított útnak. Ennek első száma magán viseli a szerkesztő agilis lelkének minden nyomát. Érdemes lapozni és olvasni beimre. Hogy iszükségün.k volt-e erre a „Gotthold“ mellett, azt az olvasótábor fogja eldönteni. Félünk attól, hogy a csonka hazánkban élő németek két lapot nem bírnak el.

Ifjúsági kulturestélyek. A fasori ev. ifjúság Luther Márton-köre december 7., 14. és* 21-én szépen sikerült kul- turestélyeket rendezett a fasori főgimnázium dísztermében. A kulturestélyeken Kemény Lajos, Lamnek Vilmos és Szüts Gábor lelkészek tartottak előadást. Szépen szerepeltek: Péch Piroska és Füredi Klára énekszámokkal, Bretz Alice, Daubner Erzsi, Koloss József, Daubner Sári, Petri Endre zongoraszámokkal, Sógor Endre, Lázár István, Pfeiffer Ede hegedüszámokkal, Riegelmann Ádám, Bessenyei Margit, Malossik Karolin, Farkas László, Bahil Jenő és Bohringer Endre szavalatokkal. A rendezés Piri Lajos ifj. elnök érdeme. Az estélyek 650.000 koronát eredményeztek a barangalap javára.