Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-04-12 / 14. szám
XI. évfolyam. 1925. április 12, 14. S2ám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Szerkesztőség: LEBENY (Noson m.) Kiadóhivatal: 6YÖR, ev. konvent-épület. Kiadja: A LUTHER-SZÖVETSÉG. Megjelenik hetenklnt egyszer vasárnap. Alapította: Dp. RAFFAY SÁNDOR püapök. Szerkesztésért felelős: NÉMETH KAROLY espc Előfizetési ár negyedévenkint: 20 ezer korona. Egyes szám ára: 3000 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. H U S V É T. 4 evangélikus aőnvvt1-* „És hívják ne óét: csodálatosnak* így mondja a próféta, aki által az Isten szólott hajdan az atyáknak. És csodálatos az Isten egyszülött fiának élete attól fogva, hogy Gábriel angyal Istentől küldeték egy názáreti szüzhöz, akinek neve Mária, egész addig, midőn az Atya dicsőségébe költözőt az Olajfák hegyén felhő fogta el az apostolok szemei elől. A Deus absconditus, az elrejtett Isten, azt, ami a világ fundamentomának megvettetése előtt volt, mint Deus creator, teremtő Isten, hosszú előkészítés után, az időknek teljességében, megjelentette testben. Régi, de el nem felejtett ígéret valósult meg csodálatosan, ahogyan senki sem várta. Jézus Krisztus születése, élete, halála, tanítása: csodálatos. Feltámadása, mennybemenetele: csodálatos. Meglepetésszerüleg jön mindez a világba s az emberiség ámulattal, megdöbbenéssel és kíváncsisággal nézi, mígnem megtanul benne hinni. Az apostol a névnek csodálatosságát igy foglalja szavakba: „Láttuk az ő dicsőségét“ e világon, amelyben minden elmúlik a múlandó világgal együtt; „teljes vala kegyelemmel“ e világon, amelyben minden ami van: a test kívánsága és a szemek kívánsága és az élet kérkedése; „teljes vala igazsággal“ e világban, amely a gonoszságban vesztegel. Vannak, akik a Jézus Krisztusban megjelent csodálatos dicsőséget is gépiessé teszik. Ezek szerint, mihelyt adva van Jézusnak csodálatos születése, minden egyéb csoda, amelyre Isten Fiának személyével kapcsolatban bukkanunk, adva van. Ha a születés csodáján csodálkoztunk, a többin, már nem kell csodálkoznunk. Amint az Isten elindította Jézus életének csodálatos gépezetét, ez a gépezet automatikusan végig járja útját. Mások azt mondják, hogy mikor Jézus a pusztában legyőzte a kisértő ördögöt s ezzel bizonyságát adta csodálatos erkölcsi erejének, ebben a tényben a rendelkezésére álló erővel már legyőzte a bűnnel együtt a halált is, és mindent, ami a bűnnel együttjár. Megint mások felfogása szerint mikor a János keresztségével megkeresztelt Jézus felett megnyilatkoztak az egek, s az isteni kegyelemnek erői reásugároztak, ezek a szellemi energiák biztosították számára a végső győzelmet. Mindezen elméletek szerint Jézus nevének csodálatos volta egy pontból sugárzik ki Jézusnak életére. A megindított folyamat, miután akár leszármazási, akár erkölcsi, akár szellemi erők bekapcsolásával megindult, a továbbiakban benső szükségszerűséggel pereg le. Ezek az elméletek tévesek. Amikor Ésaiás azt mondja: .És hívják nevét csodálatosnak“, hozzáteszi: „A seregek Urának buzgó szerelme mivelendi ezt“. Itt tehát nem a leszármazásból eredő, nem erkölcsi, vagy szellemi energiákból származó s azokból összetett életről van szó, hanem olyan személyes életről, amellyel Istent buzgó szeretet fűzi össze. Ez a szeretet pedig nem egy tényben kimerülő, vagy egy pontra koncentrált szeretet, hanem annak az életnek minden fázisában egyformán buzgó és erős szeretet. Jézus nem születésekor, nem a pusztai kísértésben, nem a keresztségben győzte le a halált. Ő a halált József kertjében, a sziklába vágott sírban győzte le. A halált legyőzte a világ bűneiért meghalt Jézus. Aki mindentől megüresitette magát, s olyannak találtatott mint ember (kivéve a bűnt) még a halálban is. r •- És Jézusnak áldozati halálából sem adódik az ő dicsőséges feltámadása. A seregek Urának buzgó szerelme mivelte ezt a csodát is. Ez a szerelem erősebb volt mint a halál s a Jézus feltámadásának ereje Isten szeretetének ereje. Egyedül Isten magasztaltatott fel azon a napon, amikor az egyszülött Fiú Atyjának bizonyította meg magát a keresztfáról levett és sirba zárt liolttetem felett is és megdicsőitette magát a Fiúban, jézus feltámadása csodálatos, mint a teremtő Istennek kegyelmi ténye, amely váratlanul érte és megdöbbentette Jézus ellenségeit és tanítványait egyaránt. Jézus életét a végső diadal magaslatairól visszamenőleg rekonstruálni lehet, igen tetszetős és talán azt az életet egy nagy remekművé szerkesztő vállalkozás, de nem lesz igaz, mert az ő neve: csodálatos. És ami csodálatos, az előtt az emberi elmének nem a kategorikus imperatívuszok fegyverzetében kell megjelennie, hanem csodálattal, döbbenettel, áhítattal és hittet. Amikor a húsvéti harmatos reggelen a nyitott sir szájánál az angyal azt mondja: „Föltámadott!“, senki ember fia nem mondhatja rá: Ezt vártam 1 „Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi Szemeink előtt!“ „És hívják nevét: csodálatosnak.“
