Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-03-22 / 11-13. szám
192.S EVANGÉLIKUSOK LAPJA 17 A Luther-Társaság március 15-én délután Csorváson vallásos ünnepélyt rendezett. Kovács Andor alelnök ismertette a Luther-Társaság alapítását, célját s mai helyzetét. Szavalatok, énekszámok gyönyörködtették a nagyszámú hallgat óságot. Az ünnepélynek szép anyagi sikere is voltA Veres Pálné ev. leánynevelőintézet március lő. ünnepélye méltán sorakozott a legjobb fővárosi ünnepélyekhez. Az énekkar „Hiszekegy“-jc és Kimor L. ..Bajsza Ébresztődének sikeres szavalata után Böhm I). igazgató múltúnk nagy tanulságaira és sivár jelenünk tapasztalataira utaló hatalmas beszédet tartott. Liszt „Petőfi szeleméhez*' c. darabját adta elő nagy kéeaséggel: lVg J. Bemutatták Payr S. színmüvének énekes részletét Szabó P., Parall J., Nót«| E., lgiszló J. és Holló« S. Mig Komjáthy ».székely énekét“ Forgon E. növendék énekelte el bensö- séggel. Farkas J. „Vén cigány"-át Humann J. szavalta el. Egressy „Klapka.indulóját“ az intézeti énekkar adta elő igen nagy elismeréssel. A zongorakiséretet Elischer M. és Füzessérv M. növendékek látták el kifogástalanul. — A jelenvolt szülök és szépszámú közönség a tanári kar és főleg az igazgató iránti hálás elismeréssel hagyta el a lélekemelő szép ünnepélyt. Amit szóvá kell tenni. A budapesti Lutherotthonnak immár 4 év óta bennlakó növendéke, Horváth Zoltán orvosnövendék két tanú jelenlétélten a deáktéri lelkészi hivatalban bejelentette az ág. h. ev. egyházból való ki- és a róm. kát. egyházba való visszatérését. Elhatározását azzal indokolta, hogy apja valamikor rk. szerzetestanár volt és csak azért lett törvényszerinti, de valójában még ma is róm. kát. vallásu ember, hogy szive választottját nőül vehesse. Horváth Zoltán ezek után még ma is lakója a Lutherotthonnak. Miután nincs is szándékában azt elhagyni, kérjük nevezettnek a Lutherotthonból való azonnali eltávolítását! Az áldott és áldó munkásságu Gusztáv Adolf Egyesület f. évi nagygyűlését szeptember hó 20—22. napjain Giessen egyetemi városban tartja. Gyámintézetünk bizonyára képviselteti magát e gyűlésen is. — Esztországl>an a rigai templomrablást a revali dómrablás követte. Csakhogy mig előbbit az állam a katolikusok javára foglalta le. addig utóbbit, az eszt-német evangélikusok legrégibb templomát, püspökük. Kukk ösztönzésére egyházi javaival fekvőségeivel és tőkéivel együtt a maga javára foglaltatta le. Egyedülálló eset ez a kér. egyház történetében, amelyhez csak az erdélyi szászok viselkedése sorozható a kolozsvári magyar evang. egyházzal szemben. Kukk püspök nagy kegyesen megengedte, hogy a lefoglalt templomiján a németek is istentiszteletet tarthassanak. — A prot. Poroszországban a centrumpártiak (a mi néppártunk volt a kópiája!) ideig-óráig csak az Istent, hazát tagadó szociáldemokratákkal szövetkezve győzhettek a választásokon. Szóval az elvi meggyőződést elhagyva, a pártok megegyezése, az érdekek s a „do ut des'- politikájának a terére léptek. Pedig Spurgeon szerint a vallást nem kell összekeverni a politikával s utóbbiban is a karakteré a döntő szó. Amint Sebestyénünk szerint is a vallás a politikától elválaszthatatlan, holott az attól való teljes mentesség vitte Jézust a keresztfára. — Buchwald lelkész, az ismertnevti Luthertudós az ev. családra való különös figyelemmel, a latin nyelvüe lcet, jó német fordításban kiadta Luther leveleit, amelyeket 1007—1546 között irt. Szinte Luther önéletrajzának mondhatók, amelyekből erőteljes, mély reformátori szellemben szólt hozzánk. Azok olvasása lélekre és szellemre egyaránt pihenő órák, valóságos acél- és napfürdők. Régebben Hase, a nagy jénai egyháziörténetiró fia adott ki ilyen német Luther-leveleket. Ugyancsak Buchwald „Neues zur Charakteristik Luthers“ c. alatt Luther-igéket gyűjtött össze az ő beszédeiből és előadásaiból a következő ebnek alatt csoportosítva: 1. Magabizonyságok, 2. Az Istenhez vezető ut, 3. Isten megtalálása, 4. Isten és én, 5. Az Istenijén való élet, 0. Az egyház, 7. A pápaság, S. Németország, !>. Egyveleg. Igazi nemes opálok, rövid élet igazságok találó lutheri prófétai szellemben előadva, amelyeket az életbe kellene átvinnünk. Mint Krisztus, ugv Luther is mindig közelebb jut hozzánk: Végül Mo- sapp „Der Morgenstern von Wittenberg“ c. alatt újból kiadta a reformátor hitvesének. Bóra Katalinnak életrajzát „tudományos alapon és népies alakban“ előadva. Az első kiadás egy év alatt kelt el. Örömmel jelezzük e kiváló újabb Luther-irodalmat. — Murlot göttingái egyetemi theol. tanár. Hasé, Nippold és Seeherg mellett a kát. egyháztörténet kiváló ismerője a f. téli félévben „a kát. egyház történetéről a vatikáni zsinat óta“ tart előadást. Dresdáhan pedig április havában akadémiai hetet tartanak, amelyen Alt professzor az ószöv. kutatás jelen állásáról, Görgensohn az újabb valláspszichológiai kuta lásról, Ix»ipoldt Jézus és a korabeli zsidóságról, Frenzel a modem oktatás és nevelés problémáiról, Ihniels a jelenkori szociálethikai problémákról és Söderblom érsek: . Miért vagyok én lutheránus?“ c. alatt tart előadást. Jelenlegi magyar protestáns egyházi és irodalmi viszo- iivalókra és állapotainkra való különös figyelemmel ilyen előadásokat kérünk és vánmk mi is minél előbb az arra •Betétesektől. — Griw-nak. a jezsuita Luther-tudóe- nak a német lutli. protestantizmusnak irányzaton lecae- pülésében méltó társa akadt Krebs freiburgi tanárban, ki a minap valóságos hadjáratot indított az evang. egyház ellen. Nála „restauráció“, „újbóli egyesülés“ és „visszatérés“ a hadjárat neve. Azt hangsúlyozza, hogy az anglikán, az amerikai prot. és az orosz egyház hő vágya az egyesülés: az egyház egysége és katolicitása, és Róma kész is a tárgyalások felvételére. Természetes, ha a pápaság szuverén egyházi főnökségét elismerik, mert itt ez és korántsem a dogma a fődolog. Erre az iróniára e német pápán dogmatikusunk szerint „a német protestantizmus képtelen“, mert ..nincs közös hite, áldozata és sákrámentoma s nincs isteni tekintéllyel bíró püspöki hálálnia“. Oh sancta simplicitas!! A veszprémi egyházmegye belmissziói egyesületének társelnökei. Szentbe Károtlv ny. távirda- és postafelügyelő é> Hering János veszprémi lelkész, az egyházmegyétől nyert megbízatásukhoz méltók akarván letud, közös megegyezéssel trrvbo vették, hogy az egyházmegye minden gyülekezetébe kiszállnak, évenkmt legalább egyszer bel- mNsziói vaUá«o>s estek rendezése céljából. Azt remélik, hogy Isten segítségével a gyülekezetben való megjelenésük « igehirdetésük élénkobb hitéletet, egyház iránt való ragaszkodást kelt, a helyi lelkészeik nehéz munkájához támogatást visz, másrészt pedig értéke« tapasztalatokhoz, lelkiélményekhez juttatja őket, melyeket az egyházmegyei bel missziói jelentések összeáll itá sónál értékesíthetnek. Régebljon öskü, Sur, Zirc, Hanta, 8ikA tor keriilf‘‘k -sorra: ujabbam pedig Veszprémben. Magyar- szombathelyen, Homokbödögén, Kortan. Somlószöllősőa rendelteik belmissziói vallásos estéket, a helyi lelkészek útmutatása és helyi szereplők támogatása mellett. Különösen mély hatást keltettek mindenütt S®emthe Károly tartalmas felolvasásai, melyeikben «saját hit- és lelki- életének, megtérése történetének őwziinte feltárásával hagyott erős nyomokat a lelkekben. Az egyház,i elnök pedig a mindennapi életből vett közvetlen eseményekkel, az evang. ember leükiéletcre közelről rá világitó e azit. jellemző vonásokkal igyekezett a híveik figyelméé lekö-tni
