Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-03-15 / 9-10. szám
6 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925 szálló nagy termében. 500 ember jött el lelki kincsek gyűjtésére. Egyházi ének és ima után Mihó Ernő, a Nemzeti Zenede tanára énekelt, majd ismét Kapi püspök tartott beszédet, a protestáns egyházak ösz- szefogásáról. Hangsúlyozta, hogy a protest, elválaszthatatlan a kultúrától. A magyar nemzet életére négy- évszázad örökös igehirdetése, a többezer protestáns parochia példás családi élete kimondhatatlan hatást gyakorolt. Történelmi jelentőségű az, hogy ma a református kéz megtalálja az evangélikus kezet. Mind- egyik a másik történelmi egyéniségét tiszteletben tartva, megkeresik a közös oltárt, ahol össze kell ha- jolniok, mintahogy két fiatal jegenye összehajol s a lombkoronák megcsókolják egymást. A nagyhatású beszéd után dr. Vörös Nándor zongorázott, Kendeosi Aranka színművésznő Lavotta- dalokat énekelt. Soltész Elemér tábori püspök bibliamagyarázatot tartott. Az ünnepély végén dr. Győrffy István egyet, tanár, cserkészfőparancsnok négy öreg- cserkészt avatott fel. Este 8 órakor a Kass éttermében 60 terítékes bankettot adott a két egyház presbitériuma a vendégek tiszteletére, amelyen a város, a katonaság, a görög-keleti és zsidó egyházak képviselői is megjelentek. de tüntetőleg távolmaradtak a római katho- likusok. Számos pohárköszöntő hangzott el. Gróf Bánffv a kormányzóra, Kiss Ferenc ev. felügyelő Kapi Bélára emelte poharát. Kapi püspök a protestánsok tiirelmes«égéről beszélt. Tátrai Károly ev. h.- lelkész a szegedi két pTot. egyház példás összetartását hangsúlyozta. Bakó László ref. lelkész Soltész püspököt köszöntötte. Evangélikus részről Kiss Ferenc egyházfelügyelő a vendégeket közebédre Hívta meg asztalához, Homola Rezső presbiter állomásfőnök Kapi Béla püspököt látta el szállással és figyelmes kiszolgálással. A kiváló egyházi és világi férfiak hétfőn reggel a gyorsvonattal hagyták el városunkat minden bizonynyal kellemes emlékekkel. Mi pedig szegedi protestánsok — kicsiny sziget a nagy katholikus tengerben — a nagyszerű lelki élmények birtokában azóta még jobban hiszünk a protestantizmus jövőjében. Tátrai Károly. ••MM •••••••MM* • •••«• *MM* •••••• •••••• •»•••••••••• Minden régi előfizető szerezzen egy újat saxiehnerBnnyadi János természetes kcserüviz hatása felftllttnlhatatlan. AUGUSZT KÁROLY Toronyóragyár A BUDAPEST, j it . VN.,Erzsébetkirályné-ut5L Vállal uj toronyórakészitést, valamint javításokat szak- szőrűén, lelkiismeretesen és gyorsan eszközöl. Vidéki - - templomok toronyóráinak jókarban tartása mérsékelt díjazás mellett. Az ébredő ielkiismeret . Mikor Cromwell a parlamenttől a köztársasági hadsereg akkori tagjai helyett katonákat kért, oly férfiakat követelt, akik az ő cselekvésüket lelkiismeret kérdésévé teszik. Nem szolgákat akart tehát, akik vakon engedelmeskednek, hanem olyan férfiakat, akiknek mély meggyőződésük van, mely becsületes és hazafias lelkiismeretükből táplálkozik. Milyen lejárt., elavult fogalom ma a lelkiismeret! Mennyire túltesz! magát azon ma legtöbb ember. Talán azért, mert sok szemrehányást, bajt, gondot, kellemetlen percet okoz az? Vagy talán azért, mert nem értékelik azt kellőképen? ügy van. Most pedig álljunk meg itt egy kissé és vizsgáljuk meg ezt a kérdést közelebbről. Emlékezzünk csak vissza a nagy háború előtti ál laposainkra. Mennyire meggyőződésünkké vált akkor ama nézetünk, hogy minden úgy, ahogy akkor volt, nem maradhat meg. Valami kedvező változásnak kell bekövetkezni, melynek hatása alatt az emberek jobbak lesznek és inkább egymás érdekében munkálkodnak, mint annak ellenére. A légkört tisztogató vihar be is következett. Azonban a nyílt férfias küzdelem helyett alattomos lélekmérgezés kapott lábra, mely gúnyt űzött a becsületből és nevetségessé tette a hazafias érzést és gondolkodást. Ezek tehát lassanként kikoptak férfias szerepükből és megszűntek a cselekvések lendítő erejéül szolgálni. A lelkiismeret emez ébresztőit is elaltatta a méTeg. hogy annál wabadabbari garázdálkodhasson az erkölcsi világban. Nem igy képzeltük a változást, melynek szörnyűséges eredményeit nyögjük. De mintha béditó álmainkból felocsúdni kezdenénk! Felébredt a lelkiismeret és meg- gyujtva a hit mécsesét, felrázni látszana az alvó becsületet. Az öntudatra ébredés keserves kálváriáját járjuk. Bűnhődünk múltúnkért. Furdaló lelkiismeretünk erkölcsi szemrehányással illet. Kezdünk megtérni. A meggyőződéséé cselekvés és engedelmességre mintha súlyt kezdenénk helyezni. Az igazi férfiasság jellegző tünetei mutatkoznak. Érezzük, hogy akarnunk kel[. A célt világosan látjuk, csak az utakat és módokat nem ismerjük fel annak elérésére. Cromwell férfiakat kért, kik minden tettüket hazafias lelkiismeretük mérlegére helyezik. íme az egyedüli ut magas célunk felé. melyben a kit és a beesőiét vezetnek bennünket. Legyen a hit. becsület és lelki- ismeret hármas szövetsége a mi lelkűnknek is az erős vára. Érezzük magunkat mindnyájan ama hármas szövetség katonáinak. Hiszen éppen az a baj, hogy eddig csak operette figurák voltunk. A valóságot színlelve önmagunkat csaltuk. A katonának az eszmények felé törő céltudatos határozottsága helyett anyagias ösztönök szánalmas rabjai voltunk. Tehát katonákra van szükség, kiket ma is eszmények lelkesítenek, akik bzen eszményekért küzdeni is akarnak, és tudnak. E harc sikeres kimenetelét azonban hit nélkül nem tudom elképzelni. Ez az a hatalma« erőforrás, mely tettre serkenti a becsületet és ellenőrül hivja meg a lelkiismeretet. Vigyázzatok és használjátok fel jól az időt! ,.Munkálkodjatok, míg nappal vagyon mert eljő az éjszaka, mikor nem lehet munkálkodni!“ Sürget az ébredő lelkiismeret. Ha egy kis hazafiul becsület van benned, hallgass szavára! A többszörösen tulerős ellenség ellenében mi csak az ilyen katonákban tudunk bizni, mert: .,A lélek megelevenít!“ Vitéz Rates tábornok.
