Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-03-08 / 8. szám

189* BVAHOBLIKUtOK LAPJA 7 KÜLFÖLD Res catholicae. Luthardt Lapjában olvasom, hogy a stentévre Németországban is ötösen készülnek a római katholikusok Rómába. Berlinből február 24-ike óta heten kint indul egy keresztem járat, sót április havában Köln­ből egy külön nemesi vonat is elzarándokol „az örök ús szent városba a pápa előtti hódolatra“. Nálunk e za­rándok lásokat. mint minden utcasarkon olvashatjuk, a püspökök és érsekek vezetik. Csak ne emlékeztetne ez az ..anno santo“ oly erősen a hitetlen talián Soüno j*s SaJaudra ,jacro cgoizmo“-}&.rs\ — Egv érdekes, tanulsá­gos, de a modern pápáa római katholicizmus tülekedő mozgolódására felette jellemző mü jelent meg nemrég Münchenben, Heiler Fr. tollából „Der Kat hol icis mus. Seine Idee u. seine Erscheinung“ eimmel. Ebben a szerző őszintén bevallja, hogy .ja római hierarchia nem isteni és }éxusi eredetű“ s a tridenti-vatikáni hitvallás korlá tozza, sőt megrontja a valódi katholicizmust“. De azért — mondja a tudós— ,az istenországa nagyobb, fensőbb és egyetemesebb képviselete“, mint a széttagolt protes tantizmus. A reformátori egyházak centrális értékeinok gyupontja a katholicizmus, amelynek szörnyű tragikuma csak az. hogy ,Jién áll egy hierarchia, amely nem egye- femes s amelynek hatalma nem kathoHkus". Hát mi azt régen tudjuk, hogy Róma meghagyná nekünk a ,,sola fide“ és „sola gratia“ evang. hittestvért is, csak iwner nők el pápás szuverenitását! Lám, Róma egyházi és fheol. irodalma ilyen, ránézve veszedelmes eszközökkel is dolgozik már propagandájában! Mintha csak Hefele püspököt halkinók, ki a római keresztyénaéget a Krisztus evangéliumának elhagyása miatt ..szektának“, „csupa holt külsőségnek“ mondotta és ..magnélküli bu­roknak“ minősítette. Grisar H.. a hírhedt jezsuita Luther- bjografus .,Per deutsche Luther im Weltkrieg und in der Grgenirart“ c. alatt a minap kiadott eszmeszegény és fe­lette irányzatom modorban azt fejtegeti, hogy ómét or­szág elbukásával elbukott a harcias Luther és a luth- kereszténység is. (Tn die tiefsten Tiefen gesunken.“) Mint, a franciák a németektől, úgy rettegnek máig is a jezsuiták Luthertől, mint „démoni nép vezértől“, akinek Grisar még ..német nemzeti karaktervonásait“ is két ségbe vonja. Pedig épp az ellenkezőt mondotta róla DoUinger, a német kath. tudományosság fejedelme és Bismarck, a nagy kancellár. Grisar müve a jezsuita tör- ténetgváirás valóságos Icabinetdarabja, amellyel még az 1918-iki összeomlást 6s szociális forradalmat is ..Luther kontójára“ írja. Nem tudja a páter, mint insbrucki tu­dós egyet, theol. tanár, hogy a világtöténelem legna­gyobb forradalmai, mint p. o. az angol, a francia s az orosz-bolseviki éppen nem luth. eredetűek? Preuss, crlangeni Luthertudós, ki e müvet a „Theol. Lit. Blatt“ hasábjain behatóan ismerteti, sok tájékozat lanságot, sőt tudatos hamisításokat vet az iró szemére. Jól mondja H-isc polemikája: Si cum Jesuitis. non cum Jesu itis“. Vonatkozik az nemcsak a történetírásnak, hanem Jézus evang. tudományának felfogására is! Többet erről mú­zsánk ne is szóljon! Rés evangelicae. Ugyancsak Luthardt lapjában olva- vaoom, hogy a luth. világkonvent hatos bizottsága az áldó és áldott lelkű Morhead amerikai theol. tanár elnök­lete alatt múlt év november havában Göteborgban ülé­sezett, amelyen Amerika képviseletében az elnökön kí­vül hars fíoe, az északi evang. egyházak részéről Jörgen- son tanár. Por Person főlelkész s a németek részéről Rechr,tan báró és Ihmels püspök jelent meg. ötnapos ülésén a stockholmi egységes és egyetemes luth. világ konferenciáit készítették elő, letárgyalta -a római egy ház mindenütt észlelhető propagandáját“ is. aióellyel szemben nem a polémiát, hanem az élő hitet és áldozatos S7eretetet és azt hangoztatta, hogy résen, ébren és egyek Ugrjilnkl — Tanulságos a Lund ban ülésezett első északi eyyct. evang. lelkészt értekezlet is. amelynek előadásai mély bepillantást engednek ottani evang. egyházaink belső életébe. Nép- és liturgiái egyház a svéd egyház az ige hirdetés központi jelentőségének legkisebb sérelme nélkül. Az állam éti az egyház viszonya és a munkás­kérdés megoldása volt a főkérdés. Finnországban az állam ée az egyház szétválasztása már nem aktuális s a muu- káskérdés iö evang. szellemű megoldást nyert. Dániában rehét az evang. törzsegyház és az uj egyházi alakuló. Tok egymá-Jiuz való viszonyainak rendezése. A dán egy­ház minden sakramentomi egyház. Végül Norvé­giában erős küzdelem foJyik a pozitív és a liberális theo- lógia között és két külön theol. fakultása is van. A három napig tartott értekezleten 7n0 tag jelent meg. Jövő gyűlését líW-ben Kopenliágában tartja. Hol vagyunk mi megc-tfmkuh, hazánkban ezektől az élénk egyházi állapo­tokból?! Még Németországban is panaszolják u. n. mü volt világi intelligenciánk hihetetlen tájékozatlanságát valLá^n egyházi dolgokban. Már Schleiermacher is ./> vallást megosztó müveitekhez“ intézte hírneves „beszé­deit". A biblia, káté, egyházi énok, ágostai hitvallás és egyluiztörténet előtte ismeretlen valami. Buddhát vagy Nietcschét jobban ismeri, min: Mózest, a prófétákat, Jé­zust s Pál apostolt. Analfabéta a legalsóbb vallásos egy­házi ismeret terén. Hát a mi hangos, jogkövetelő, u. n. világi vezetőink mennyire nem »merik evang. egyházunk szellemét, akárcsak a gör. keleti egyházét!? Valóban továbbképző kurzusokat kellene mielőbb tartanunk s fő­a vaJIástanitást intenzivebbé tennünk. Hogy menjünk mi kulturbarcba ilyen fegyvertelen világi sereggel?! E legégetőbb kérdésünkre még visszatérünk. — ,,Das völ­kische Christusbild“ c. alatt egy hosszabb, érdekes és tanulságos bírálati tanulmányt közöl Luthardt lapja ín issuer greifawaldi theol. tanár tollából, amelyben is­merteti De ÍMgarde, Chamberlain, Da Litpzsch és Ander sen ismert zsidó ószövetségellenes s fajüag árja-germán Krisztus képét a maga összes keresztyén vonatkozásaiban. Ez a Marcion-téle gnosztikus túlzás erőszakosan elvágna az isteni kijelentés történeti kifejlődésének fonalát. A faj Pp itt az evangélium s az antiszemitizmus az egye­temes felobaráti szeretet helyére. Gyönyörűen világítja meg e modern különös kérdést Baumgärtd rostocki ta­nár „az ószövetség keresztyén jelentősége“ c. előadásiban, amelyhez ma már egész irodalom fűződik, mint annak idején Delitzsch ,-Babel u. Bibel" c. nagyhírű előadásai­hoz. Az kétségtelen, hogy Jézus üdvki jelentése az ószö vétségben gyökerezik. A kérdést alkalmilag megvilágít juk. — Végül ár „Evangelist“ egy cikke megállapítja, hogy sem Jézus, sem Pál apostol nem tanította az absti- nenciát s nem is voltak abstineneek. hanem azt hirdették: Józanok legyetek! Dr. Szlavik Mátyás. Zalánfy Aladár, zeneakadémiai tanár, deák­téri főorgonista, f. hó 25-én kezdi meg orgona- hangversenysorozatát a deák-téri templomban. (Bach előtti mesterek.) Jegyek március 15-től kezdve kaphatók a deák-téri magyar lelkészi hi­vatalban (50, 40, 30, 20 és 10 ezer koronákért). Tót-magyar falusi egyház lelkésze hasonló egyház lelkészével, esetleg jó vallástanári állással helyet cse­réina Cirae megtudható a kiadóhivatalban. Vasút, posta, helyben.

Next

/
Thumbnails
Contents