Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-03-08 / 8. szám
XI. évfolyam Budapest, 1925. március 8 S. szám r Szerkesztőség és kisdóhivatal: Alapította: Dr. RAFPAY SÁNDOR Budapest, IV., Deák-tér 4. ez. Kiadja: A LUTHER-SZŐVETSÉQ. Megjelenik Julius és augusztus hónapok kivételével vasámaponkint Szerkesztésért felelős: Dr. KIRCHKXOPF ttUSZTÁV Előfizetési ár negyedévenkint: I aranykorom Egyes szám ára: 20 aranyfillér. Hirdetési árak megegyezés szerint .Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja. II. Tim. 2, 19. Megismerni a meglátogatás idejét Bethániából jött a Mester. Fel van készítve * temetésére. Az alabástrom szelence drága kenetének illatárját hozza magával annak az asszonynak az eui lékezetére, akinek neve nem hal ki ezen a világon, amíg a Krisztus szolgálatát hirdető evangélium üdvözítő ereje predikáltatni fog. Bethániából Jeruzsálembe az ut az Olajfák hegyén vezet át és ott a legszebb, ahol a legmagasabb, ahonnan, aki visszanéz, a «tendes Bethánia házait látja belekapaszkodni a hegyek lábába. Az előrenéző e magaslati pontrél látin a Szentváros ülje* képét. Innen belelátni Jeruzsálem szivébe és veséjébe. Látni a templomteret, ahol papok, leviták állnak, kézzel lábbal magyarázó tömegek közt, a kufárok é* kereskedők zajongó szomszédságában. Amott a római légiók katonáinak csillogó vértezetén törik meg ragyogva a napsugár és vet furcsa fényt a templomtéren sétálgatva nyugodtan vitázó főpapok és színe- driumi tagok selymes tógáira. E mozgalmasan pergő képsorozatot leső figyelmet magára vonja az azok okozta zaj, akik a B* thá- niából jövő Mestert kísérve e magaslati ponton a Jézust Jeruzsálembe várókkal találkoznak. A kfrályt- várás találkozik a királyikiséréssel. Miközben lelke- szavakban robbanik ki a királyt ünneplő hangulat, a király könveket morzsol szét, amelyek a meglátogatás idejét meg nem ismertekért peregtek le az orcán. „Az élek nem én. de él én bennem a Krisztus“ életeivre elhívott keresztvénség most jutott ol az Olajfák hegyére. A történelem érte aggódó asszonya eltörte feje felett az elhivottság drága kenetének alabástrom szelencéjét. Az érték, az üdvözitő erőnek iTlatárja veszi körül. Akik kísérik, királyt látnak benne, akik várják, uj honalapitást remélnek tőle. - Mögötte láthatók az isteni kegyelem Libanonja tövében meghúzódó bethámiai eredményeknek még a sötétben is villogó fehér házai. Előtte az emberiség önteltségének büszke Jeruzsálemé. Ennek legmagasabb helyén a béke temploma. Körülötte erősen szaporított katonák őrzik a kufárok zsivaja, leviták kenyérharca ég főpapok vitái elől a temploma menekült szent csöndet... De a könvek hiányzanak, bizonyítékai annak, hogy a meglátogatás idejét felismerte.. * a keresztyénig! A keresztyénség kereskedik, üzletes- kedik, kamatoztat vitatkozik, pártoskodik, kardokat éleeH. ágyukat önt "'géppuskákat tökéletesít, ka pákra is kaszákra szánt vasból tankokat készít térképeket rajtol, kultúrákat morzsol össze, nyelvek szerint minősít embereket, bankárok véleménye szerint próbál jóvátenni nem létező hibákat, hogy meg levőkre talpra;UUtán tervek bábeli tornyát építse. Csak a meglátogatás idejének jeleit nem ismeri fel! Mindent tesz. precessziókat vezet, uj iurisdikciókat szervet, b fin bocsánatot hirdet, zsinatokra kvBzül, papi fizetéseket rendez, misszionálja a nyomort, szocializálja az önzést... csak könveket nem hullat! Pedig a köny. moly az Olajfák hegvén ott hull el, ahol tisztán látható a múlt Botban iájának áldása és az előttünk levő Jeruzsálem bűnös morgása, kiválasztója a békének, kifejezője a békés sziveknek ... Mindennél fontOMibb, sürgősebb királyi feladat: megismerni a meglátogatás idejét! (~z—). Lelkészegyesiilet __ ( MELE.i ( WANaELlKUS Nagy tiszteletű'lelkész urak! könyvta* Jelen soraimat azon célzattal bocsátom hogy a hennök foglalták felett gondolkodni s b. véleményeikről aztán engem értesíteni kegyeskedjenek. Evek óta beszélünk a lelkészek továbbképzéséről a azt mindannyiszor szükségesnek s mielőbb meg- valósitandónak mondottuk. A dolog mikéntje talán még nem alakult ki közöttünk egészen, én azonban azt a továbbképzést egvelőre nem tudom máskép elképzelni, minthogy mi. lelkészek, időnként széle.s körből összejöjjünk valahol s magas színvonalon álló előadások és eszmecserék által igyekezzünk egymás lelkét táplálni. Ez volna az egyik oldala a dolognak; a másik meg az. hogy’ az Illető gyülekezetbn Is, ahol megjelenünk. hagyjunk nyomokat magunk után megfelelő ünnenélyek. illetve vallásos estélyek rendezése által. Tlyéftva In minek a képe él a lelkemben, amikor ezeket a sorokat Írom. Azt szeretném, hogy az a szép eszme, mely a lelkész! továbbképzés gondolatában felvetődött, ne maradjon csak puszta elmélet, hanem azt meg" is való süsük rs pedig minden további halogatás és másokra való várás nélkül: valósítsuk meg mi. lelkészek, a *) Március 1-i számunk lezárása után érkezett ez a Varsányi dr. cikkével egvidöben irt ,.Nyílt levél“. ArönmH közöliük, mert ez azt bizonyítja, hogy a lelkészi konferencia szükségességét érzik lelkészeink. Mi azonban .1 2 napot határozottan kevesbítik! T. i.. ha már a pap- nékkal. nem tudunk konferenciát tartani, a presbiterek konferenciájával meg kellene próbálkoznunk.
