Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-02-22 / 6. szám
■■■pgilipp* XI. évfolyam. Budapest, 1925. február 22. 6. szára. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Deák-tér 4. sz. Kiadja: A LUTHER-SZÖVETSÉG. Megjelenik julius és augusztus hónapok kivételével vasámaponkint. Alapította: Or. RAFFAY SÁNDOR pHapök, Előfizetési ár negyedévenkint: 1 arany koros a Egyes szám ára: 20 araryfillér. Hirdetési árak megegyezés szerint. ___ Szerkeztekért felelős : Dr. KIRCHKSOPF GUSZTÁV Jézus a mi biiuelaakért halálra adalolt és fellámaszlaloll a mi meglga- zulásunkért. Rém. 4, 95. I >HW •••••• •••••• •••••• »MMI Résen - és egyek legyünk! lapunk múltkori hatalmas lutheri szelemli ,.\yüt levele <Váss miniszterhez"' feinvitlr.itta a mi szemeinket Al előzők nyomán már ő is jónak látta az üzletileg is jövedelmezőnek bizonyult „szent évben“ régi „ezer éves jogon“ velünk, a tíatal ..400 éve* protestantizmussal“ szemben ..játszani“ a kálvinista Halason a .primhegedüt“. Kezdte a tüntető katb. nagygyűlésen maga Apponyi .,a diadalmasan előre- törő kath. renaissance“ hirdetésével. folyatta Wolkenberg tanár a prot. külmisszió demagóg leszóllá- sával, s ugyancsak szekundált a hazai kith, püspöki kar tudós fejedelmi* Proháxzku is. kj a protestánsoknak a papa* tómai cg? Iiázba. uríut egyedül ud*. fty.il»í egy akolba való visszatérésében látja csonkult hazánk megmentésének egyedüli gyógyszeréi. az t Prohászka, aki 2 évvel ezelőtt fülünk hallatára • régi képviselőház előadói székében közvetlenül Halfa// püspök tőszomszédságában 2 ízben i> s nem rég Miskolcon megjövendölte, hogy „eljön az az idő, .‘.midőn Pannonhalma és Debrecen, Esztergom és Eperjes között aranyhidat fogunk emelni“. Jókor é.< jó helyen jelentette be ü*hát a reformáció múltkori fővárosi ünnepélyén Köpi püspök: megcsináljuk i Közös prot. frontot! A cél egy: VII. Gergely. III. Sándor és III, Inc* pápák eszméjének megvalósítása: az egyház szuverenitása a magyar állam fölfitt. Az eszközök is az ismert régiek: Janssen ultramontán történetírásának példájára a történeti események irányzaton beállítása, a kedvezőtlenek elhallgatása s a kedvezők tulságo- kiszinézésé azok az okozati összefüggés teljes mellőzésével. Azért kezdi ez a klerikális szervezkedés egy Alszeghvnél vagy Síknál Goethe ..pogányo* hedonizmusát“. Madách „nem a hitágazati igazságokon alapuló kereszt«'nységét“, Kölesey .protestantizmusát“, Munkácsy ,.a népvezér modern pózában ekénk állított Krisztusát“ és Jókai ..soha meg nem értett katholicizinusát“. A jezsuiták haragqs támadásáról pedig füzetről-füzetre olvashatunk a „Masryar Kultúrában“. Hát állunk elébe annak :t katonai hadgyakorlatokra emlékeztető és ellenünk fanatizált pápás szervezkedésnek az evangélium, a tor vény és az egyház- história alapján, mely mellettünk szólt minden vonatkozásában. és ebben evang. hitünk és öntudatunk ébresztése és mélyítése céljából résen és egyeknek kell lennünk egyetemlegesen az összes hazai progVANfiÉUKÜS tcstán-sokoak természetesen teljes ki/aN^ág^^M/i^ •dlenszcnvnek, türelmetlenségnek vagy piáim l«*tn«*k katli. testvéreinkkel szemben. Az evangélium nem hatalmat, hanem „békeséget «V az emberekhez jóakaratot“ hirdet, nem hntar- rhiát, hanem egyetemes papságot unit. és nem hódítást. hanem egy «’rtelmet, egy akaratot s bűnbánó megtérést és újjászületést követel, amiből kevés van a mai pápás politikai jellegű katholicizmu.sban. A törvény a hazni kér. vallásfelekezetek közöt« nem „ezer éves“ jogokat, hanem állampolgári egyenlőséget é* viszonosságot, nem hitkényszert, hanem élő személyes meggyőződést «*s szabadságot, nem felekezeti torzsai kodást éi gyűlölködést. hanem magyar testvériességet hirdet és kíván. - hogy amint egy menyei atyának a gyermekei, egy Krisztusnak a követői, úgy egy országmik n tagjai és egy hazának hitb«i é> szerctetinuiikábaii áldozatos polgárai legyünk, umi a magyar protestantizmusnak mindenha k.T. vallá-o<. *’>• euigyír hazaik«« meggyőződébe és i.Ö\ttett normája valu. S liát az egyházhisioria? Azt bizonyitja-e. hogy :• reformáció a magyar nemzet egységét megrontotta s a mohácsi vész óta bekövetkezett összes nemzeti szerencsétlenségeinknek a protestantizmus volna ;• forrása? Ellenkezőleg. A reformáció és a prot«*s- umtizinus teremtette meg uz igazi magyar nemzeti egységet, a valódi nemzeti gondolatot és öntudato*. aminthogy a művelődés és egyháztörténet kétségbevonhatatlan tanúbizonyságai szerint 4 század óta p. o. n. forradalmak tipikus országai teljesen, vagy túlnyomóan a kath. országok, amíg a rend, i nyugalom, az egységes fejlődés, a széliéini és anyagi gazdasági virágzás tipikus országai teljesen vagy túlnyomóan protestánsok. És aztán a nagy szellemi ..hősök“ díszes protestáns csarnoka hazánkban ós a külföldön nőm azt igazolja-e Hasé és Tschackert po- lemikájától Hévész Imre ntegállapitásáig, hogy a protestantizmus a népek és nemzetek egységére sohasem volt káros viszályok előidézője és forradalmak szitója, sőt ez egységnek kialakításában nem a vallásfelekezeti egység, ez a képzeleti pápás bálvány, a döntő tényező? A valóság Révész megállapítása s az egyházi és politikai história tanúbizonysága szerint is az. hogy a katholiclzmus lelki, erkölcsi ós ahol lehetséges, politikai kényuralma mindenütt szükségképen idézi föl a másik szélsőségbe átcsapott visszahatást, inig a protestantizmus a tiszta evangélium alapján állva, elvileg tökéletesen s a gyakorlatúm is sikeres egyensúlyban tudja tartani a valódi szabadságot a valódi tekintéllyel, az egyéniség jogát a közösségével, s a szabadság esetleges túlzásait az evangélium és a törvény erejével orvosolni is képes, a inig a pápás katholiciemusban
