Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-08-23 / 33. szám
1925. _________________________EVANGÉLIKUSOK LAPJA__________________________í p ontból álló tárgysorozatból fontosabbak: a kardoskuti egyháznak a békési egyházmegyéhez való átcsatolását nem engedi meg a közgyűlés. A battonyai önálló ev. tiókegyház alakulását megengedi, helyesli a theológiai hallgatók külföldre menésének engedélyhez való kötését, a segéd leik őszek kinevezését és álhelyezését a püspök hatáskörébe utalja, megengedi mis egyházbeli jegyespároknak egyházunkban való megáldását, az aszódi leányneveióintézetnek és a felső pestmegyei esperességnek a dutián- inneni kerülethez való átcsatolásál nem helyesli. A simán és szép rendben lefolyó gyűlés 1 órakor végződött. Közös ebéd után a vendégek jól végzett munka tudatával utaztak el a délutáni vonatokon. A dunántúli egyházkerület szeptember hó 30-án és október l-én tartja gyűléseit Páfxín. A gyűlések sorrendje a következő: Szeptem- hó 30-án d. e. 8 óra: Egyhá/ker. Nagy bizottság, d. e. 9 ó. Lclkészegvesület, d. e. 9 ó. Tanitócgyesület, d. e. 11 ó. Dunántúli Luther- d. u. 5 ó. Gyámintézet választmányi és köz- Szövetség, d. u. *3 ó. Véleményező Bizottság, gyűlése, d. u. 6 ó. közgyűlést előkészítő értekezlet, d. u. 7 ó. gyámintézeti istentisztelet és Luther-Szövetségi vallásos estély a templomban. Október 1. d. e. 9 ó. az egyházkerületi köz- gvülés megnyitása és tárgyalása a templomban. A Luther-Szövetségi ünnepségen Molitoris/ János ostffyasszonyfai lelkész tart előadást. Az ünnepség végén offertorium a Gyámintézet és a Dunántúli Luther-Szövetség javára. Az ausztriai evang. Sajtószövetség (Evangelischer Fressverband für Österreich) több hónapot igénybevevő előkészületek után megalakult Grácban. A szövetség egyelőre a karintiai, stájer, burgenlandi, és felsőausztriai tartományi szövetségeket foglalja magában; az alsóausztriai és bécsi szövetségek megalapítása tervbe van véve. A Szövetség elnöke D. Ulrich-Grác, a Säemann szerkesztője. A Brit és Külföldi Biblia-Társulat most adta Iq Márk evangéliomát a Gbari nyelv Yamma dialektusán. A fordítás Stanley F. X. munkája, aki a Sudan Interior Mission tagja. A gbari törzs Észak-Nigériában lakik, s kb. 300.000 lelket számlál. Süketnevelési nemzetközi konferencia volt Londonban, 1878. óta az ötödik. Az utolsó 1907-ben volt. A süketek nem keltenek maguk iránt akkora részvétet, mint a vakok, pedig az ő sorsuk is nagyon keserű. A nevelésnek cs kezelésnek modern módszerei messzemenő könnyebbülést tudnak szerezni a süketeknek is. A legnagyobb haladást több mint 50 éve érték el, amikor rájöttek, hogy az úgynevezett süketnémák kevés kivétellel nem is némák, hanem meglehet őket beszélni tanítani és arra is, hogy mások beszédét az ajkakról leolvassák. Ez a beszélő módszer nehéz és csak lassan tudott tért hódítani; azonban megvan az az előnye, hogy a süketeket közvetlen érintkezésbe hozza ép hallású embertársaikkal,s ma már úgyszólván általánosan el van fogadva. A süketaéma intézetek igen bevált ipari munkásokat nevelnek, s Angliában 80“o-uk tudott jó állásban elhelyezkedni. A németországi evang. belmissziónak a legújabb statjsziika szerint 3855 intézménye van 223.003 ággyal. Vezető helyen a kórházak és ápoklák vannak 2089 intézettel és 223.003 ágy- gyal; azután következnek a nevelőintézetek, javítóintézetek, az utazók és vándorlók részére felállított intézetek, az ifjúsági otthonok, a tanintézetekkel kapcsolatban levő internátusok. — Ezekhez jönnek még az ebben a statisztikában nem szereplő nagyszámú intézmények, ahol az evangélikus munka felekezetközi zászló alatt, illetve közjótékonyság dinén folyik. A kimutatásban nun szerepelnek a karitatív keresztyén egyesületi munkának intézményei sem. Irodalom. Harck Albert: Jesus. 3—l. kiadás. Leipzig, J. C. Hinrichs kiadása. Ara fűzve 1.51), kötve 2.50 aranymárka. — A német könyvpiacon az utóbbi években kevés munka jelent meg Jézusról, amely annyi congenialitással és finom jellemző erővel tudná Jézus alakját megrajzolni, mint az elhunyt világhírű lipcsei professzornak ez a posthumus könyve. Tulajdonképpen különféle alkalmakkor tartott előadások gyűjteménye, amelyek legrégibbje 1880-ban, legkésőbbje 1916-ban kelt. A különféle előadások mégis magasabb rendű egységb. olvadnak ösz- szc, mivel mind, ha valamilyen saj átlagos szempontból is, de Jézus alakját állítják a középpontba. Az első előadás tétele: élt-e Jézus, kapcsolatban a Drews által indított vitával, ehhez Jézus és Pál apostol viszonyának fejtegetése csatlakozik. A következő három előadás Jé«us személyiségét állítja elénk gondolkodás- módjában, cselekvésében és szenvedésében. Az ember Jézus lép elénk, de mégis úgy, hogy aki ezeket a sorokat olvassa, valami módon meglátja az Ur dicsőségét: aki igy beszél, cselekszik, szenved, az több mint Salamon vagy valamely próféta, abban közvetlenebbül szól isten hozzánk, mint még a jeruzsálemi templom által szimbolizált ószövetségi ^kijelentésben is (v. ó. Máté 12, 1—-6 és 38—42 v.) Az egyik előadás a keresztyén ség és az erkölcs haladás sokat vitatott kérdését vizsgálja, sokszor frappáns példákkal világítva meg a keresztyenség erkölcsi világnézetének magasabbrendtiségét, egy másik pedig az anyagi javak érteikét vizsgálja a keresztyénség szempontjából. A sort
