Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-08-02 / 30. szám

XI« évfolyam. 1025. augusztus 2. 30. szám. Szerkesztőséi: LÉBÉNY (Moson ■.) Kiadóhivatal: GYŐR, tv. konvent-épület. Kiadja: 1 LUTHER-SZÖVETSÉG. Alapította: DR. RIFFIY SAKDOR püspök. Előfizetési ár negyedévenként 20 ezer 1. Sxarkeactncrt ItUlAa: Egyes szán Ara 3 ezer R. Mütrinrik hatonként egyszer, vasárnap. NÉMETH KÁROLY esperes. Hirdetési árak megegyezés szerint. Tessa» és ma és örökké ugyanaz. Egy fiatal amerikai tanárt, akinek neve iga­zán mellékes, vád alá helyeztek és előzetes fog­ságba vetettek azért, mert a darwini elmélet nyomán azt tanította, hogy az ember éppen olyan gerinces és emlős, mint a többi ember­szabású majom. Ez a tanár vétett Tenessee ál­lamnak ama legújabban hozott törvénye ellen, amely szerint »az államnak nyilvános iskoláiban és az államnak egyetemein törvényellenes olyan elméletet tanítani, amely tagadja az embernek isteni teremtését, amint azt a Biblia tanítja, és e helyett azt tanítani, hogy az ember az álla­toknak valamely alacsonyabb rendjétől szárma­zik«. Az egész pömek stádiumai azt mutatják, hogy itt inkább szenzációhajhászásról és pnovo- kálásról van szó; a fiatal tanárban nem látunk mártírt, s tanításában nem fedezünk fel semmi olyat, ami a tudományt előbbre vinné. Tenessee állam idevágó törvényét nem helyeseljük, cél­ravezetőnek sem tartjuk, de az a véleményünk, hogy ha valamely tisztviselő a törvény ellen vétkezik, nyerje el a büntetését. Ha pedig va­laki tudós, és úgy érzi, hogy a törvény az ő tudományos meggyőződésével ellenkezik, mond­jon le állásáról és az állam pénzén ne hirdessen törvényellenes tanokat. Annál közelebbről érdekelhet bennünket a pernek az evolúció-elméletet érintő része. Tud­valevő dolog, hogy a darvinizmus népszerű alakjában körülbelül abba a mondatba foglal­ható össze, hogy az ember a majomtól szár­mazik. S a népszerű következtetés ebből az el­méletből az, hogy a Mózes első könyvében fog­lalt teremtési történet ellenkezik a tudománnyal. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy az evo­lúció-elmélet tudományos elmélet, amelynek hasznossága és nagyszerűsége kétségen felül áll. Azonban, mint tudományos elmélet csak azoknak a kezében válik be, akik ismerik a vonatkozó problémákat, szempontokat és össze­függéseket. S az evolúció-elmélet tragikuma az, hqgy annak népszerűsítői felhasználták propa­ganda célokra a keresztyénség ellen, holott az evolúció-elmélet nemcsak hogy nem ellenkezik az írással, hanem benne van, úgy az Ötestámen- tomban, mint az Evangéliumban, úgy a terem­tés történetében, mint Jézus és az apostolok tanításában. , i i A keresztvén egyház azt tanítja, hogy a világot Isten teremtette, kormányozza és fenn­tartja. Nem bírom felfogni, hogy az evohirió- elmélet, amennyiben az nem istentagadós, ezzel ellentétbe hozható lenne. A tudomány nyelvén ugyanaz az evolúció, mint a vallás nyelvén a teremtő, kormányzó és fenntartó Istenről szóló keresztyén tan. A Tudomány beszél az evolúció »törvényéről«, a vallás beszél Isten hatalmáról, bölcsességéről és akaratáról. A tudomány a világ folyamatába egységet visz bele egy »tör­vény« révén, a hivó keresztyén meglátja ezt az egységet az Isten munkálkodásában. Az evo- kicionizmus, ha Istennek léteiét tagadja, ön­maga alatt vágja a fát, mert a »törvény« — ha Isten nincs — nem természeti törvény, hanem az ember megismerő funkciójának az alkotása, tisztára szubjektív és emberi dolog. A fejlő­dés-elmélet grandio/Kása abból a forrásból táp- Iálkozik; amelyből a keresztyénség már régóta merits az életvizet; hogy a természetben van szellemi egység,yzn glíellemi törvény, van rend; ezt a Biblia^jgyjfro/ ki: »Az Isten Lelke lebeg vala a vizéig felek!«. A világ egységét nem a törvény, nem az elmélet, nem a fejlődés hozza létre. Az egységet a vallás már régen meglátta, a tudomány újab­ban felfedezte. A tudományos gondolkodásba ez az elmélet bevitt olyan egyseget, amely a vallásos gondolkodásban már régen megvolt. S ennek az egységnek még a természettudo­mányi oldalát is kifejezi a Biblia, mikor azt ta­nítja: »Formálta vala az Ur Isten az embert a földnek porából«. Ezekben a szavakban szaba­tosan és világosan kifejezésre jut, hogy ami, a/ (0 ÍVAK#ÉUKV8 *

Next

/
Thumbnails
Contents