Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-07-19 / 28. szám
Sí. évfolyam. 1925. jtiíiua 19. 28. szám EVANGÉLIKUSOK LOPJA Szerkesztőség : L É B í N Y (Moson ■.) Kiadóhivatal: GYŰR, ev. konvent-épület. Kiadja:! LUTHER-SZÖVETSÉG. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. ■lapította: DR. RKFFIY SÉNDOR püspök. Si«rk«uléaért t«l«16i; NÉMETH KÁROLY esperes. Előfizetési ár negyedévenként 20 ezer K. Egyes szám ára 3 ezer R. Hirdetési árak megegyezés szerint. Mit mondjak még? Egyik professzor »nyálkás és szivacsos lelki áramlatokról« beszél, amelyekbe belefulladhat minden lobogó hit és lelki ébredés. Ilyen meddő és aszályos áramlatokkal valamennyiünknek küz- denünk kell. Néha kívülről támadnak ránk, más^ kor a szivünk elhanyagolt zugaiból törnek elő. Szerencsére nem vagyunk védtelenek. Mindenesetre előre tudnunk kell, hogy ilyen áramlatok vannak és rajtunk is keresztül akarnak rohanni, s épen azért készülnünk kell fogadásukra. Mikor Jézus a keresztfán megtapasztalta ezeknek az áramlatoknak félelmes erejét, amikor úgy érezte, hogy kihülőben van körülötte a világ s nem tud neki semmi fényt, egy szikrányi meleget adni, a 22. és a 31. Zsoltárok szavaihoz menekült: »Én Istenem, én Istenem! miért hagytál el engemet?« — »Atyám a te kezeidbe teszem le az én lelkem et.« így használjuk fel az ósvilág erdejét mint szenet a téli fagyban. A Zsidókhoz irt levél névtelen szerzője, amikor úgy érzi, hogy a sok szenvedésteljes küzdelemben a meghátrálás veszedelme fenyeget, s esetleg eldobhatnánk bizodalmunkat s elszakadhatna türelmünk fonala, összeállítja Isten embereinek, a hit hőseinek jegyzékét és előszámlálja a tizenegyedik részben az igaz Ábeltól a parázna Ráhábig azoknak nevét, akik irigy és önző testvér mellett, hitetlen és gonosz környezetben, idegenek között bujdosva, súlyos próbatételek mellett, szolgasorsban, leigázott nép tagjaként, elnyomó zsarnokokkal tusakodva, pogány civilizációtól az igaz Istenhez térve, testüknek indulatait legyőzve, megtartották va hitet, a bizodalmát és a reménységet. ^ . Amikor igy gondolatban végig futja ezeknek a ragyogó csillagoknak pályáját, akik hívek maradtak; amikor lélekben átéli mindazt a nehézséget, but és bajt, veszedelmet és nélkülözést, gyalázatot és kint, gúnyt és neimtelenséget amit Ábelnek, Ábrahámnak, Mózesnek és a többieknek el kellett szenvedni, amint keresztül suhannak szivén ezek a súlyos emberi életek, annyira magával ragadja a felmagpsztosulás, hogy kénytelen megállapodni, mert már nem birja tovább. Kitör belőle a hivő embernek gyönyörűsége és öröme ennyi hitbeli és erkölcsi nagyság láttára, lángra gyűl a nagy hódítók és nagy áldozok példáján: »Mit mondjak még?« íme a lankadt és beteg telkeknek való orvosság. Amikor érzed magad körül a »nyálkás és szivacsos lelkiárnmlatok« fojtogató ölelését, akkor legyen gondod arra, hogy emlékezzél azokról, akik te előtted járiak és példát hagytak, hogy Nyomdokaikba lépj. A léha, cinikus, szenvtelen, fásult sivár emberek társaságából menekülj azoknak körébe, akik képesítenek arra, hogy félretéve minden akadályt és megkörnyé- kezö bűnt, kitartással fussad meg az elölted levő küzdőiért. A kocsonyás áramlatok nem mai keletűek. A hínár és iszap ősi időktől léteznek. Az übermenschek durva önzése, a hitetlenek ostoba kérkedése, az érzéketlenek erkölcsi butasága mindig megvolt, s a hivő lélek mindenkor galambszárnyakon keresett menedékét azokban a messzeségekben, ahol fészket rakhatott Isten közelségében: Istennek embereinél. »Mit mondjak még?« És mond még többet is: Gedeon, Dávid, Sámuel s a többiek mind, egy beláthatatlan sorozata azoknak, »akikre nem volt méltó a világ.« Csak ne tűrd, hogy Isten kiválasztott szentjeinek életét és példáját kiszorítsa lelkedböl a gonoszok élete és példája. Ne engedd, hogy a nyálkás áramlatok téged is be- nyálazzanak, mint prédáját az óriáskígyó, hogy azután elnyelhesse. S azután: ne csak mindig többet és többet mondjunk, hanem mindig többet és többet is cselekedjünk. A mi lajstromunk már hosszabb, mint a névtelen epistolairóé. Mögöttünk vannak a keresztyén századok, olyan hősökkel, akiket ő még nem ismert, de akiknek élete, cselekedete, hit^, erkölcse nem marad el a többiek mögött. Az a kérdés, hogy te hogyan
