Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-07-12 / 27. szám

1925. EVANOÉLIKUSOK LAPJA 5. a helyzetünk a Csonka-hazában. Alig félmillió­nyi evangélikus lélek él egy nagy tenger köze­pén, amelynek habjai nem épen nyugalmasak. A mellett ott a szegénységünk, egy másik feleke­zet nagy gazdagságával szemben, s amott a ki­tűnő propaganda-szervezet, melyben a házakat- járó vénasszon vöktől kezdve a legnagyobb ura­kig mindenki az ő malmára hajtja a vizet. Azon­kívül igen sok hivünk él kedvezőtlen egyházi viszonyok között: diasporában, vagy olyan missióban, ahol alig lát lutheránus lelkészt. Mi­csoda ilyen körülmények közt a mi megtörött erőnk! Ezen az áldatlan helyzeten s azon a sok nyomorúságon, visszavonáson, és ujjhuzáson, amelyek belőle erednek, igazán alaposan csak úgy lehetne segíteni, ha az 1894. évi XXXIV. t-c. az u. n. re verzál is törvényt megle­hetne szüntetni, s az 1868. évi Lili. t.-cikket vissza lehetne állitani. De hát erre nem igen van remény. Ellene lenne az ilyen akciónak egy felöl a liberális tábor, amelyik annak idején a szabadság elvének diadalát látta a reverzális törvényben, s ellene lenne másfelől a római kath. klérus, amelyik sok' előnyt élvez az uj állapotból. Mi, sajnos, ennek a törvénynek égi­sze alatt mindig hátrányban leszünk a katholi- cizmussa! szemben, mert hát nem egyforma fegyverekkel küzdünk. Helyzeti hátrányunkat különös vigyázatossággal s buzgósággal igye­kezzünk ellensúlyozni! Paulik János nyiregyházi ev. lelkész. flz egyházi pénzügy. Az amerikai lutheránus egyház még 1922- ben terjesztett egy kis nyomtatott füzetet, ame­lyet Stein Sámuel springfieldi lelkész irt, s is­merteti benne az északamerikai gyülekezetek eljárását, amely szerint egyházi és jótékony cé­lokra pénzt gyűjtenek. Tekintve azt, hogy Ame­rikában a gyülekezetk bevételének átlag körül­belül 20o/o-a nem speciálisan az illető gyüleke­zetnek javára, hanem általánosabb célra fordit- tatik, nálunk pedig átlag még lo/o-ot sem szá­míthatunk, nem vélünk felesleges munkát vé­gezni akkor, amidőn Stein S. lelkész füzetét olvasóinkkal ismertetjük. Igaz, hogy az ame­rikai gyülekezetek nem ismerik a kötelező egy­házi adózást olyan értelemben, mint nálunk megvan, azonban mégis sokat tanulhatunk tőlük. Stein mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy az egyháznak a legjobb pénzügyi rendszerre van szüksége. Kiindulási pont az a tanítása az írás­nak, hogy mindaz, amit a keresztyén ember hitből, Istennek parancsára és Istennek dicsősé­gére gondol, mond és cselekszik, jó cselekedet. (Máté 7, 17. 18; Kol. 3, 17.) A keresztyén nem azért teljesít jó cselekedeteket, hogy megigazul- jon és üdvözüljön, hanem hogy Istennek hálát adjon és hitét megbizonyitsa. (Róm. 3. 28; Ef. 2, 8. 9; Jak. 2, 17. 18.) A kegyelmes Isten az ó mély bölcseségéb.n úgy rendelte, hogy ne csak gyermekei, hanem azoknak javai és pénze is őneki szolgáljanak, országának előmozdítására és terjesztésére. Is­ten azt akarja, hogy a földi dolgok a szellemiek­nek, az ideigvalók az örökkévaló célnak szolgál­janak. Az egyház, az egyházkerületek, egyház­megyék és gyülekezetek valamennyien rá van­nak utalva a pénzre. Az Ur Jézus munkája a gyülekezetben, az egyházban, a tanintézetekben, a jótékony intézményekben, a missziói terüle­teken rá vannak utalva. Akárhány theológiai szeminárium rendes tanfolyamot létesített az egyházi és gyüleke­zeti pénzügy tanulmányozására, nagy segítsé­gére a kezdő lelkészeknek és nagy hasznára a gyülekezeteknek. Több egyházi testület pénzügyi titkárt al­kalmazott, akinek feladatkörébe tartozik szó­ban és írásban terjeszteni a gyülekezeti és egy­házmegyei munkának ismeretét, buzdítani az együttmunkálkodásra és adakozásra s főként segítségére lenni a lelkészeknek, gyülekezetek­nek és misszióknak eredményes pénzügyi ter­vek bevezetésénél. Ha meggondoljuk, hogy Istennek elrende­zése szerint mekkora szükség van a pénzre egyházának munkájához, akkor felismerjük a fenti intézkedéseknek szükségességét és hasz­nosságát. Isten úgy rendezte el, hogy tanítványainak pénzáldozata közreműködhetik országának épí­tésében. Azért nem lehet közömbös, hogy gyü­lekezeteinek milyen pénzügyi rendszere van. A mit Isten cselekszik, mindig a legeredményesebb módon cselekszi. Azt mondja: »Mindenek éke­sen és jó renddel legyenek'!. (I. Kor. 14, 40.) Vannak olyan gyűjtési módok, amelyek révén az egyház milliókat vészit; ahol az egyháztagok alig egyharmadának nyílik alkalma az adako­zásra; ahol csak azoknál gyűjtenek, akik azon a vasárnapon a templomban vannak. Az a gazda, aki sarlóval fog aratáshoz, nem arat annyit, mint az, aki a legújabb aratógéppel dolgozik. A munka módja nagy mértékben be­folyásolja a sikert. A Szentirás nem ir elő ha­tározott pénzügyi módszert, de tanítja a vagyoni állapothoz mért rendszeres adakozást, a sáfár- ságot, hűséget, okosságot, felelősséget. Mikor Pál apostol a Szentlélek indítására megírta az I. Kor. 16, 2-ben foglaltakat, igen nagy szükség volt pénzre. Az akkor különböző helyen lakó keresztyéneknek ád pénzügyi tervet. Nem állít­juk azt, hogy Pál apostol szavai nekünk törvé­nyül írattak meg, de itt is érvényes: »A teljes írás Istentől ihletett, hasznos.« »A hétnek első napján«;, rendszeresen, idő­szakonként, gyakran, vasárnaponként, rende­sen, istentiszteletszerüleg, áhitatosan, vidáman,

Next

/
Thumbnails
Contents