Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-07-12 / 27. szám
1925. EVANOÉLIKUSOK LAPJA 5. a helyzetünk a Csonka-hazában. Alig félmilliónyi evangélikus lélek él egy nagy tenger közepén, amelynek habjai nem épen nyugalmasak. A mellett ott a szegénységünk, egy másik felekezet nagy gazdagságával szemben, s amott a kitűnő propaganda-szervezet, melyben a házakat- járó vénasszon vöktől kezdve a legnagyobb urakig mindenki az ő malmára hajtja a vizet. Azonkívül igen sok hivünk él kedvezőtlen egyházi viszonyok között: diasporában, vagy olyan missióban, ahol alig lát lutheránus lelkészt. Micsoda ilyen körülmények közt a mi megtörött erőnk! Ezen az áldatlan helyzeten s azon a sok nyomorúságon, visszavonáson, és ujjhuzáson, amelyek belőle erednek, igazán alaposan csak úgy lehetne segíteni, ha az 1894. évi XXXIV. t-c. az u. n. re verzál is törvényt meglehetne szüntetni, s az 1868. évi Lili. t.-cikket vissza lehetne állitani. De hát erre nem igen van remény. Ellene lenne az ilyen akciónak egy felöl a liberális tábor, amelyik annak idején a szabadság elvének diadalát látta a reverzális törvényben, s ellene lenne másfelől a római kath. klérus, amelyik sok' előnyt élvez az uj állapotból. Mi, sajnos, ennek a törvénynek égisze alatt mindig hátrányban leszünk a katholi- cizmussa! szemben, mert hát nem egyforma fegyverekkel küzdünk. Helyzeti hátrányunkat különös vigyázatossággal s buzgósággal igyekezzünk ellensúlyozni! Paulik János nyiregyházi ev. lelkész. flz egyházi pénzügy. Az amerikai lutheránus egyház még 1922- ben terjesztett egy kis nyomtatott füzetet, amelyet Stein Sámuel springfieldi lelkész irt, s ismerteti benne az északamerikai gyülekezetek eljárását, amely szerint egyházi és jótékony célokra pénzt gyűjtenek. Tekintve azt, hogy Amerikában a gyülekezetk bevételének átlag körülbelül 20o/o-a nem speciálisan az illető gyülekezetnek javára, hanem általánosabb célra fordit- tatik, nálunk pedig átlag még lo/o-ot sem számíthatunk, nem vélünk felesleges munkát végezni akkor, amidőn Stein S. lelkész füzetét olvasóinkkal ismertetjük. Igaz, hogy az amerikai gyülekezetek nem ismerik a kötelező egyházi adózást olyan értelemben, mint nálunk megvan, azonban mégis sokat tanulhatunk tőlük. Stein mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy az egyháznak a legjobb pénzügyi rendszerre van szüksége. Kiindulási pont az a tanítása az írásnak, hogy mindaz, amit a keresztyén ember hitből, Istennek parancsára és Istennek dicsőségére gondol, mond és cselekszik, jó cselekedet. (Máté 7, 17. 18; Kol. 3, 17.) A keresztyén nem azért teljesít jó cselekedeteket, hogy megigazul- jon és üdvözüljön, hanem hogy Istennek hálát adjon és hitét megbizonyitsa. (Róm. 3. 28; Ef. 2, 8. 9; Jak. 2, 17. 18.) A kegyelmes Isten az ó mély bölcseségéb.n úgy rendelte, hogy ne csak gyermekei, hanem azoknak javai és pénze is őneki szolgáljanak, országának előmozdítására és terjesztésére. Isten azt akarja, hogy a földi dolgok a szellemieknek, az ideigvalók az örökkévaló célnak szolgáljanak. Az egyház, az egyházkerületek, egyházmegyék és gyülekezetek valamennyien rá vannak utalva a pénzre. Az Ur Jézus munkája a gyülekezetben, az egyházban, a tanintézetekben, a jótékony intézményekben, a missziói területeken rá vannak utalva. Akárhány theológiai szeminárium rendes tanfolyamot létesített az egyházi és gyülekezeti pénzügy tanulmányozására, nagy segítségére a kezdő lelkészeknek és nagy hasznára a gyülekezeteknek. Több egyházi testület pénzügyi titkárt alkalmazott, akinek feladatkörébe tartozik szóban és írásban terjeszteni a gyülekezeti és egyházmegyei munkának ismeretét, buzdítani az együttmunkálkodásra és adakozásra s főként segítségére lenni a lelkészeknek, gyülekezeteknek és misszióknak eredményes pénzügyi tervek bevezetésénél. Ha meggondoljuk, hogy Istennek elrendezése szerint mekkora szükség van a pénzre egyházának munkájához, akkor felismerjük a fenti intézkedéseknek szükségességét és hasznosságát. Isten úgy rendezte el, hogy tanítványainak pénzáldozata közreműködhetik országának építésében. Azért nem lehet közömbös, hogy gyülekezeteinek milyen pénzügyi rendszere van. A mit Isten cselekszik, mindig a legeredményesebb módon cselekszi. Azt mondja: »Mindenek ékesen és jó renddel legyenek'!. (I. Kor. 14, 40.) Vannak olyan gyűjtési módok, amelyek révén az egyház milliókat vészit; ahol az egyháztagok alig egyharmadának nyílik alkalma az adakozásra; ahol csak azoknál gyűjtenek, akik azon a vasárnapon a templomban vannak. Az a gazda, aki sarlóval fog aratáshoz, nem arat annyit, mint az, aki a legújabb aratógéppel dolgozik. A munka módja nagy mértékben befolyásolja a sikert. A Szentirás nem ir elő határozott pénzügyi módszert, de tanítja a vagyoni állapothoz mért rendszeres adakozást, a sáfár- ságot, hűséget, okosságot, felelősséget. Mikor Pál apostol a Szentlélek indítására megírta az I. Kor. 16, 2-ben foglaltakat, igen nagy szükség volt pénzre. Az akkor különböző helyen lakó keresztyéneknek ád pénzügyi tervet. Nem állítjuk azt, hogy Pál apostol szavai nekünk törvényül írattak meg, de itt is érvényes: »A teljes írás Istentől ihletett, hasznos.« »A hétnek első napján«;, rendszeresen, időszakonként, gyakran, vasárnaponként, rendesen, istentiszteletszerüleg, áhitatosan, vidáman,
