Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-07-05 / 26. szám

6. EVANGÉLIKUSOK LAPJA vagyunk, életfeltételünk a mozgás, a szétszórt tetemek egybegyűjtése, hitben erősítése. Hogy az evangélikus nyomda milyen for­mában, (részvénytársaság, betéti társaság) ala­kul meg s hol lesz felállítva, azt hagyjuk egye­lőre nyitott kérdésnek. Az bizonyos, hogy ha egyetemes üggyé tudjuk tenni a nyomda ügyét, mint vállalat is virágzó fog lenni. Lapjaink, fo­lyóirataink nagyobb terjedelemben, gyakrab­ban jelenhetnek meg, missziós füzeteket ingyen küldhetünk a szórványokba, tankönyvek, imád- ságos könyvek, bibliák vihetik be hitünk igaz­ságait az iskolába s családokba s oda, hova nem hat el az [élő szó. Közigazgatási nyomtatványaink súlyos számláitól tehermentesítjük egyházi- pénz­tárainkat s teljesítjük tovább is azt a hivlaitasun- kat, hogy kulturtényezők legyünk a hazában. Az Evangélikusok Lapja kicsiny, de hű gárdájához fordulunk azon kérdéssel, akarják-e velünk felállítani az Evangélikusok Lapja nyom­dáját? Ha igen, kérjük, ajánljanak fel tehetségük szerint megfelelő összeget e célra, mely csak ősszel, a végleges megalakuláskor lenne ese­dékes. De tudni kell már most, hogy ez az újabb kísérletünk és felhívásunk kellő visszhangra ta­lál-e buzgó híveink, vezetőférfiaink, lelkészeink, tanítóink között s különféle egyházi szerveze­teinkben! Ez a néhány szó bizakodó bekiáltás akar lenni a nagy sötétségbe, magunkon áll, hogy fájdalmas lemondássá válik-e, vagy Istent di­csőítő himnusszá magasztosul! Állítsuk fel az Evangélikusok Lapja nyomdáját! Bejelentéseket a lap kiadóhivatalába kérjük. A szerkesztőség és kiadóhivatal. HÍREK. Egyet, felügyelő Németországban. Báró Radvánszky Albert egyet, felügyelő f. hó 21-én egy heti tartózkodásra Németországba utazott. F. hó 24-én, mint a Johannita rend lovagjai, résztvett a lovagavató ünnepélyen. Ezenkívül Berlinben és Dresdenben több látogatást tett a német protestantizmus vezető egyéniségeinél, hogy azokat személyesen megismerje és ezáltal is bensőbbé tegye velük való együttműködé­sünket. Mikolik Kálmán polg. iskolai igazgató jubilálása. Megható és felemelő ünnepség folyt le f. hó 24-én a budapesti Deák-téri evangéli­kus polgári leányiskola dísztermében. Mikolik Kálmán, az iskola kiváló és nagyti-szteletben álló igazgatója tanári működésének 50-ik esztendejét töltötte be ezzel az iskolaévvel. Ebből az alka­lomból mind a képviselőtestületi rendkívüli nyil­vános ülésében, mind az iskola tantestülete s jelenlegi növendékei melegen ünnepelték a fél­százados munkára visszatekintő és érdemekben 1921 gazdag tanférfaut. A jubileumi ünnepség két részre tagozódott. Először a képviselőtestület rendkívüli nyilvános ülése volt, amelyen a kü­lönböző üdvözlő beszédek hangzottak el. Ennek keretében nyújtotta át a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter képviselője a Kormányzó elisme­rését és a »Signum laudis« jelvényét az ünneped­nek. Azután az iskola jelenlegi növendékei ün­nepelték szeretett igazgatójukat szépen össze- állitott műsor keretében. Itt az egyik élőkép meghatóan mutatta be Mikolik Kálmán szépen ívelő, állandó munkában és küzdelemben folyó pályafutását, amelynek oly gazdag és feledhe­tetlen eredményeit sokak boldogsága és hálája jelzik. Lelkészavatás. A csabdi (Fejér m.) gyüle­kezet egyhangúlag Horváth Sándor segéd- lelkészt választotta lelkészévé. Istennek áldását kérjük működésére! Biblia. A Brit- és Külföldi Biblia-Társulat minden kanadai bevándorlónak saját anyanyel­vükön ingyen ad Bibliát. Tavaly kiosztottak Quebecben 54.950 kötetet 33 nyelven, Halifax­ban 17.283 kötetett 25 nyelven, Sí. Johnban 13.459 kötetet 36 nyelven. Magában Kanadá­ban 110 nyelven terjeszti a Társulat a Bibliát Mit teszünk érte mi? A balassagyarmati ág. hitv. evangélikus egy­háznak magyaros ünnepnapjai volt junius 21-ike; ugyanis ebben az ízig-vérig magyar, ä határ­szélén álló város evangélikus egyházában, ■— bár a hívek 16/17-ed része jól tud magyarul és 3/4 része nem tud tótul — a nagy ünnepeken és felerészben vasárnapokon is az istentiszteletek eddig tót nyelven tartattak. Ezen visszás hely­zetnek megszüntetése végett Rákóczy István, Piatiik János, Velyacsek Lajos és Némethi Má­tyás indítványára, ezeknek valamint ezzel pár­huzamosan dr. Sztranyavszky Sándor másod­felügyelő és több tekintélyesebb egyháztag kö­rültekintő és minden méltánylást figyelembe­vevő előkészítő munkájára a presbitérium oly javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy in­neniül Balassagyarmaton az istentiszteletek és egyéb egyházi szertartások mindenkor magyar nyelven tartassanak, mégis a hívek között, — bár kevés számban még meglevő öregebb egy­háztagokra való tekintetből, akik még nem bír­ják jól a magyar nyelvet, karácsony, hűmét, pünkösd első napján, nagypénteken, áldozó csü­törtökön délután, Szilveszter este a magyar is­tentisztelet után, valamint minden hónap első vasárnapján tót nyelvű istentiszteletek is tart­hatók. A junius 21-én tartott közgyűlésben ezt a javaslatot dr. Kaszaczky Arnold főjegyző ala­pos és megszívlelendő indokolás után teijesz- tette elő és amidőn Rákóczy István az indít­vány tt evők nevében magyar szivekig ható sza­vakkal mutatott reá, hogy Bgyarmatoji ebben a lecsonkitott haza* szélén álló városban úgy, mint amikor 1919. január végén a cseheket ki-

Next

/
Thumbnails
Contents