Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-06-21 / 24. szám

tfrraoTyaltt--------­i S. junias 21. 24. szám. Szerkesztőség: LÉBÉN Y (Moson n.) Kiadóhivatal: GYŰR. ev. konvent-épület. Kiadja:! LUTHER-SZÖVETSÉG. ■lapította: DR. RlffIY SÁNDOR püspök. Előfizetési ár negyedévenkéet 20 ezer R, Sx«rk«*zté*ért UU16»; Egyes szám ára 3 ezer 1. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. NÉMETH KÁROLY esperes. Hirdetési árak megegyezés szeriét. Csüggedsz? A közkeletű frázisok, amelyek a közélet talaján elburjánoztak, kétfélék. Az egyik sjve- cies szinpoinpával gyönyörködtet, a másik sovány leveleit bodrozó tüskéivel aszályos steppékre emlékeztetve lehangol. Az egyik­fajta frázis dagadozik, mint a pulyka fitye- gője; a másik lóg, mint a zászló hetes eső­ben A politikai élet különösen gazdag frá­zisokban, de megvannak az egyházi közélet­nek is a puffogó és nyögő szólamai. Mind­egyik fajtának megvannak a műkedvelői. Vannak szónokok, akik dörögnek mint a vi- harágyu, s mások, akik elborongnak, mint a köd az őszi tájon, és sírnak, mint ászéi a ké­ményben. Es mintha többen volnának a si­ratok, mint a dagályosok. I.egalább nekem úgy tetszik. Mikor még Nagymagyarország volt a magyarok hazája, már akkor hallot­tuk a siralmat: kevesen vagyunk, szegények vagyunk mi evangélikusok; a kommun alatt még jobban keseregtünk; Csonkamagyaror- szágon pedig már magától értetődő, hogy kevesen vagyunk és szegények vagyunk. Mint a peronoszpóra a szőlőlevelet, úgy lepi meg a kishitűség az evangélikus lelkeket. A frá- ziszuhatag magával cipeli a homokot, ame­lyet a lelkekben lerak, hogy benne cl szik­kadjon. Állítólag volt egy hires csillagász, aki azzal boszantotta kiváncsi vendégeit, hogy tintával kente be a teleszkóp üvegjeit. Ne­künk is vannak ilyen betintázó csillagá­szaink, akik a csillagos eget cl akarják ta­karni előlünk esztétikai szempontokból sö­tét színekbe mártott pcmzlik ügyes kezeie­Í sével. Egynémely szónokkal és Íróval egész lelki hadjáratot kell végigküzdenünk, hogy ne vesszük el hitünket evangélikus hitünk­ben. Ezek kvantitásokban, algebrai képletek­ben, statisztikai tabellákban, pénztári kimu­tatásokban dolgoznak és azok alapján állít­ják fel a horoszkópokat, amelyek a kitömött krokodilusok, misztikus fekclemacskák, ha­lálfejek és kiszáradt denevérek társaságában határozottan hátborzongató hatást keltenek s a kripták legét fuvallják. »Mit mondunk azért ezekre? Ha az Is­ten velünk, kicsoda ellenünk?« Pál apostol­nak diadalmas hite nem leste szorongó szív­vel a keresztvénség értékeinek börzei árfo­lyamát. A ragyogó égből lecsapott rá egy döbbenetes erő, amely összetört lelkében minden régi értéket és mértéket, s felépített lelkében egy uj világot, amelyben sekel és sing, kivonás és összeadás, statisztika és sematizmus megszűntek konstruktiv ténye­zők lenni' Pál apostol és az első keresztyé­nek élő hitüknek kérlelhetetlen és legyürhe- teticn logikájával jutottak el annak felisme­résére, hogy Jézus Krisztus a királyoknak királya s uraknak ura, aki előtt minden térd le fog borulni. Nincs a világnak az a hatal­massága, amelyik őket cl tudja szakítani et­től a bizonyosságtól, amely megragadta őket és amelyet megragadlak ők. Istenre néztek s igv megtudták, hogy ők királyok és papok. Nem hagyták magukat hipnotizálni az ellen­ség haderejét számontartó adatok állal. »S ha c világ mind ördög volna!« »Az a győzedelem, amely legyőzte a vilá­got, a mi hitünk.« Aki kcveselli számunkat, kicsinyein gazdagságunkat, annak én nem vonom kétségbe alapos számításait és mér­legelését, de kétségbe vonom a hitét. Azt a hitet, amely nem számol, azt a szeretelet. a mely számítás nélkül és kamatjövedelem re­ménye nélkül odaadja önmagát, s azt a hű­séget, amely hü nem azért, mert kifizeti ma­gát, hanem azért, mert hűtlennek lenni ugv érzi rosszabb mint a halál. Az anyaszentegy- ház jelene is bőségesen illusztrálja, hogy mennyire nincs igazuk azoknak a siránkozó

Next

/
Thumbnails
Contents