Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-06-14 / 23. szám
1925. junius 14. 23. szám. EVANGÉLIKUSOK LAPIN Szerkesztésé« : L É B É N Y (Moson m.) Kiadóhivatal: GYŰR. ev. koavent-ftpdlet. Kisdia: fi LUTHER-SZÖVETSÉG. Megjelenik (létenként egvszer, vasárnap. Alapította: DR. RfiFFflY SÁNDOR püspök. Elfiflzttési ár negyedévenként 20 ezer I. SirrktulMrl l»UI6»: Egyes szám éra 3 ezer 1. NÉMETH KÁROLY etprrci. Hirdetési árak megeuvezés szerint. x Szociális problémák. „Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem közietek bíróvá vagy osztóvá ?* A szocializmusnak egyik főtémája a vagyon eloszlása. A legkiáltóbb igazságtalanságnak azt a roppant ellentétel tartja, amely a dusgazdagság és a koldusszegénység között tátong. S a társadalmi igazságosságot nem ritkán abban véli felfedezni, hogy ezt az egyenlőtlen vagyonelosztási akarja valamiképpen rendezni. Érdekes, hogy az I jtestámentom a vngyoneloszlásról keveset, vagy semmit sem mond. Jézus egyik helyen azt mondja: ^Szegények mindig lesznek veletek«, a fent idézett helyen pedig tiltakozik az elosztónak szerepe ellen. Megszívlelendő.az evangéliom- nak ez a negativ tanítása mindazon igehirdetők és »keresztényszociáiisták részéről, akik több jóakarattal és naivitással, mint akár az Írásnak, akár a probléma óriási horderejé- nek ismeretével kimeiészkednek a szociálpolitika viharzó tengerére. Jézus idézett szavaiból világosan kitűnik, hogy ő a vagyoni ellentétek elsimításával nem kíván foglalkozni. Miért? Egyszerűen azért, mert nem tartotta életbevágónak és lényegesnek A szociális nyomort nem az egyenlőtlen vagyoneloszlás okozza. A nyomornak oka nem az igazságtalanul felhalmozott vagyon, a Mammon, amelyből a szóciálista is imádandó bálványt csinál, aki őt irigységre csábítja. A nyomornak oka az erkölcstelen fogyasztás. A gazdag embernek nem az volt a bűne, hogy gazdag volt, hanem az, hogy bíborba és patyolatba öltözött és mindennap dúsan vigadozott; a Lázárral pedig nem törődött. Látjuk, hogy a legtöbb családnak futja olyan dolgokra, amelyek a megélhetéshez nem okvetlenül szükségesek A nyomor abból ered, ahogyan a családok és egyesek ezt a feleslegei felhasználják. Mire használják? Ki-ki Ízlése szerint Nyalánkságokra, szeszes italokra, szórakozásokra, bűnökre, luxusépítkezésekre, drága bútorokra, külföldi utazásokra. jótékonyságra. Ennek a feleslegnek a felhasználási módja a mértéke a nemzet műveltségének és erkölcsi színvonalának. Ez mutatja a társadalom értékskáláját. Óriási összegek mennek igv kárba. S éppen ezen nem igen törik a fejüket az emberek. Mennek a divat után. Amit mások tesznek, azt csinálják ők is. A gazdag nem törődik azzal, hogv hány embernek kell improduktív munkát végezni azért, hogy az ő oktalan, vagy bűnös szeszélyei és szenvedélyei, hóbortjai vagy hiúságai ki legyenek elégítve. A munka természetét mindig a fogyasztó határozza meg. Az erkölcstelen fogyasztás a munkát is erkölcstelenné teszi. Ha a vagyon abban leli kedvét, hogy nagy ágyukat csináltasson, amelyekkel a levegőbe lehet lövöldözni, akkor a munkás ágyukat és lövedékeket fog készíteni, s munkájának eredménye elszáll a levegőbe. Igaz, hogy a munkás megkapja a bért, de munkaereje felhasználódott hiába és idejét elvesztegette. A vagvoneloszláson nyargalászó szociál- politikának ebben található a kardinális tévedése. A vagyonállapottal számol csupán, ami nem lényeges, és nem foglalkozik a munka erkölcsi értékével, ami a lényeges, sem a fogyasztással, ami a leglényegesebb. A keresztyénség feladata az lenne, hogv a fogyasztás erkölcsét nemesítse meg, ámire hivatása van s ne lovagoljon a vagyonelosz- láson, amelyhez nem ért, amely nem az ö 14 evangélikus
