Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-24 / 20. szám
4. 1925. jezésre juttatta azon óhaját, mely az összes nőegyleteket megelőzve közel 20 évvel ezelőtt már foglalkoztatta, hogy a komoly benső életet élő nőegyletek között egymást termékenyítő szövetség jöhessen létre. A gyülekezet nevében dr. Petiik Zoltán másodfelügyelő, a Zsuzsanna Leányegyesület nevében pedig Mirth Ferencné elnök üdvözölte végül a jubiláló egyesületet. Az ünneplések folytatásaképen még egy vallásos estély következett volna, központjában Kapi Béla püspök előadásával. Ez azonban Gyurátz Ferenc nyugalmazott püspök temetése folytán, kiről egyébként a halála napján tartott díszközgyűlés, mit sem sejtve, még mint. élőről szintén megemlékezett, — későbbre halasztatott. Adalék az egyházvédelmi szabályokhoz. A mikor az ostffyasszonyfai gyülekezet egyházvédelmi szabályrendelete nyomdafestéket látott, megindult a vita, pro és kontra. Míg a vi- tázók világiak voltak, közömbösen néztem a dolgot, azon feltevésből indulván ki, hogy mivel az okozat megszüntetése tisztán lelkészi teendő, — az majd egy lelkészi értekezleten, esetleg püspöki utasítással közmegnyugvásra elintéződik. Az »Evangélikusok Lapja« 17-ik számában megjelent közlés szerint a tiszai kerületi lelkészi értekezleten lelkészeink a tarthatatlan egyházi állapotaink orvoslására megalkották és sürgős végrehajtásra ajánlják az egyházvédelmi szabályzatot. Ezen szabályzatot megalkotó és vele egyetértő lelkészeink ezzel most már olyan útra tértek, amelyen őket az egyháza jövőjéért aggódó és annak javát munkálni kész hivő nem követheti. Hogy miért nem, most már legyen szabad az alábbiakban rámutatni. Az egy ház védelmi szabályzat megalkotására az adott okot, hogy a vegyesházasok születendő gyermekeiket.ami hátrányunkra másoknak átengedik. Bizonyos, hogy a mai lehetetlen állapotok megváltoztatására sürgősen cselekedni kell. Cselekvésünk első ténye pedig az legyen, hogy az egyházvédelmi szabály helyett egy »Lelkészi kötelességek szabályzata« alkottassák. Első és második pontjául felvehető az egyházvédelmi szabályzat első és 10-ik pontja. 3-iknak még felvenném azt, hogy a ki a kurapasztorálist nem gyakorolja, lelkészi állásából elmozditható. Mert erős hitem az, hogy lelkészeink fokozottabb egyházi működésével, a Krisztusi szeretetnek a legszélsőbb határokig elmenő hirdetésével, a reájuk bízott nyájnak lelkiismeretes és egyházi: törvényeink értelmében való őrzésével, a kurakorlati lelkészek szomorúan nélkülözzük isko- Ezek után fölösleges, sőt bántó az »apelx' 1"‘: "* x latio ab abusu« elvére való hivatkozás. Vulgárisán kifejezve a kar itt a »rendőrt« akarja meg- jeleníteni az egyház tervezett intézkedése ellenében. Az egyház nem fél az államhatalom beavatkozásától s nem is félhet, mert törvényes alapon áll, s nem Télt ettől a ref. egyház sem, mikor idézett törvényeit megalkotta. Különben is nem velünk, békés, törvényes eszközökkel védekező egyházzal szemben kell az államhatalomnak a rendőri kardjához nyúlni, hanem már régen kellett volna ezt tennie azoknak a pápai bulláknak az érvényesítésén él, vagy a »Codex uris canonici« (pápai, törvénykönyv) kihirdetésénél, amely szembeszáll az állami törvénnyel, amikor sértő megkülönböztetéseket tesz egy haza polgárai között, amikor erkölcstelenségnek minősít törvényes és kér. erkölcsön alapuló családi életeket. Hol voltak azonban, s a kétségbevonása, gyengítése a leglehetetlenebb hol vannak ennek érvényesítésével a róm. kath. következményekhez vezet. (Pl. kárunkra adott jogakadémiák, hol az egyetemek, hol az állam- reverzálishoz, kitéréshez, egyházunk elveihez férfiak? Meghunyászkodtak. Roma locuta... való hűtlenség hirdetéséhez stb.) Ha egy köz- Róma szólt... Fejet hajtottak... gazdasági intézmény, hadsereg stb. korlátozhatja tagjainak magánjogi viszonyait, akkor ezt, (Folytatjuk,) vagy ilyen jogot nem lehet kétségbe vonni az ~ egv háznál. W ¥ iáink erőteljesen tamogaro munkáját. Ki kell még mondanom azt a reám nagyon kellemetlen megjegyzést is, mely szerint a kar véleményét jogilag sem tartom helytállónak. A tervezett rendelkezéshez az 1894: XXXI. t. c.- nek sgpirni ^ vcmatkozása sincs. Az 1858: Lili. javaslat nincs ellentétben, mert egyik se tiltja a, tiszta házasság kötését, amit az egyház kíván, sőt ez utóbbi törvény megengedi a gyermekek egy vallásban való neveltetését, amit a javaslatban az egyház megkövetel. A javaslat a törvény keretei között mozog, csupán egyet kíván teljes határozottsággal: a törvény rendelkezésének előnyeit egyházunk javára akarja biztosítani. Ezt a jogát pedig kétségbe vonni azokkal szemben, akiknek intézményeiben állást ad, a kikre értékeit bízza, nem lehet. Ennek a jognak agjBBBMSIMBSaWüWíiW v ■ \
