Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-10 / 18. szám
4. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925. hirdessék az Igét, s ezzel is ébresszenek a nagyobb érdeklődés felköltésével elevenebb gyülekezeti életet. A modern ember. Este 6 órakor a Lelkészegyesület a Deák- téri templomban vallásos estélyt rendezett. Za- lánfy Aladár főorgonista, P. Basilides Mária, az Operaház tagja, Mikus-Csák István orgonaművész, Szántó Jenő hegedűművész, és Chugyik Pál aszódi lelkész zene és énekszámokkal szerepeltek, Paulik János elnök megnyitó beszédet mondott. Külön m egem Ütjük Hamar Gyula soproni tanitóképezdei igazgató »Ev. magyarok fohásza« cimü szerzeményét, amely nagy hatást keltett. Az ünnepélyen Kapi Béla, a Dunántúli egyházkerület püspöke tartott előadást: Az ember észrevette, hogy az a világ, amely környezi, mindjobban és jobban realizálódó értékké válik. A modern embert azok közt kell keresni, akiknek lelkén, gondolkodásán, életberendezésén az utolsó évszázad csudálatos tudományos eredményei és átalakulásai döntő jelentőséggel dolgoztak. Más lett az ember; mássá lett értékmérése, gondolkodása és ítélete. Elvesztette azt, hogy vannak érzék feletti világban élő igazságok. így vonul be a modern ember lelki világába a skepszás, a kétely, igy vonul be a realitás kultusza és teremt realizmust, materializmust, nevelésben, tudományban, az élet külső berendezésében. A modem ember lelki világába belekerül az idegesség jellemvonása. Mig azelőtt az Isten neki élettartalmat, felemelést, megtisztulást jelentett, most az ideges ember épugy beilleszti munkatanrendjébe az Istenhez való közeledést, mint minden egyéb foglalkozását, s valami vallási pótlékról akarna gondoskodni. Vallássá akarja tenni a tudoigaz osztráknak szégyenpirt kerget az arcába«. Nem ez, hanem a francia-porosz háború okozta Beust bukását, ö most is a reváns eszméjét képviselte a poroszok ellen. S midőn e helyett a hatalmas uj német császársággal való szövetség lett a monarchia érdeke: külügyminiszter ő többé nem maradhatott. Andrássy Gyula gróf lett az utóda. Londonba küldték nagykövetnek. 1886-ban halt meg. »Háromnegyed század« címen emlékiratokat is irt. Nagy lutheránus létére a katholikus Ausztriában a katholikus uralkodó mellett tudott nehéz időkben politikai vezérszerepet játszani. Személyes összeköttetésben állott a magyarokkal is, Pulszkyval, Deákkal, Andrássyval. Mint nagy műveltségű, szellemes férfiú, műit Bismarck által is elismert kiváló politikus, s mint vallását szerető hithű lutheránus, akinek őse, a theológus Beust, egy értékes könyvecskéjével már a reformáció korában is ismeretes volt a magyarok előtt, számot tarthat érdeklődésünkre. Payr Sándor. mányt, a művészetet, az erkölcsi életrendet. De Krisztust nem lehet pótolni. Nézzen bele mindenki a Krisztus lelki: arcába és meglátja, hogy mindenkinél modernebb, mert ő a holnapnak élethirdetője, és teremtője, jóllehet ugyanaz, aki volt tegnap és tegnapelőtt. Szolgáló, alázatos szeretet. Másnap reggel az áhítatot Kruttschnitt Antal főesperes tartotta Ján. 13, 4—17. alapján. A tanítványokra vár a világ meghódításának és megtérítésének munkája. Istennek egyszülött Fia mint a legalacsonyabb munkát végző rabszolga térdel a földön bűnös emberek lábai előtt. Az alázatos szeretet nem alacsonyit le senkit. Jézus össze akarta tépni az önzés láncait, amelyek az embert olyan sok jócselekedetben megakadályozzák. A lecke a tizenkettőnek szól és mindenkinek, aki a Mester tanítványa akar lenni, nekünk is. Imitatio Christi, Krisztus követése, amig olyanok leszünk, amilyeneknek Urunk tudni akar. Felekezetközi béke. Duszik Lajos indítványára a konferencia egy nyilatkozatot fogadott el, amely szerint »kívánatosnak és üdvösnek tartja, hogy a keresztyén felekezetek között teljes és tökéletes, őszinte és megnyilvánitott békesség legyen ... Isten és emberek előtt a felelősséget a felekezetközi béke további bontogatásáért áthárítja azokra, akik nem szűnnek meg a sértés üszkeit dobálni a mi portánkra... Egyesítse lelkünket az evangéliom szelleme, a Krisztus s a mi halálra ítélt, de feltámadásra ébredő nemzetünk szeretete«.' Emésztő fájdalom. Nagymagyarország legnagyobb egyházkerületének püspöke, Geduly Henrik szavaiban a püspöknek és hazafinak mély fájdalma zokogott, amikor megkezdte előadását az elszakadt részekkel való kapcsolat kérdéséről. »Lehetetlen az, hogy az egykor nagytekintélyű, kiváló szellemi életet élő, páratlan kultúrtörténeti múlttal dicsekvő magyarhoni evangélikus egyházegyetem a politika rideg parancsszavára szétszakítva, külön-külön oly részekre essék szét, amelyek önmagukban véve tehetetlenek; szám- bajöhető, jelentékeny erkölcsi és szellemi élet- nyilvánulásokra, alkotásokra, sőt, mint a következmények megmutatták, főként a szlo- venszkói területen: a meglevőknek megtartására «. »A vérségi és szellemi kötelékek, amelyek minket századokon át összefűztek s egyházi életünkre oly hatást gyakoroltak, hogy legyenek bár ők most már jugoszláviai, oláh vagy szlovák evangélikusok, a történelmi adottság azonosságánál fogva hitben, érzésben, szokásokban, istentiszteleti formákban, egyház- szervezetben, irodalmi, tudományos, szellem- életi törekvéseikben mégsem válhatnak másokká, mint velünk azonos irányban haladó test-