Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-03 / 17. szám
1925 4 EVANGÉLIKUSOK LAPJA Az az evang. egyházi tisztviselő, aki a templomot egyáltalán nem látogatja, úrvacsorával nem él, gyűlésekre nem jár, avagy rendszerint és következetesen más felekezetek istentiszteletein vesz részt, egyházunk intézményeivel s ügyeivel nem törődik, hivatali idejének lejárata után semminemű egyházi tisztségre többé meg nem választható. Ezt ellenőrizni a lelkészi hivatal jelentése alapján az egyházmegyei elnökség kötelessége. Fennmarad emellett az egyházközség (tanács) ama joga is, hogy az ilyen egyén ellen belátása szerint a 4. pont alatti rendelkezéseket egyebekben is alkalmazza. Ugyanez áll jogában ugyanilyen fogyatkozásokban szenvedő bármelyik egyháztaggal szemben is. 12. Záradék. Jelen szabályzat minden egyházközségben az egyháztanácsban és közgyűlésen felolvasandó, hogy a hívek teljesen ismeretében legyenek. Marcsek János egyházmegyei jegyző. Jegyzetek. Róma civilizáló ereje, amely meghódította a Nyugatot, a Keleten kudarcot vallott. A légiók lépteinek dübörgését elnyelte ősibb kultúrának talán sivárabb, de tapadóbb homokja. Ma sincs másként. A modern műveltség alig a szegélyét érintette a Keletnek. Most az angolok, az új-kor nagy civilizátorai, próbálkoznak a Kelet aszimilá- lásával. Balfour lord megnyitotta a jeruzsálemi héber egyetemet. Nem hisszük, hogy csalódunk mikor azt állítjuk, hogy az angol imperium a cionizmust a saját céljaira akarja felhasználni a Kelet és Nyugat régi és uj ütköző pontján. Maga a cionizmus még a zsidóság szempontjából is csak ábránd, a zsidóság internacionális hatalmának megdőlte járna együtt annak megvalósításával. A reális angolok nem zsidó állammal, hanem zsidó diaszpórával akarják*-átgyurni^af Keletet. Palesztina lakosságának négyötöde mohamedán arab. Az angolok a Mahdi elleni hadjáratban sokkal jobban megtapasztaltákjaz arabok erejét, semhogy remélhetnék azt, hogy most mikorra [mohamedánok lángolnak, Palesztina elzsidósitása lehetséges lesz. Mihelyt a zsidók olyan tömegekben vándorolnának Palesztinába, hogy az arab szupre- máciát veszedelem fenyegetné, készen van egy olyan arab mohamedán felkelés, amely a cionizmust vérbe fojtja. A cionizmus ideig-óráig gyökeret verhet talán Palesztinában, de bizonyos, hogy Palesztina soha nem lessz cionista állam. Kötve hisszük, hogy Anglia is ebben a “reményben küld- ta volna Balfourt Jeruzsálembe. Minden esetre figyelmet érdemel ez a vállalkozás, Róma is megpróbálta, amikor Judeának nyakára ültette az idumeai Heródest. Rómának nem sikerült. A tavalyi egyetemes közgyűlés a zsinatelő- készitő bizottsághoz teszi át helyeslőleg a bányai egyházkerület azon javaslatát, mely szerint a zsinat alkosson olyan törvényes jogszabályt, mely- lyel az önkényeskedő egyházközségeket esetleg az autonómia felfüggesztésével lehessen megfékezni. Az ilyen értelemben készítendő jogszabály egyházi alkotmányunknak alapjait forgatná ki. Egyházunkban minden hatalom az egyházközségtől ered. Ha van egy hatalom az egyházban, amely ezt a gyülekezeti hatalmat felfüggesztheti, az a hatalom lesz a jogforrás. Gondolom a bíróságot illetné meg a gyülekezeti autonómia felfüggesztésének joga. Ebben az esetben a bíróság jogforrás lenne. Ez megtalálható az angolszász népek államéletében de nálunk nem. Az önkényeskedés különben is egy olyan fogalom amely nem definiálható abban az esetben, ha a gyülekezet az alkotmány keretein belül mozog. Nem definiálható azért, mert hiszen az egyházközségnek bármely határozata önkényeskedésnek minősíthető egy ellenkező felfogás szemponjából. Ha pedig az egyházközség az alkotmány keretein túlmenő, vagy azokkal ellentétes határozatokat hoz és intézkedéseket foganatosít, részben a közigazgatás, részben a törvénykezés utján ma is megvan a mód arra, hogy a gyülekezet megfékeztessék. S ha a jelenlegi lehetőségek nem elegendők, az autonómia felfüggesztése sem fog célhoz vezetni. Az olyan gyülekezetben az egyházi felsőbbség és bíróság tehetetlen, mert az egyháznek egyszerűen nincs meg a hatalma arra hogy valakit evangélikusnak maradni kényszerit- hessen, ha nem akar az maradni. És ez punctum saliens- Ne tessék az egyházi hatalmat összezavarni az államhatalommal. A másik pedig: ott, ahol a gyülekezet abszolúte megfékezhetetlen, a hibáknak már egész sora követtetett el, s nem csupán az egyházközség részéől. Nem lehet zsinati törvényekkel orvosolni olyan bajokat, amelyeknek eredete az egyházi közéletben van, s orvosolni csak az egyházi közélet gyógyításával lehet. Ez nehezebb munka, de ez az egyház érdekeinek és az egyház jellegének is megfelelő munka. A Francia Protestáns Szövetség egyik vezér- férfia nagy bizakodással beszél a franciaországi protestáns egyházak munkájából. A háborúban elpusztult templomokat sorra felépitik. Rheims, St. Quentin és Lens városokban már felavatták az uj templomokat. Strasburg, Páris és Montpelier theo- lógiai akadémiáin ma több hallgató van, mint a háború előtt. A lelkészek fizetését nemrégiben 25°/'o kai felemelték. A szekularizációs törvény nehézségeket gördít a vallásos testületek tőkegyűjtése elé; mégis lehetővé vált, hogy a lelkészek özvegyei és árvái javára alapot létesítsenek. A Tiszai egyházkerület Egyházvédelmi Szabályzatát ebben a számunkban találja meg az olvasó. A fegyelem gyakorlása az egyháznak joga és kötelessége. S habár minden részletekre (kiterjedő fegyelmi szabályzatot felállítani szükségtelen és lehetetlen is, mindazáltal a szervezett egyház berendezkedése megkívánja azt, hogy a fontosabb
