Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-01-20 / 3. szám
1924 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 5 tállyal szemben sem, mert hívei és hallgatói közt minden társadalmi réteg képviselve van. Neki az evangélium tükrében kell bírálnia a világ politikai eseményeit, éppen ezért felül kell állnia a pártokon. 4. Legyen igazi lelkipásztor, aki ismeri az ö nyáját, aki rendszeres látogatásokat végez, aki az özvegyeknek, árváknak, betegeknek. lclki-te>ti szegényeknek vigasztaló támogató atyja, — akinek a legkisebb dolog sem kerüli e figyelmét az ö gyülekezetében. aki együtt örül. együtt sir. aki eggyé forr híveivel, aki a szekták s egyéb juhoknak ruhájába öltözött farkasoktól az evangélium tiszta s erőteljes hirdetése mellett, a saját evangélium áthatotta személyével is megvédelmezi a reá bízott nyáját. 5. Legyen alázatos imádkozó keresztyén. Arcáról az evangélium szelídsége rngvog'on elő, aki nem kötekedő, nem kapzsi, aki a közösüléseken nem basáekodik, hanem minden szavát a jézusi egyszerűség. határozottság és1 igazság jellemei, aki nem önmagát. hanem a köz ügyét helvezi előtérbe. 6. Legyen szervező tehetség, aki megszervezi a nő-, ifjúsági egvletet, Luther-Szö véts éget. aki minden tóvével előfizettet egvházi lapra, nvnden hivével szereztet bibliát, imák ön v vet, Lmher-kén* t stb. Neki egész kis gárda munkatársat kell maga köré gyüiteni. kiknek segítségével evangelizálji gyülekezetét. 7. Legyen öntudatos evangélikus. Beszédeivel, életével az evangélikus öntwPtot kell k Fejlesztenie, egyházához hü tagokat nevelni, kik nem hajolnak arra, amerre a szél fuj. akik kört nem lesz .Tudás. Ezeket várom én'lelkészemtől. Szilvágyi fí. J. A kelenföldiek küldöttsége a fővárosnál A kelenföldi hívek előtt örökre feledhetetlen marad az 1923-ik év december 16-a. amikor a Luther-Táreasági-ünnepen Kapi Béla és dr. Raf- fay Sándor püspökön kivül báró Radvánszkv Albert eg>retemes felügyelő is megjelent. Senki világosabban és közérthetőbb módon nem körvonalazta még a Luther-Táraaság feladatát, mint ott az egyetemes felügyelő ur, akinek szavai szerint a lutheri igehirdetés munkáját, amit az arra elhivatottak az élőszó erejével végeznek, az irotl szó és a sajtó utján végzi a társaság. Az egész ünnepély nyilvánvalóan bizonyította, hogy az elvetett mag a kelenföldi gyülekezetben jó talajra hull. Lelkes uj gyülekezet ez, a fejlődés és a felvirágzás minden feltételével, de sem temploma, sem paplakja, sem semmiféle épülete, egy talpalatnyi biztos helye nincsen. A nyáj régóta vágyakozik már biztos hajlék után s a nehéz esztendőkben is milliókat gyűjtött össze a templomépités céljára. Az ünnepély után Bátori Károly a Tem- plomépitő Egyesület igazgatója az egyetemes felügyelő ur előtt hangot adott, a hívek keserűségének. Elmondotta, hogy a készség is. az erő is megvan a kelenföldiekben arra, hogy a templomukat megépítsék, de több mint egy évtizede hasztalan kopogtatnak a telek ügyében, a főváros vezetőségénél. Csak Ígéreteket s örökös biztatást kapnak évröl-évre. Az egyetemes felügyelő urat mélyen meghatotta a gyülekezet vágyódása s ott mindjárt kijelentette, hogy hajlandó a fővárosnál közbenjárni s oda, ha kell. maga vezet ke lenföldi küldöttséget. Örömmel látták a kelenföldiek már akkor, hogy egyházunk legfőbb méltóságának viselője előtt nincsen kicsiny, sem nagy, hogy előtte csak az evangélikus egyház és az evangélikus hívek java lebeg, bárhol vannak is. Egy hónappal később, január 16-án megjelent a küldöttség a székesfőváros vezetőinél. Ott voltak az egyetemes felügyelő ur vezetése alatt. Pap Elek a budai egyházközség felügyelője, a Magyar Jegyintézet kormányzója. Schulek János II. felügyelő, Szüts Gábor lelkész, Hermann Miksa nemzetgyűlési képviselő, a Templomépitő Egye süléi elnöke. Sándy Gyula műegyetemi dékán, az egyházközség gondnoka, Bátori Károly, Bakonyi Károly borbély. Izsó Dániel p. segéd ellenőr, Ja- k(íl»ei Gyula. ny. stat. főtanácsos. Rakssányi Zol tán ny. gyógyszerész, Rock Béla gépészmérnök, dr. Szteliló Aladár ügyvéd, Tirts Rezső ny. köz- alapitw. cnlőtanácsos, dr. Uhlmann Lajos ügyész. Wildliofer Ferenc péksegéd. dr. Zelenka Frigyes kir. tanfelügyelő. Dr. Sijmez Jenő polgármester és dr. Folkusházy Lajos h. polgármester fogadták a küldöttséget. Az egyetemes felügyelő ur nemes tapintattal, de igazi evangéliumi önérzettel szólaltatta meg a kelenföldiek álláspontját. Vállal kozott a küldöttség vezetésére, — úgymond — inár csak azért is. mert látja, hogy a kelenföldi templomépités ügye »nemcsak kelenföldi, hanem < gyetomes egyházi jelentőségű feladat. A kelen földiek számára ebben a kérdésben ütött a tizenkettedik óra s hiszi, hogy ezt megérti, meghallj;! a székesfőváros vezetősége is. Mert ugyanez a megértés vezethette a székesfőváros közönségét afckor. amikor felépítette a Kelenföldön a ró®, katholikusok számára az uj templomot és a paplakot és bizonyára hazafias és magas erkölcsi szempontok vezették akkor is. amidőn legújabban a római katholikus küldöttségnek, hét templom- és plébánia telket igéit. Úgy a polgármester, mint a h. polgármester a legszívesebb szavak • ban biztosították az egvet. felügyelő urat, a küldöttséget arról, hogy a kelenföldiek jogos és mél tanyós kérését a legrövidebb időn belül igyekeznek elintézni. A küldöttség tagjai azzal a felemelő érzéssel távoztak a városházáról, hogy most az egyszer nem hiába jártak ottan, hogy egyházunk élén olyan férfiú áll, akiben a nagy elődök minden erénye és minden vezető energiája testeit öltött újra. A küldöttség tagjainak őszinte fájdalmára, dr. Kaffav Sándor püspök nem lehetett ott ez alkalommal, amikor a kelenföldi templomtelek sorsa eldőlt, s amikor a szebb jövő reménye csillant fel előttünk. A püspök ur ugyanis egyházunk képvi seletében jelenleg Finnországban jár.
