Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-03-30 / 13. szám
VSOHVJULOVN i?|03(8[ -Sui?A3 1924. március 30. 13. szóm SZERKESZTŐSÉG: Budapest, IV., Deák-tér 4. sz. Kiadja: A LUTHER-SZŐVETSÉG. Megjelenik minden vasárnap. Alapított»^ Dr. RAFFAY SÁNDOR Szerkeiztésért felelős: Előfizetési ár negyedévre 5000 K Egyes szám ára 500 korona. ^r- NélBCmi\08*F Gl'SZríV Hirdetési árak megegyezés szerint Fömunkatárs: Dr. CSENGÖDY LAJOS Postatakarék cheque-szám: I290. Lutheri igék A szent Jeromos által végzett bibliafordítást, bár örök hálára kötelezett minden keresztyént, azért nem tartom sikerültnek, mert meglátszik a fordításon, hogy egyedül végezte és nem vette figyelembe Krisztus utasítását (Ml. 18. 20): „ahol kelten vagy hárman egybegytilnek az én nevemben, ott vagyok közöttük/* A Bibliát azért fordítsák többen, mert a többen hatékonyabbon fog dolgozni a Szentlélek. Ezért nőm mi wittenbetg’mk fordítottuk a Bibliát, hanem a Szentlélek fordította ezt általunk Wittenbergben. + A Bibliának értékét nem annyira az azt megirt személyek, mint inkább a pogány könyvektől való feltűnő eltérése biztosítja. A pogányok könyvében csak azt találod meg, amit a világból az ész lát meg a jelenben. A Bibliában ellenben azt találod meg, ami a jelenten a múlton keresztül a jövőben fogja nemcsak meglátni, de Isteni élménnyé tenni a világot. Olvasd el csak a zsoltárokat, vagy a Jóbnak könyvét és igaznak fogod találni, amit mondtam. Én megbecsülöm azt, amit meglát az ész, do értékelni csak azt tudom, ami több. mint a jelenben való látás, ami nékem örök tapasztalás. De mert a Biblia a hitről, a reménységről és a szerétéiről olyat tanít, amit az ész som meglátni, sem megérezni, sem megérteni vagy megtapaszta/lni nem fog. de mert arra is megtanít, hogy a hit, remény és szeretet megfogja valósítani, amit az ész csak észszerűnek ajánl, a Biblia az én mindenem. — az a könyv, mely uj életet tud hozni e nyomorult szegény életbe. * A theologiának legelőkelőbb leckéje és stúdiuma az, amely a Krisztust akarja velem megismertetni, akiről a Biblia minden szava beszél. Tehát a Biblia azért van,.hogy ne a szavakért lássam szentnek Jézus Krisztust, hanem a Krisztus Jézusért lássam szentnek a szavakat. Ezért mondja Péter II. levele 3 részének 18-ik versében: „Növekedjetek Jézus Krisztusunknak ismeretében“ és mondja Jézus is János 5, 39-ben: „Tudakozzátok az Írásokat, melyek bizonyságot tesznek rólam“. Ezt az előkelő leckét és stúdiumot homályositja cl és akadályozza meg az ördög, amikor embereket tesz barátainkká és elidegeníti tőlünk a Jézus Krisztust. Ebből megtudjátok azt is, hogy az ördög az, ami az észszel méri, igazítja, értelmezi és magyarázza az írásokat és veszi ki belőlünk az imádságot, amely pedig a Jézushoz vezot. Viszont pedig megtudjátok azt is. hogy az imádság a Szentlélek munkája mibennünk, az a preceptor és mester, kitől igyekezzünk minél többet tanulni. A megpróbált ember igv jut a Bibliához és annak sok szent szaván keresztül a Jézus Krisztushoz, ahhoz, aki érettünk meghalt. Ez az én theologi ám. Ez az én vigasztalásom. Közli: K(j. A felnőttek vallásoktatása E fokozaton a vallásos ismereteknek szilárd személyes meggyőződéssé való átformálása a feladat, mig az igazi vallásos nevelés és ébredés voltaképen az „latén lelkének“ és az élet tapasztalatainak van fentartva. Meg kell győződnünk a bűnről, mint a valódi élet akadályáról, a megváltásról, mint ez akadály elhárításáról, a Krisztus keresztjéről, mint e megváltás szükségképi feltételéről, és a helyettesitő szenvedésről, mint az élet tragikumának alaptörvényéről. E személyes vallásos meggyőződésre nevelő oktatásnak négy eszköze: az egyházi beszéd, a váltásos erkölcsi kérdésekről szóló előadás, a bibfia- may par ázat és a vallásos irodalom. Nézzük csak őket egyenként: 1. Az egyházi beszéd is a kereszt vén vallásos oktatás szolgálatában áll. Az építés mellett az Ítélet biztonságára s a szemlélet mélyítésére kell törekednünk az isteni élet igazságok ismertetésénél is. Női künk komolyan kell vullauuok és hirdetnünk úgy üdvtörténeti, mint lélektani alapon, hogy miért kellett Jézusnak meghalnia. Érzelem- és akaratéletet csak személyes meggyőződés szülhet, vagyis a tiszta és világos felfogás a vallási tárgyaikról. Egy Robertson pl. hires beszédeiben fog ilommoghatározáso- kat adott a keresztről, az engesztelő áldozatról, a lolkiLsmoretről, a gondviselésről, a természet rendjéről, a bűnbánóiról, az is ten országáról, az erkölcsi törvény követelményeiről stb. Röviden: prédikálá- sunknak férfiasabbnak és egész magatartásában szilárdabbnak kell lennie. „Treu und fest“ — mondaná ráki Luther éti a német. Tiszta fogalmi megállapítás nélkül nincs meggyőződés a vallásnak világában sem.
