Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1924-03-09 / 10. szám

e

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1924

zugó tapsot. A rnüsoT lepergése és a tea elfogyasztása után az egyesület titkára, a jelenlevők legnagyobb mulatságára egy talált hajtüt árverezett el — amerikai módszerrel — s ezzel is hozzájárult ahhoz, hogy az egyesület bevétele e tea-estély alkalmával 86.000 K legyen. A társaság ezután még a késő esti órákig együtt maradt s a legmeghittebb vidám hangulatban töltötte el az estét.

Farsangi bohóságok helyett komoly érzelmeket keltő szeretetvendégséget rendezett f. hó 2-án az Ifj. Thurzó György Egyesület. A szellemiek mellett volt bőséges táplálék a test számára is, melyet megértő, áldozatkész s főképpen szegény emberek hordtak össze az iparos ifjúság számára, melyért ezen helyről is hálás köszönetét mond Szuchovszky Gyula, az ITGyE ügyv. elnöke.

A XVI. század keresztyén jelleme Magyarországon címmel tartott előadást Hamvas József iró, volt pozsonyi lyceumnak tanára, az Ifjúsági Thurzó György Egyesület márc. 2-iki vallásos estélyén. A tudós tanár párhuzamot vont a mai időkkel: csak ismétlődik a XVI. század magyar történelme---- De a szenvedések mélyében látja

m

ár az újjászületés fürdőjét is — a hit újjáalakító erejében. Csak legyen távol a csüggedés és a kétségbeesés... Az illusztris előadást kisérő számokból Tomcsányi Kató imádsága és a szeretetről való előadása, Szuchovszky Bertalan vallástanitó orgonajátéka, Windt Ilona tanítónő szavalata, Mosonyi Jenő hegedű, Dallos Antalné gitár- citera játéka. Nagy Margit pompás éneke, mind-mind mély hatást gyakorolt a jelenvoltakra. Szuchovszky Gyula: Beszélgetés egy munkással c. munkája megrázó képet mutatott a mai idők áldatlan viszonyairól, — melyet Krick György, ITGye tag olvasott fel. Dr. Tomcsányi Vilmos Pál, ny. igazságügyminiszter az iparosság között folyó munkát látva, őszinte elismerését nyilvánította az estéy rendezőjének.

Iktatás. F. hó 2-án iktatta ke Blatnicaky P. esperes Bényén Doleschall Lajos, volt bánáti esperest és lajos- falvi lelkészt, kit a szerb rémuralom és tót árulás szintén elűzött, uj lelkészi hivatalába. Úgy a lelkészt, mint egyházközségét melegen üdvözöljük, hogy révpartra jutottak. Áldás és béke közös munkásságukra.

Az abaujszántói ág. h. ev. egyházközség gyönyörűen sikerült vallásos estét rendezett febr. 24-én. Az estély más terem hiányában a templomban folyt le, mely a nagy hideg dacára is egészen megtelt evangélikus és más felekezetű hallgatósággal. Az estély fénypontja Duszk Lajos miskolci lelkész előadása volt, ki „Nemzeti vereségeink“ cim alatt megrázó vonásokkal mutatott rá a mohipusztai, várnai, mohácsi, világosi stb. vereségekre és a múltból merített tanúságokból igazi hazaszeretetre buzdította hallgatóit. Az előadás előtt a Dunántúli énekeskönyv 430. sz. énekét énekelték, Plachy Viola imádkozott és Lakó Margitka szavalta el mély hatással Sántha Károly „Édesanyánk“ cimü pályanyertes gyönyörű költeményét, mely nemrégiben jelent meg az Ev. Lapja valamelyik számában. Utána Kovács Gizella, Kacska Karola, Erőss József és Weisz József énekelték el Main P. Hubert „Fogjad kezem“ cimü quartettjét Czékus Gabriella orgonakisérete mellett, gyönyörű összhanggal és szép technikával. Ezután Pellik László szavalta el Vargha Gyuláné „Győzelem“ cimü költeményét mély lendülettel és Varga László helyi lelkész mondott alkalmi záróimát és áldást az egybegyűltekre. Az estély a Hvmnusz eléneklésével ért véget. Offertoriuma 82.250 koronával gyarapitotta az egyházközség Harangalapját.

A békéscsabai ev leányegylet márc. 1-én a budapesti énekkarok közreműködésével gyönyörű estélyt rendezett, Az estély programmja a következő volt:

Az estély jövedelme 8 millió korona volt, melyből 2 millió jutott az egyetemi hallgatók tandijának fedezésére. Az anyagi sikert csak az egyetemi énekkarok, precíz, fegyelemezett módon előadott énekszámai múlták felül, kitörölhetetlen nyomokat hagyván nemcsak Békés csaba, hanem Békésmegye minden részéből összesereg- lett hallgatóság szivében, lelkében. Több számot kellett megismételniük. A közönség alig-alig akarta elhagyni a zsúfolásig megtelt színházat. Nagyban hozzájárult a hangverseny sikeréhez Illéssyné Mayer Margit dr. mély hatást keltett gyönyörű éneke, aki szűnni nem akaró tapsban részesült. A programm kiemelkedő pontja volt dr. Kell Lajos ev. főgimn. igazgatójának hatalmas gondolatokat tartalmazó prologja, melyet Hosszú Maca adott elő igaz magyar érzéssel és temperamentummal.

Az egyetemi énekkarok másnap a nagytemplomban megtartott magyar istentiszteleten is részt vettek s elénekelték „Dicsőit Téged nagy égi teremtő“ s az „Urnák napja“, e gyönyörű, az áhítatot és vallásos érzést emelő darabokat. Kereszty Jenő hires karmester és or- gonamüvész úgy az énekkarok vezetésében és az orgonán való játékában tanujelét adta annak, miszerint az istentől nyert talentumokat nem ásta el, hanem bőven kamatoztatja úgy Isten dicsőségére, mint magyar hazája javára. Vivat ad multos annos“. Dr. Goll Aladár hírlapíró az énekkarok t. b. elnöke szintén lejött Csabára, hogy megkapó módon elmondja nekünk, hogy azt miként indultak volt el az- egyetemi énekkarok 1923 júniusában a testvér túrán és észt nép közé, hogy ott is hirt, nevet szerezzenek a magyar névnek és becsületet a magyar dalnak. Az egyetemi énekkarok, kitűnő vezetőjük és t. b. elnökükkel együtt ugyanaznap délután 5-kor a főgimná zium tornatermében ifjúsági előadást tartottak, arra buzdítván a magyar nemzet jövendőjét biztosító ifjúságot „Küzdj, bízzál és higyed, hogy: Nem, nem, soha sem .lehet Árpád földje másé, mint azé a magyar nemzeté, amely ezer esztendeje itt élt, itt vérzett s igy joga van ahhoz, hogy Kárpát fáját, bércének aranyát, vasát, Adria halát ő dolgozza fel, ő élvezze.“ A magyar istentiszteleten Jakabfi György szónokolt, rámutatván arra, miszerint „A musica sacra“ éppen úgy mint a dal istentől nyert felséges adomány, ellenségeink jóvátételben mindent elvehetnek, de ezt nem vehetik el, mert mi énekelünk s énekelni fogunk s kérjük a mi Istenünket, akinek atyai keze ezer éven át átölelve tartotta ezt az országot, legyen segítségünkre abban, hogy visszaszerezhessük azt a mi a miénk, mert ehhez jogunk van.

A pápai evangélikus diákszövetség febr. 17-én

nyilvános estélyt rendezett a következő műsorral: 1. Repülj fehér galamb Gyula diáktól. Szavalta: Szabó Kálmán Vili. o. t.. 2. Vonós-négyes Sehumantól. Játszották: Kovács István VIII., Fuhrmann Mátyás VIII., Bauer Béla VII.. Boda István V. o. főgimn. tanulók. 3. Isten hatalma. Fövenyessy. Énekelte: Bauer Béla zongorán kiséré Molnár Juliska. 4. Máért van szükség ifj. egyesületekre? Szabadelőadást tartotta: Fadgyas Aladár. 5. Opera-részletek Mendelssohn, Beethoventől. Hegedű-szóló. Játszotta: Bothár Vilmos VII. o. t. zongorán kisérte: Kovács Ilonka. 6. Mi nem feledhetünk. Szakmáry I.-tól. Szavalta: Por-