Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-03-02 / 9. szám
EVANGÉLIKUSOK LAPJA 3 IKU való küzdelemről Hertzen Fanny kisÄS8zony. Az ezek kőrill a tárgyak körül lefolyt délutáni eszmecseréről annyit jegyzek meg» hogy ezt a legteljesebb fesztelenség jellemezte. Mindenki szóhoz jutott: az egyetemi tanár éppen úgy. mint a szocialista munkás, az egyszerű földmivcs éjien úgy. mint a lelkésze s mindenkit egyforma türelemmel és figyelemmel hallgattak meg. Este gyönyörű liturgikus istentisztelet volt. amelyen épületes harmóniába olvadt a modern Unom művészet alkotta templom szépsége, a régi finn motívumokon fölépülő zenei részek erőteljessége, az oltárnál az egyszerű fekete ruhában fungáló püspöknek segédkező lelkészek arany és ezüst himzéses mise ruhájának arehaismusa« s az igehi/detőnek, Santa- vuori viipurii lelkésznek Fii. 4.7-en alapuló bizonyságtétele. Szerdán a bibliaórán Kilpetöinen prépost ;• konkolyról és a gyalomról szóló példázatokát magyarázta. Az előadást I). Fannii lelkész tartotta erről a tárgyról: Az istentiszteleti élet, mint a gyülekezeti életnek középpontja. A délutáni megbeszéléseket megindító referátumok az egyház belső megelevendésének nagy kérdését tartották szem előtt. Ebből g szempontból szólt dr. llvonen a müveiteknek az egyházhoz való viszonyáról. I). theol. tehfonen a gyülekezeti munka tudományos megalapozásának szükségességéről. Pfalor káptalani tag a gyülekezeti élet újabb formáiról s Man- nermaa nagyprépost» az ótestámentom tudós fordítója a lelkészhiánynak a gyülekezeti életre való kihatásáról. Este úrvacsora! istentisztelet volt. amelyen Tamminen lelkész beszélt Ezs. 48.24 b-2ö alapján. Csütörtökön a bibliaórán liekinheiino lelkész a mustármagról és a kovászról szóló példázatot magyarázta. A konferencia tetőpontját (íummerus püspök előadásában érte el. A ke rész ívén ség feladatáról, a finn egylráz helyzetéről szólt az egyetemes keresztyénséggel és az összemlxriséggel ál litva szembe ezeket. Előadását magas színvonallá emelte az őt jellemző széleslálóköríiség. Jó előkészítő volt ez az előadás a keresztyénség missziói kötelezettségét hangsúlyozó, a délutáni megbeszéléseket előkészítő referátumokra. Hanhti prépost a finn egyházak a pogánvok között való missziójáról szólt, Kosmikies püspök a diaspora gondozásáról és Vnltari prépost a mindenfelé szétszór! matrózok között való munkáról. A finn beflnisszió és kühnissziói munkákról külön cikkek fognak szólni. A nálunk a finn gyermeknyaral tatás révén ösmeretes IIjelt Artur theológ. professzor előadását az egyház egységéről és a nemzetközi jóbarát- -ágról betegsége miatt nem tarthatta meg. A programon utolsó pontja a záróisentisztelet volt. amelyen Sep/tőlfi lelkész Ef. 8.20—21 alapján prédikált. Méltó záróakkordja volt ez a beszéd a főn séges napoknak. Ez a programm Raff ay püspök több beszéd jévél bővült. Egyszer a Vándor-templomban be szélt, egyszer egy esti társasősszejövetelen és végül a záróülésen. A konferencia reánk azt a benyomást tette, hogy általa Isten országa közelebb jutott a finn néphez. De egyben a jkunkra kényszeritette a kérdést: mikor fogunk mi három ilyen napot együtt tölteni ilyen kérdésekkel. Hűen szent komolysággal foglalatoskodva? Br. Podmaniczky Pál. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Tanitósors*) A magyar tanítók — közöltük az evangélikus tanítóság is — évek hosszú «ora óla 'küzdöttek azért, hogy ugyanolyan anyagi ellátásban részesüljenek, mint a hasonló képzettséggel hiró álkuni tisztviselők, tehát hogy bizonyos aráoyszámhan beosztassanak a Vil ik fizetési osztályba is. A bosszú küzdelemnek <*z évben végre meglett az eredménye, amennyiben a kormány belátva s méltányolva a tanítóság törekvésének jogosságát, a :M) éven felüli szolgálattal hiró állami tanítókat, illetve az összes állami tanítók 10%-át hinevezte a Yll-ik fizetési osztályba. s a Vil ik tiz. osztályt megnyitotta a nem állami la nitók előtt is, akiket a 151.651 192:1. sz. vkm.-i rendelet értelmében ugyancsak a nem állami tanítók 10%-a erejéig akar a Yll-ik fiz. oszt.-l»a előléptetni. A tanítóság a rendeletet nagy örömmel fogatba, •Maii az ö munkájának megbecsülését is látta s annál nagyobb megdőld» hv>m-1 értesült az „Evangélikusuk Lapjá'Miak legutóbbi számában közzétett felterjesztésből arról, hogy a min. rendelet végrehajtása ellen épen arról az oldalról merült fel váratlanul akadály, ahonnan az* legkevésbé várta. ..Egyházunk vezetősége* ugyanis az elemi népiskolák ügyében a kultuszminiszterhez tett feller jesztésélien a többi közt arra is kérte a minisztert, hogy lal.ből. j»z. rendeletét, mely az érdemes felekezeti tanítókat a Vil ik fiz. osztályba kívánja beosztani, .az illetékes egyházi hatóságokkal leendő meglieszélésig függessze fel. ’ludom. hogy egyházunk vezetőségét ezen felterjesztés megtételére az egyházunkat, autonómiánkat ért sérelem kényszeritette, mindazáltal tanitótársaim névéi »en is azzal a tiszteletteljes kéretetumel fordulok Hozzájuk, hogy e7j a l»ennünket oly közelről érdekűi kérdést a feltörje»* tésből kikapcsolni méltóitnssók. Mert igaz ugyan, hogy »érelem éri egyházunkat akkor, amikor az egyház, anyagi terhére az egyházon kívül álló tényezők kötelességüket állapítanak meg. ez a »érden» azonban inkább elvi j Icntöségíl, a valóságban — meggyözödés»un «zerint — igen csekély, vagy épen M mini terhet te*m ró egyházainkra. A miniszteri rendelet ugyanis azt mondja, hogy a Államsegélye s tanítókat a miniszter lépteti elő, tehát * magasabb fizetési osztállyal járó nagyobb illetményekről is ő, illetve az állam gondoskodik. Nem áll rendelkezésemre az <n statisztika, amely kimutatná, liogy hány *) Fenti cikket, az audiatur et aJtcra p:irs elve alapján 'közöljük. Tartalmával azonban korántsem értünk » gyet mindenben. — Véleményünket, — .tekintettel arra. hogy tanítóságunkat az egyháznak meg kell «tartanunk a következő számban fogjuk leszögezni, amikor ki fogunk térni <a tanítóság azon sérelmeire is, melyeket jónak találtak egyházunkon kívül álló köz (tietek előtt is hangoztatni. A s?c)f>rsztö.
