Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-01-06 / 1. szám
/ 6 , ____ EVANGÉLIKUSOK LAPJA___________________________ 1924 A tudomány csarnokából A tiszai evang. egyházkerület miskolci (eperjesi) jog- akadémiájának 1922123. tanévi Almanach-ja. Pécs (Du nántuli Könyvkiadó és Nyomda R.-T.) 1923. 133 lap. A csehszlovák árulás folytán Jánoska püspök és bűnös társai által 1920-ban a liptószentmiklósi u. n. keleti evang'. egyházke-rületi közgyűlésen megszüntetett, és volt jeles dékánja dr. Mikiér K. által nagy erkölcsi bátorsággal .Miskolcra áthelyezett nagymultu és hirü eperjesi jogakadémiának immár ez a 2-ik, súlyos tartalmú és értékű Almanachja, amelyet méltó utóda dr. Bruckner Győző szerkesztett. Az 1. tanulmány épen Bruckner tollából Madarász Viktor képiró művészetét ismerteti igen nagy hozzáértéssel ..történelmi megvilágításban“. A Madarászpark Iglón máig is őrzi az ő áldott emlékét. A 2-ik tanulmányban Hacker Ervin, az amerikai és az európai büntető jogtudomány mérlegét és a magyarországi bolse- vizmus és annak büntetőjogi tanulságait ismerteti nagy szakavatottsággal. Schneller. Károly, a nagy pedagógus jeles fia Petzenhofer hirhedt könyvére való folytonos utalással a születési arány és vallásfelekezet viszonyát ismerteti, visszautasítván azt az állítást, hogy „az egyke kálvinista betegség“. Sztehló István római jogi kérdést miskolci (eperjesi) jogakadémia válságos napjait ismer- S/.erzöuk e téren igen nagy jártasságot mutat. Végül ugyancsak Bruckner dékán a tiszai ev. egyházkerület mik ölei (eperjesit jogakadémia válságos napjait ismerteti. Csakis Miskolc városának és evang. egyházának hathatós támogatásával lehetett .a kultuszkormány támadásával szemben e derék akadémiánkat, amelynek az A1-. manach becsületére válik, megmenteni. A karnak Miskolcon, az akadémia uj székhelyén kifejtett Írod. működése díszes bizonyítéka az ő szakavatottságának. Hu tükörképe az az ő tudományos szakképzettségének. Sajnálattal nélkülöztük úgy ebben, mint- az előző Almanachban az eperjesi jogakadémia 33 éven át volt filoz. professzorának dr. Szlávik M. tollából egy-egy bölcseleti tanulmányát. A tartalmas füzet különben Geduly H. püspöknek, mint „a jogakadémia lelkes és tevékeny pártfogójának“ van ajánlva. Vivant sequentes! Felvidéki. * . Szelényi Ödön: A lélek élete. A kísérleti és metafizikai lélekkutatás 1 képmelláklettel. Budapest (Kultúra) 1923. 126 lap. Ára kötve 3 békebeli korona. A szélesebb tudományos körökben is közismert szorgalmas szerző neveléstanát gyors egymásutánban méltó társa: Lélektana követte. Az i. v. újabb külföldi és magyar irodalomra való folytonos utalással • tömör formában, de azért világos, tiszta, szinte átlátszó előadásban ismerteti tudós szerzőnk a lélek ébredését, a lélekismeret forrásait, a látható és láthatatlan világot az érzés, akarás és gondolkodás tehetségét, a lélek egyéni és társadalmi jelenségeit, a lélek betegségeit és annak mélységeit, hogy aztán a záró fejezetben a végső lélektani kérdéseket állapítsa meg. E kérdések sorába tartozik a lélek lényege, ahol találóan mondja, hogy Wundt kísérletei dacára a, lélektan még máig is csak tapoga- tódzó tudomány, mely a lélekvilág fátyolát teljesen föllebbenteni soha sem fogja. Annyi bizonyos, és ez szerző fejtegetéseiből is kitűnik, hogy a lélektan az újabb évtizedekben nagyot haladott. A szép és tartalmas kötetet méltán disziti Wundt Vilmos (1832—1920) volt lipcsei tanár képe, mint aki megalapítója a kísérleti lélektannak. Szinte hézagot pótol Komis nagy müve mellett is szerző müve, ki köztünk »gyedül áll a maga szakmájában, a lélektan magyar irodalmában. Egyet nem értek vele a ,,félaka.rat“ elméletében, és a.bbgji, hogy „a testtel együtt a lélek is a szülőktől származik át.“ Ily felfogás mellett hogyan magyarázzuk Jézus és a nagy »szellemi géniuszok lelki életét? Beeses adalékot nyújtott e müvével is Szelényi szegényes magyar evang. irodalmunkhoz. És ez az ismert tudós tanár és iró, kinek egyik karizmatikus tehetsége a keresztyénig és a modern eszmevilág összeegyeztetése, érthetetlen módon mégis kimaradt a theol. fakultás tanárai közül. Valóban dificile est satyram non scribere! Ez a mellőzés is evang. egyházunk egyik beteges jelensége. J Gömöri. »MM« •••••• »MM« »MM« »••••••••••• •••••• •••••••»•••< EGYHÁZI ÉLET. Evang. kormányfőtanácsós. A kormányző ur Őfőméltósága Visnya Ernő, a tolna-vas-somogyi egyházmegye pénzügyi bizottságának elnökét, a Pécsi Takarék- pénztár vezérigazgatóját,' ev. presbitert, kormányfötana- csossá nevezte ki. A .kitüntetés egyházunk igen érdeme'* és áldozatkész tagját érte, szívből üdvözöljük. Lelkészi iktatás. Amint már lapunk előző számában jeleztük, a 12.000 lelket számláló tekintélyes tótkomlós: gyülekezet egyhangú lelkeisedéssel Jeszenszky János szarvasi tanitónőképezdei vallás tanárt, tótkomlósa adrai nisztiátort hívta meg lelkészéül. Beiktatása advent első vasárnapján, december 2-án ment végbe a gyülekezet szerété tőnek megható kifejezése melleit. A beiktatást, amelyen résztvettek a megválasztott lelkész szülei es sogora Kirchner Rezső püspöki titkár is, a gyengéikéül, esperes helyett a békési egyházmegye neszt»'*, neves történészünk Gajdács Pál tótkomlós! lelkész — a Kisfaiudy- Társaság tagja — végezte, aki úgyis nrnt az esperes helyi Itt se és mint a megválasztottnak tiszttársa megható szép beszédet intézett az uj lelkészhez. A beiktatás után az uj lelkész tartotta meg beköszjut'r beszédet Malas- II. 7 alapján, amelyben az igazi lelkipásztor hivatását fejtegette megkapó módon. Részünkről Isten áldását kívánjuk úgy a megválasztottra, mint a tótkomlósi gyülekezetre, amely ez egyhangú választással példát adott a lelkészi állások helyes betöltési módjára. Hisszük és reméljük, hogy a megválasztott lelkész-testvérünk meg fog felelni mindazon kivánalmaknak, amelyeket tőle hazánk és evang. egyházunk méltán elvárhat tekintélyes állásával kapcsolatosan. Karácsonyi örömhír Amerikából. Knubel J. H., az amerikai egyesült evang. egyház elnöke Raffay püspökhöz, személyiségét és áldásos működését rendkívül rokonszenvesen megítélő levelet irt az ünnepeikre. Ebben örömét és reménységét fejezi ki afölött, hogy az eisenachi evang. világszövetség óta a hith. egyház egysége és egyetemessége emelkedőben van, ami már az ágostai hitvallás egyetemes jellegéből is önként folyik s amit az eisenachi világszövetségen is behatóan tárgyaltak, —- 1000 dollárt küld a létesítendő theol. szemináriumra s további gyűjtéseket is igér, és e.gy Amerikában tanuló theológusnak teljes ellátást biztosit, sőt. még az útiköltség előteremtésére is vállalkozik. Valóban örvendetes dolog, hogy csonka hazánk és evang. egyházunk érdekeit oly eredményesen szolgáló külföldi összeköttetéseink annyira erősödnek, és Raffay püspöknek mostani finnországi utkjától is sok szellemi és anyagi támogatást várunk és remélünk. Quod facial Deus!
